Adolf Zukor örökre beírta magát a történelembe azzal, hogy 110 évvel ezelőtt megalapította a Paramount Picturest, amelynek sok neves filmet köszönhetünk. Az idáig vezető út azonban igencsak rögös volt.
Ha a hollywoodi filmgyártásról van szó, akkor legtöbbünknek az olyan neves filmstúdiók jutnak eszébe, mint a 20th Century Fox, a Universal Pictures vagy épp a Dreamworks, ám nem érdemes megfeledkezni a Paramount Picturesről sem, amely ráadásul magyar kötődésű. Alapítója, Adolf Zukor ugyanis a jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Ricsén született, ami egykor az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott. Csak 16 éves volt, amikor eldöntötte, hogy az Egyesült Államokba emigrál, ide 1891. március 16-án érkezett meg. Kezdetben nem a filmgyártás járt az eszében, mivel szőrmékkel foglalkozott éveken át, még üzletet is nyitott, ami jövedelmezőnek bizonyult. New York, mondhatni, burzsuj negyedében élt, tetemes vagyont halmozott fel.
A lehetőséget akkor látta meg a filmekben, amikor 1893-ban látott egy alkotást, majd 10 évre rá az unokatestvére, Max Goldstein kereste meg az ajánlattal, hogy adjon neki kölcsön pénzt, hogy befektessen a mozikba, ami meg is történt. Ezt követően 1904-ben egy olyan cégbe társult be, amely egy penny bedobásával háromperces mozifilmeket szolgáltatott az érdeklődőknek. Egy egész hálózatot építettek ki, aminek eredményeképp 1912-ben megalakult a Famous Players Film Company. Céljuk az volt, hogy színpadi színészeket szerepeltessenek a filmvásznon, köztük volt Marguerite Clark, Hazel Dawn, H. B. Warner, Rudolph Valentino, Gary Cooper és Mary Pickford is.
1914-re már évi 30 filmet tudtak leforgatni, sőt Zukor megnyitotta Standard nevezetű moziját is, amely 3500 fő befogadására volt alkalmas. Elsőként vezette be, hogy az ő vállalatához tartozó színészek nem dolgozhattak más cégeknek. A Famous Players Film Company végül 1916-ban egybeolvadt Jesse L. Lasky vállalatával, így létrejött a Famous Players-Lasky, amelynek Zukor lett az elnöke. Ebben az időben William Hodkinsonhoz tartozott a legtöbb film vetítési joga, így Zukor együttműködést ajánlott fel neki, ám próbálkozását nem koronázta siker. A visszautasítás viszont csak még határozottabbá tette az elképzelésével kapcsolatban, így megbuktatta Hodkinsont.
A producer azért hozta létre a Paramount Pictures Corporationt, hogy közrefogja azon filmeket, amelyeket a Famous Players-Lasky, illetve egyéb cégek forgalmaztak, ezzel egy szerteágazó hálózatot építettek ki. 1919-re már 135 filmszínházat tudhattak a magukénak, így a Paramount Pictures Corporation lett az első vállalat, amely a saját filmjeit tudta vetíteni a birtokában lévő mozikban, ezzel forradalmasítva a filmipart.
Az az ötletük is áttörőnek bizonyult, miszerint azon filmszínházaknak, amelyek egy adott híresség filmjét akarták megkaparintani, egyéb alkotásokat is meg kellett vásárolniuk. Ám azt nem tudhatták, hogy pontosan milyen filmekről van szó, így konkrétan rákényszerítették őket arra, hogy vakon vegyék meg azokat. Ezen módszernek köszönhetően, amit block bookingnak neveztek, piacvezetők lettek. Az 1920-as évektől kezdve több mint húsz éven át éltek ezzel a stratégiával, amíg egy törvénnyel meg nem akadályozták, hogy ilyen eszközhöz folyamodjanak.
Zukornak szó szerint a vérében volt a filmgyártás. Még huszonévesen alapította meg a Publix Theaters Corporationt, ám több stúdiót is üzemeltetett egyszerre. Laskyval karöltve megvásárolták a Robert Brunton Studiost 1 millió dollárért, majd 1927-ben a Famous Players-Lasky felvette a Paramount Famous Lasky Corporation nevet, amit 1930-ban Paramount Publix Corporationre változtattak. Ekkorra Zukor már évi 60 filmet gyártott, és egyre több mozit próbált megkaparintani. Befolyása akkora volt, hogy a filmkölcsönzésért szinte akármennyit kérhetett. Ő vezette be azt is, hogy a mozik a pénztári bevételük egy százalékát kötelesek megfizetni a forgalmazónak.
Bár a vállalat szárnyalt, az általuk foglalkoztatott színészek pedig csillagászati összegeket kerestek – köztük Mary Pickford, aki karrierje csúcsán évi 100 ezer dollárt is bezsebelt –, 1932-ben a gazdasági világválság rájuk is igen nagy hatással volt. A cég majdhogynem összeomlott, amiért Laskyt hibáztatták, így kirúgták. A valós ok azonban az volt, hogy a hangosfilmre való átállás jelentős veszteségeket okozott nekik. A Paramount felszámolás alá került, illetve csődöt is jelentett, mivel 21 millió dolláros adósságot halmoztak fel, ám csodával határos módon még így is sikerült talpra állniuk. Ez idő alatt vették fel a Paramount Pictures nevet, majd 1936-ban új elnököt neveztek ki Zukor helyett, Barney Balabant. Neki köszönhetően kezdett el a vállalat újra nyereséget termelni.
1948-ban azonban komoly büntetést kapott hét stúdió, köztük a Paramount, miután a legfelsőbb bíróság úgy határozott, megsértették a törvényt, mivel túlzott ráhatásuk volt arra, hogy a filmjeiket mely moziban és mikor játsszák, azaz szinte teljhatalmuk volt a filmiparban. A döntés miatt minden, tulajdonukban lévő filmszínházat el kellett adniuk, így teljesen kikerült a kezükből a gyeplő, kevesebb filmet is gyártottak. A siker viszont még ennek ellenére sem kerülte el őket, az ezt követő esztendőkben jelent meg ugyanis az Alkony sugárút, a Hátsó Ablak és a Tízparancsolat című film, amely mind rengeteg nézőt vonzott a mozikba.
A hatvanas években a vállalat egyesült Joseph E. Levine cégével, majd 1966-tól a Gulf + Western Industries átvette az irányítást. Erre az időszakra tehetők azon, mára ikonikussá vált alkotások, mint a Psycho, az Álom luxuskivitelben, a Volt egyszer egy Vadnyugat, A Keresztapa, a Grease, a Beverly Hills-i zsaru, a Krokodil Dundee és a Csupasz pisztoly. A Keresztapa rendesen kihúzta a gödörből a Paramountot, amely nehéz anyagi helyzetben volt korábban, ezt követően újra visszakerültek az amerikai filmpiac élvonalába. A forgalmazás mellett a televíziózásba is belekóstoltak, olyan híres sorozatokat köszönhetünk a cégnek, mint például a Happy Days, a Cheers és A dumagép.
1989-ben ugyan Paramount Communicationsre változtatták a vállalat nevét, ám azóta is inkább Paramount Picturesként ismertek világszerte. 1994-ben vásárolta fel őket a Viacom, ebben az időben szinte futószalagon gyártották a kasszasikereket. Köztük a Ghost, a Forrest Gump, A rettenthetetlen és a Titanic is az ezredforduló előtt nyert el világsikert. Utóbbi a 20th Century Fox filmstúdióval karöltve készült, ezzel a filmmel tudtak elsőként több mint 1 milliárd dolláros bevételre szert tenni, sőt az alkotás 11 Oscar-díjat is bezsebelt. Ugyan a Paramountnak ezután is volt egy kisebb mélypontja, mert nem tudtak elég jegyet eladni a filmjeikre, ám eddig mindig sikerült felküzdeniük magukat.
Az előbbiekben említett filmek mellett az elmúlt évekből olyan klasszikusok kötődnek hozzájuk, mint például a Vasember, a Bajos csajok, a Dreamgirls, a Világok harca, a Madagaszkár, a Viharsziget, a Bosszúállók és A Wall Street farkasa. Ám még idén is jócskán lehet számítani filmekre tőlük, az alábbiak biztosan érkezni fognak:
Hogy honnan ered a Paramount Pictures ikonikus logója, amely egy hegyet ábrázol, körülötte csillagokkal, arról több elmélet is létezik. Az egyik szerint W. W. Hodkinson – akit csak úgy emlegetnek, mint a férfit, aki feltalálta Hollywoodot – a gyerekkorából merített, amit Utah államban töltött, így azt feltételezik, hogy a logó az ottani Ben Lomond-csúcsot ábrázolja. Ám vannak, akik úgy tartják, hogy nem a Ben Lomond, hanem a Peruban lévő Artesonraju-csúcs van rajta.
A hegyet övező csillagokhoz már jóval egyértelműbb magyarázat társul. Kezdetben a logón 24 csillag volt, amely a filmstúdióhoz elköteleződött 24 színészt szimbolizálta – ám végül a csillagok számát 22-re csökkentették. A jelképen jelenleg is látható hegy egyébként egy későbbi átdolgozás eredménye, ám a logót az évek folyamán folyamatosan egyszerűsítettek, így elérve a jelenlegi formáját.
| Bevétel (dollár) | |
| Titanic | 2 187 463 |
| Transformers 3. | 1 123 794 |
| Transformers: A kihalás kora | 1 104 054 |
| Transformers: A bukottak bosszúja | 836 303 |
| Harmadik Shrek | 813 367 |
| Mission: Impossible – Utóhatás | 791 017 |
| Indiana Jones és a kristálykoponya királysága | 786 636 |
| Shrek a vége, fuss el véle | 752 600 |
| Madagaszkár 3. | 746 921 |
| Transformers | 709 709 |
(Borítókép: Adolf Zukor 1937. október 14-én. Fotó: Bettmann Archive / Getty Images)