Hiába egyre népszerűbb a húsmentes, vegetáriánus vagy a minden állati eredetű táplálékot nélkülöző vegán étrend, az életmódnak a különböző előnyök mellett súlyos hátulütői is lehetnek: sztrókkal, kalciumhiánnyal és vérszegénységgel is járhat, ha nem figyelünk oda a megfelelő tápanyagpótlásra.
Az elmúlt évtizedben megannyi helyről hallhattuk, a húsfogyasztás nemcsak a bolygónk számára, de az emberi szervezetre is káros lehet: Netflix-dokumentumfilmek, hírességek és jótékonysági szervezetek is azt hangoztatják, hogy a vegánná válás a legjobb dolog, amit az egészségünk érdekében tehetünk.
Úgy tűnik, hogy ez az erőteljes üzenet pedig átjött az embereknek – ugyanis körülbelül nyolcmillió amerikai és 1,5 millió brit is lemond a húsfogyasztásról, és növényi alapú étrendet követ, ami körülbelül tízszeres növekedést jelent az egy évtizeddel ezelőttihez képest.
A vegán és a vegetáriánus étrendek sikerének egyik legjelentősebb oka az lehet, hogy a legtöbben szeretnék elhagyni a vörös húsokat, amelyeket kutatók már több esetben is összefüggésbe hoztak a rákos megbetegedések kialakulásával. Azonban a húst és az állati eredetű összetevőket nélkülöző étrend nem minden esetben válhat be az étrendet követők számára. Sőt...
Rossz hír a haszonállatoknak és még inkább a vegáknak, ugyanis egyre több bizonyíték utal arra, hogy az életmód káros lehet az egészségre, különösen, ha azt megfelelő étrend-kiegészítők nélkül követi valaki.
Tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy
a vegánok nagyobb valószínűséggel szenvednek csonttörést, és küzdenek vérszegénységgel, mivel az étrend miatt elveszítik azokat a kulcsfontosságú tápanyagokat, amelyeket csak a tej és a hús tud elegendő mennyiségben biztosítani.
Ennek ellenére érdemes megfontolni a növényi alapú táplálkozást, ugyanis a húsmentes étrend bizonyítottan csökkentheti a szívroham vagy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, ezzel szemben a vegánok esetében a kellő tápanyagok hiánya növelheti a szélütés valószínűségét – emeli ki a DailyMail cikke.
A húsevő és a húsmentes oldal támogatói és követői egyaránt sorakoztatnak fel indokokat, miért nekik van igazuk, azonban ember legyen a talpán, aki biztosan el tudja dönteni, melyik étrend igazán hasznos az egészségünk szempontjából.
A legtöbb nem vegán ember is jó eséllyel kiszúrta már, hogy az élelmiszerboltok egyre több különböző ízvilágú és növényi alapanyagokból készült húshelyettesítő terméket kínálnak a fogyasztók számára. Egész szupermarket-folyosókat szenteltek a növényi alapú termékeknek, a vegán sajtoktól a húsmentes hamburgerekig és a tejmentes fagylaltig.
Ez nem véletlen, ugyanis az elmúlt években valóban hatványozottan megszaporodtak a magasan feldolgozott vegán élelmiszerek – amelyek olyan ízűek, mint húsos verziójuk –, ezek a szakértők szerint azonban legalább ugyanolyan károsak, ha nem károsabbak az egészségünkre, mint a húsból készült vetélytársak. Ez részben a fogyasztók elvárásaiból, részben pedig azok megnyerésének céljából fakad, hiszen az élelmiszeripar célja, hogy zöldségből és tofuból készült hiteles alternatívákat kínáljanak a vevőknek.
Ennek azonban megvan az ára, emiatt nemcsak a pénztárhoz, de az orvos elé is stresszesen léphetünk. Az iparnak ugyanis a fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében gyakran te kell zsúfolnia ezeket az egészségesnek hirdetett élelmiszereket keményítővel és más, magas telítettzsír-, cukor- és sótartalmú összetevőkkel. Emiatt sok esetben jóval magasabb a kalóriatartalmuk, és kevesebb bennük a létfontosságú tápanyag, mint az állati eredetű termékekben.
A vegán étrend következtében komoly tápanyaghiány léphet fel a szervezetünkben: ha ezeket a tápanyagokat nem pótoljuk kellő mennyiségben, akár komoly egészségi kockázatnak is kitehetjük magunkat.
Az egyik ilyen következmény a kalciumhiány lehet, az elmúlt évek tanulmányai ugyanis kimutatták, hogy a vegánok sokkal nagyobb valószínűséggel szenvednek kalciumhiányban, mint a húsevők – így nagyobb lesz a kockázata a csontok törékenységének és az energiahiánynak is. Az emberi szervezetnek körülbelül 1300 milligramm kalciumra van szüksége naponta az egészséges csontozat fenntartásához, ezt a legtöbb ember joghurt, sajt és tej fogyasztásával viszi be a szervezetbe. Egy 2020-as tanulmány szerint azonban ennek csak maximum a felét viszik be a vegánok, napi 611 milligrammot, szemben a húsevők 1058 milligrammjával, így ha más miatt nem is, ezért mindenképpen megfontolandó az étrend-kiegészítők szedése.
Normális esetben a szervezet elegendő vörösvérsejtet termel ahhoz, hogy minden sejtet megfelelő mennyiségű oxigénnel lásson el, lehetővé téve számukra funkcióik ellátását. Ám a vérszegényeknél túl kevés vörösvértest van ehhez a feladathoz – olyan tüneteket kiváltva, mint a fáradtság, a sápadt bőr, a szabálytalan szívverés és a légszomj. A vegánok esetében ez sokkal nagyobb eséllyel fordul elő, mivel étrendjükből kizárják az állati eredetű termékeket, amelyek a vörösvértestek előállításához szükséges vas és B12-vitamin kulcsfontosságú forrásai. Egy tanulmány szerint a vegánok mintegy 6,6 százaléka szenved vérszegénységben, ami kétszerese a húsevők 2,9 százalékának. A vegetáriánusok körében ez az arány 3,9 százalék.
Egyes tudósok azonban a kalcium és a vörösvérsejtek hiánya mellett egy jóval komolyabb egészségügyi kockázatot is összekötnek a vegán étrenddel, ugyanis a húsmentes életmód egyes kutatások szerint növelheti a sztrók kockázatát is. Egy 48 ezer ember – köztük 16 ezer vegán – bevonásával végzett brit tanulmány azt találta, hogy 100 ezer emberre háromszor több agyvérzéses eset jut a vegánok között, mint a húsevők esetében. A 2019-es tanulmányban rámutattak arra is, hogy a B12-vitamin hiánya – ami gyakoribb a vegánoknál – növelheti a stroke kockázatát. A B12-vitamin hiánya ugyanis gátolja a fehérjék kiürülését a véráramból, ami gyulladáshoz vezethet – ez viszont növeli az erek károsodásának valószínűségét.
(Borítókép: Sandra Mu / Getty Images)