Ahogyan a sarkvidéken szinte minden, úgy a postás munka sem rendhagyó az Antarktiszon, a levélhordás és a kézbesítés viszont a bolygónk leghidegebb pontjain sem szünetelhet – esetükben azonban a kapucsengők dzsungele helyett sokkal vidámabb közegben, pingvinek között végezhetik a munkájukat a szerencsés dolgozók.
Az ember azt gondolná, hogy ha valaki elnyeri az álommunkáját, akkor még a mosolyt sem lehet letörölni az arcáról, ebben pedig még inkább igaza lehet annak, aki a most az Antarktiszra készülő szerencsés, újdonsült postásokra gondol, hiszen nekik vélhetően a munka időtartama alatt jó párszor az arcukra fog fagyni a mosoly...
Ahogyan arról az Index is beszámolt, az Egyesült Királyság Antarktisziörökség Alapítványa (UKAHT) által évről évre kiírt állásra állandóan hatalmas a túljelentkezés, a Föld legdélebbi brit postahivatali teendőinek ellátására ehhez mérten idén is nagy volt az érdeklődés, összesen több mint hatezren jelentkeztek az idénymunkára.
Sokak fejében megfordulhatott már, hogy mennyire jó lenne elszökni a világ zsongásától egy lakatlan szigetre, ahol szinte még a saját gondolatainkat is lehet hallani, ám a legtöbben ezt inkább valamelyik karibi szigeten képzelik el, nem pedig egy sarkköri jégtömbön. Négy nő álma hamarosan valóra is válik – őket választották ki ugyanis a világ legeldugottabb postájának vezetésére és az ottani pingvinek tanulmányozására, a helyszín pedig nem más, mint az Antarktisz.
A négyfős csapatot a szerencsés Clare Ballantyne, Mairi Hilton, Natalie Corbett és Lucy Bruzzone alkotja majd, akik a Goudier-szigeten található Port Lockroy postahivatal kezeléséért felelnek majd. Munkában nem lesz hiány, a helyszín ugyanis a tengerjáró hajók egyik legnépszerűbb állomása, a látogatók pingvines bélyegzővel ellátott képeslapot is küldhetnek innen a szeretteiknek. A levelek kézbesítése azonban nem egyszerű, több hétig, vagy akár hónapokig is eltarthat, ami talán nem meglepő, hiszen a világ bármely pontjára küldhetnek onnan üdvözlőlapot a látogatók.
A feladat elsőre ugyan valóban érdekesnek és szórakoztatónak tűnhet, a körülmények miatt nem feltétlen csak móka és kacagás a lelkes munkavállalók kiküldetése, mint azt sejteni lehet, sokkal inkább fóka és vacogás jut majd nekik. A hideg mellett az is nehézséget okozhat, hogy nincsen áram, se csatorna, a nők pedig mind a négyen emeletes ágyakban fognak aludni öt hónapig, amíg az Antarktiszon tartózkodnak. A csapatnak továbbá a szinte állandó nappali fénnyel is meg kell majd küzdenie – írja a BBC.
Ehhez mérten a munkavállalók kiválasztásának feltétele volt, hogy a sarki postások bírják a hideget, a szélsőséges időjárási körülményeket és az alváshiányt, kedveljék a pingvineket, valamint jó koordinációs készséggel rendelkezzenek, ugyanis a meglehetősen csúszós, havas, jeges talajon kell a leveleket és csomagokat hordani, miközben a nagy számban jelenlévő pingvinek csoportját kerülgetik. Az öt hónap alatt körülbelül 80 ezer levelet kell feladnia a dolgozóknak, emellett pedig az ajándékboltot és a helyi múzeumot is üzemeltetniük kell.
Akkor mégis miért éri meg? A postai munka koordinálása mellett természetesen a pingvineké a főszerep, a postások munkájából ugyanis jelentős részt teszi ki a szamárpingvinek megfigyelése, amelyek ezen időszakban választanak párt, készítenek fészket és költik ki a fiókáikat, ami már önmagában egyedülálló élményt nyújt – bár a madarak után történő takarítás vélhetően nem a dolgozók munkaköri leírásának legjobb része...
A feszített munkatempó miatt a pingvineken kívül senki sem szöszölhet sokáig a teendőkkel, a csapat minden tagja számára pontosan meghatározták, mi a feladata. A múzeumért és az ajándékboltért Natalie Corbett felel majd, aki állítása szerint egy férj nélküli nászútként gondol a különleges kalandra.
Ki ne szeretne öt hónapot dolgozni egy pingvinekkel teli szigeten, ami a bolygó egyik legelszigeteltebb pontja?
– tette fel a kérdést a 31 éves nő, aki állítása szerint egyszerűen nem tudott ellenállni a lehetőségnek, emiatt még a férjét is képes otthon hagyni közel fél évig.
A pingvinek kolóniáját Mairi Hilton figyeli és vizsgálja, aki tengerbiológusként dolgozik, így érthetően nagyon várja, hogy közel kerülhessen hozzájuk, illetve más honos madarakhoz és bálnákhoz is.
Ez lesz az első alkalom, hogy ott lehetek az Antarktiszon, és nagyon izgatottan várom már, hogy a fehér kontinensre és az élővilágára pillanthassak. Fogalmam sincs, mire számíthatunk majd, amikor odaérünk – például hogy mennyire lesz hideg. Vajon tényleg át kell majd ásnunk magunkat a havon, hogy eljussunk a postáig?
– idézi a lap Hiltont.
Az újdonsült postamester a nemrég Oxfordban föltudományi mesterdiplomát szerzett, mindössze 23 éves Clare Ballantyne lesz, akinek valóban nem lesz egyszerű a feladata, több mint 100 országba kell majd fennakadás nélkül elküldenie az öt hónap alatt felgyülemlő, több tízezer képeslapot.
A negyedik és talán legfontosabb tagja a csapatnak Lucy Bruzzone, aki amellett, hogy az egész bázis vezetője lesz, irányítja a csapatot és koordinálja a sziget összes hajólátogatását is. A tudós egy sarkvidéki expedíció során korábban már három hónapot töltött a norvég Svalbard szigetvilágban, a mostani lehetőséget pedig egyenesen egy életre szóló álomnak nevezte.
A négyfős csapat az első hónapokban segítséget is kap majd maga mellé, tíz hétig a 42 éves Vicky Inglis csatlakozik hozzájuk, aki a szigeten az Egyesült Királyság Antarktisziörökség Alapítványának asszisztense volt a 2019–2020-as szezonban, amikor a koronavírus miatt legutóbb meghirdették a rendhagyó postás munkát.
(Borítókép: Michel Setboun / Getty Images)