Hiába a folyamatos törekvés a globális felmelegedés lelassítására és káros hatásainak leküzdésére, a közösségi médiában megjelenő hamis vagy félrevezető információk a platformok sajátosságainak köszönhetően nagy közönséget érnek el, gátolva a klímaváltozás elleni küzdelmet.
A közösségi média széles körben való elterjedésével párhuzamosan az álhírek és a félretájékoztatás jelensége is beépült a köztudatba, a platformok sajátosságai ugyanis lehetővé teszik, hogy szinte bárki bármikor, tényellenőrzés nélkül információt és híreket osszon meg ezeket az oldalakon. Ezeket hol elhisszük, és beugrunk nekik, máskor pedig már egy-egy cím, információfoszlány vagy a megosztó személye is gyanakvásra adhat okot.
Ugyan a félretájékoztató bejegyzéseket és híreket kisebb odafigyeléssel bárki kiszűrheti, a valós történésekről való tájékoztatást nagyban megnehezíti ezek jelenléte, a nagyszámú valótlan információtömeg nagyban befolyásolhatja, torzíthatja a politikai és közéleti véleményünket és érzéseinket is.
Nincs ez másképp a klímaváltozás elleni küzdelemben sem. A globális felmelegedés elleni harcot is nagyban megnehezítik a közösségi médiában tömegesen megjelenő hamis, félretájékoztató információk és az elsőre gyakran valós hírnek tűnő álhírek.
A kutatók szerint annak ellenére, hogy a katasztrofális változásokat látva és tapasztalva a klímaszkepticizmus egyre inkább visszaszorulóban van, még mindig rengeteg témában jönnek fel a globális felmelegedést illetően tagadó és kritikus hangok – írja az amerikai székhelyű nonprofit környezetvédelmi érdekképviseleti csoport, a Natural Resources Defense Council honlapja.
Elég csak a fosszilis energiaforrások témájára gondolni, ezek esetében ugyanis továbbra is gyakran megkérdőjelezik a tudomány állításait és álláspontját. Ez annak köszönhető, hogy az érintett cégek és vállalatok rengeteg pénzt invesztálnak a projektjeikbe, és elképesztő részesedést vesznek ki ezekből, így szándékosan téves információt terjesztenek a témában annak érdekében, hogy a saját anyagi jólétük megmaradhasson, és a klímaváltozás lelassításához elengedhetetlen változások ne mehessenek egykönnyen végbe. Ezeknek az információknak pedig a lehető legjobb táptalaja lehet a közösségi média, amely nagyban megkönnyíti a vállalatok e törekvéseit.
De mit értünk félretájékoztatás alatt? A félretájékoztatás éppen az, aminek hangzik: hamis és téves információk megosztása. Két formáját különböztetjük meg, a szándékosság és rosszindulat nélkül megosztott valótlan információt, és a valós események kontextusuktól való megfosztásával vagy megtévesztő átfogalmazásával létrehozott szándékos hazugságot. Ez nem összekeverendő a rendkívül hasonló jelentéssel bíró dezinformáció fogalmával, amely alatt egy olyan, szándékosan létrehozott, megtévesztő, félrevezető információt értünk, amelyet nyereségvágyból vagy szándékos károkozás céljából igaz információként próbálnak elfogadtatni.
Noha az ipari szereplők részéről fennáll a szándékosság, az átlagemberek, akik végül újra és újra megosztják ezeket a tartalmakat, nem feltétlenül próbálnak félrevezetni, csupán kérdéseket vetnek fel, vagy egy megítélésük szerint alulértékelt hírt, amellyel találkoztak, érdemesnek tartanak továbbadni. Ezen a ponton a dezinformáció és a félretájékoztatás közötti különbség szinte egyáltalán nem létezik. A fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos érdekek szempontjából szintén az a fontos, hogy az információ kint legyen az online térben, és minél több emberhez eljusson – nem számít, hogy szándékosan vagy a legjobb tudásunk ellenére megosztott hamis információról van szó.
Az éghajlatváltozással kapcsolatban megjelenő hazugságok, ferdítések és összeesküvés-elméletek szintén akadályozzák a klímaváltozás elleni fellépést, aminek egy olyan kollektív erőfeszítésnek kellene lennie, amelynek kapcsán legalább az alapvető tényekben egyetértés van. Erős azonban az ellenszél, főként a fosszilistüzelőanyag-ipar jelenlegi stratégiája az, amelynél a tényekkel kapcsolatos nézeteltéréseket erősítik, hogy még nagyobb legyen a témában a megosztottság.
Ez a terv pedig a maga módján mesterien is működik, amit csak tovább ront a politikai tétlenség és a klímavédelem elleni politikai ellenállás. Természetesen a fosszilistüzelőanyag-ipar erre erősen alapoz is, az elferdített információk közösségi médiában való terjesztése azonban csak egyfajta mutációja annak, amit évtizedek óta az offline térben művelnek. Korábban ez a fajta ellenhadjárat több esetben is működött, elég csak a dohányipari termékekre gondolni, amelyek esetében a cégek a dohányzás köztudott káros hatásai ellenére például úgy reklámozták a termékeiket, hogy sokkal kevésbé rákkeltők, mint a versenytársakéi.
A fosszilis tüzelőanyagot előállító cégek, illetve más jelentős szennyezők és szövetségeseik dollárszázmilliókat költöttek hamis és félrevezető tartalmak közösségi médiában való terjesztésére. Egy elemzés megállapította, hogy a világ 16 legnagyobb szennyezője volt felelős azért, hogy 2021-ben több mint 1700 ilyen hirdetést helyeztek el a Facebookon. Ezek a hirdetések összességében nagyjából 150 milliós közönséget értek el, amelynek köszönhetően közel ötmillió dollárt kerestek a platformon ezek a cégek.
A tiszta energia az egyik legnépszerűbb célponttá vált az elmúlt években a közösségi médiában időről időre megjelenő kételkedők számára. Elég csak például a Texas Public Policy Foundation esetére gondolni – amely szorosan kötődik az olaj- és gáziparhoz –, ugyanis a cég beleavatkozott a szélenergiával kapcsolatos konfliktusokba. Mindezt úgy, hogy YouTube-videókat készített, amelyek ezeket a csatákat a helyi, kisvállalkozások és a multinacionális, tiszta energiát szolgáltató vállalatok összecsapásaként jelenítették meg, így a hétköznapi, kisemberekkel sokkal inkább egyetértő lakosságot nagyobb számban maguk mellé tudták állítani.
E cégek még marketingterveikbe is beépítették az éghajlatváltozással kapcsolatos félretájékoztatást, hogy így segítsék a fosszilis tüzelőanyagok eladását. A földgázzal foglalkozó kereskedelmi csoportok még Instagram-influenszereknek is fizettek – gyakran a témában teljesen laikus fiatal nőknek –, hogy például arról beszéljenek, hogy a gáztűzhely használata mennyivel jobb, mint elektromos vetélytársaiké.
Emiatt rendkívül problémás, hogy ennek köszönhetően a félretájékoztató vagy hamis információkat olyan személyek erősítik meg és validálják, akiknek ténylegesen hatalmas befolyásuk és követőbázisuk van az online térben – mindezt úgy, hogy munkájukat a legnagyobb olaj- és földgázipari cégek pénzelik…
(Borítókép: Dhiraj Singh / Bloomberg via Getty Images)