A hűtlenség és a rossz bánásmód miatti bosszúvágy sem lehet ok arra, hogy a public shaming, azaz a nyilvános megszégyenítés eszközét válasszuk. Az elmúlt években ennek ellenére egyre többen állnak bosszút a közösségi oldalakon szerzett sérelmeik miatt, szinte nem telik el úgy hét, hogy ne kerülne fel újabb lejárató tartalom, bosszúpornó vagy megcsalásról szóló bejegyzés a felületekre.
A közösségi média térhódításával ugyan a mindennapi problémáink megoldása is sok esetben könnyebbé vált, a platformok árnyoldalai időről időre szolgáltatnak fejfájdító témát: a gyűlöletbeszéd, a rasszizmus, az összeesküvés-elméletek, álhírek és a nyilvános megalázás mind-mind ezen oldalak komoly hátulütői. Ehhez mérten a felhasználók között talán nincs is olyan ember, aki ne találkozott volna már az itthon legnépszerűbb oldalak egyikén – Facebookon, Instagramon vagy éppen a YouTube-on – olyan tartalommal, amely valakinek a szándékos lejáratása vagy becsmérlése miatt jött volna létre.
Ezek között gyakran tűnnek fel olyan bejegyzések, amelyek egy-egy párkapcsolati csalódás vagy megcsalás miatt készültek, a jelenség azonban nemcsak kicsiben, a hétköznapi emberek, hanem a legnagyobb követői bázissal rendelkező hírességek életét is megkeseríti. Elég csak Adam Levine a hetekben nagy port kavaró hűtlenségi ügyére gondolni... A Maroon 5 zenekar frontemberét egy TikTokra feltöltött videóban vádolta meg egy fiatal modell azzal, hogy egy éven keresztül viszonya volt vele, miközben Levine felesége éppen a harmadik gyermekükkel várandós. Ugyan a zenész tagadta, hogy viszonya lett volna a nővel, több, a közösségi médiában komoly követőbázissal rendelkező személy bírálta nyíltan egy-egy rövidebb videóban vagy hosszabb bejegyzésben az állítólagos csalfa férjet – a modell Emily Ratajkowski és Lili Reinhart színésznő is melegebb éghajlatra küldte Levine-t.
A megvádolt zenész tetteire – ha megtörténtek, ha nem – a szakértők szerint egyáltalán nem lehet megoldás a public shaming, azaz a nyilvános megalázás eszköze, bármennyire is kielégítő lehet a sértett fél számára kiborítani a bilit.
A megcsalás után nem szokatlan az olyan erős negatív érzelmek megtapasztalása, mint a düh, a frusztráció vagy a neheztelés. A szennyest kiteregetők szeretnék, hogy volt partnerük ugyanazt a fájdalmat és szégyent élje át, mint ők maguk – emiatt fordulnak ehhez az eszközhöz. Ez azonban nem oldja meg a saját problémáikat, csak tovább görgetik azokat maguk előtt
– mondta az eset kapcsán Sam Holmes párkapcsolati szakértő az Independentnek, aki szerint az online jelenlét előtt is létezett ez a jelenség, azonban a platformok sajátosságai miatt most sokkal gyorsabban tudnak ezek terjedni, és sokkal több emberhez juthatnak el, mint korábban.
A Maroon 5 énekesének esete korántsem az első olyan, amikor egy híresség korábbi vagy aktuális párja kiteregeti a szennyest. A Chainsmokers DJ-jét, Alex Pallt 2018-ban barátnője, Tori Woodward tette ki a nyilvánosság haragjának, amikor is megosztott pár képet arról, ahogyan a zenész egy másik nővel csókolózik.
Az ausztrál Iggy Azalea szintén a közösségi média erejét használta fel arra, hogy csalódásának hangot adva leplezze le exét: a rapper közösségi oldalán tette közhírré, hogy amiatt szakított Nick Younggal, mert az több nőt is felvitt közös otthonukba.
A public shaming jelenségének az elmúlt években rendkívül népszerű terepévé vált TikTok egy teljesen új löketet adott a megszégyenítésnek, a platformon igazi trend lett a hűtlen felek leleplezéséből, egyben azok lejáratásából is a nyilvánosság előtt.
A nagyközönség előtti megalázás korántsem új keletű jelenség, már több száz évvel a közösségi média vagy az internet megjelenése előtt szerves része volt a társadalomnak. Elég csak a gyakran jogosan sötétként emlegetett középkorra gondolni, amikor a nyilvános megszégyenítés gyakori és egyben elfogadott elrettentő eszköz volt a jövőbeli bűncselekmények megelőzésében – a bámészkodók időről időre örömmel nézték, ahogy embertársaikat láncra verik, vagy kalodába zárják.
A történelem során ezt követően szinte nem volt olyan kultúra, ahol ne alkalmazták volna egyes bűnözők, deviáns vagy a társadalom által ártalmasnak, ellenségnek tekintett személyek és csoportok ellen a megszégyenítés eszközét. Néhány évtizede is nagy divatja volt még a módszernek, a II. világháborúban például a rendszer ellenségeit – a zsidókat, a cigányokat és a legnagyobb politikai ellenfeleket – tették rendszeresen szégyenpadra, a gyakorlat pedig a békekötést követően sem kopott ki teljesen.
Mára ugyan már ezek a rendszerszintű gyakorlatok többnyire visszaszorultak a történelem lapjaira, de az internet, majd a közösségi média térnyerésével a 2000-es évek elejétől kezdve a társadalom új módot talált arra, hogy megalázzon és kiközösítsen bizonyos embereket tetteik vagy éppen viselkedésük miatt.
Mivel az internet segítségével sokkal több emberhez tudunk eljutni mindössze néhány kattintással, így a shaming is sokkal nagyobb teret kapott. Egyre többen kihasználták, hogy a feltöltött tartalmakat szinte tényleg bárki láthatja bárhol a világon, innen pedig elkerülhetetlen volt az is, hogy a közösségi oldalakon semmi se maradjon titokban vagy éppen büntetlenül. Talán a bosszúpornó jelenségét sem kell nagyon bemutatni senkinek, az elmúlt években akár hírességek, akár magánszemélyek körében találkozni lehetett korábbi párkapcsolatokból kikerült intim képekkel és házi videókkal, üzenetváltásokkal vagy kényes információkkal is.
Ugyan a jelenség közel áll az elmúlt években – részben a #Metoo-mozgalomnak köszönhetően – már ismert cancel culture-höz, szépen magyarosítva az eltörléskultúrához, de míg a public shaming esetén bosszúból az érintett szimpla lejáratása a cél, addig az eltörléskultúrával a nyilvános megalázás mellett arra vonatkozóan tesznek törekvést személyek vagy csoportok, hogy az adott ember életét minden formában ellehetetlenítsék.
A nyilvános megalázás egyfajta továbbgondolt vagy -fejlődött változata már a cancelezés, rendkívül vékony a jég a két fogalom között. Természetesen nem minden esetben jut a nyilvános megalázás addig, hogy az adott személy ebből komolyabb hátrányt szenvedjen, vagy törlés áldozata legyen – így Adam Levine esetében sem lehet arra számítani, hogy elmaradnak a koncertjei, vagy lekerül a tévéképernyőről a felröppent pletyka és az ezt övező reakciók miatt.
A közösségi oldalak mellett egy másik szintéren is nagyüzemben zajlik a nyilvános megszégyenítés, ugyanis különböző weboldalak is megjelentek már, ahol bárki kiélheti dühét, és közszemlére teheti azt, aki bántotta, megalázta, vagy bármiféle hátrányt okozott neki. Ezek a public shaming oldalak olyan vállalkozások és magánszemélyek számára jöttek létre, akik például egy helyi vállalkozás nevét akarják a sárba tiporni, vagy ki akarják szellőztetni egykori partnerük piszkos szennyesét.
Az alábbi oldalakra ebből kifolyólag vélhetően senki sem szeretne felkerülni...
(Borítókép: Artur Debat / Getty Images Hungary)