Hiába az internet és a közösségi média rabja a Z generáció tagjainak többsége, mégis ez a korcsoport az, amely a legmagányosabbnak érzi magát. De mi köze ennek a közösségi oldalakhoz, és hogyan lehet kikerülni ebből az állapotból?
A közösségi médiának köszönhetően már tényleg szinte bárkit bármikor elérhetünk, az ezeket a platformokat már gyerekkora óta ismerő generációt mégis sokszor a legmagányosabbként említik. A magány természetesen nem korfüggő, a Z generáció tagjai viszont, akiket a leginkább érint ez a probléma, mégis azok.
A másokkal való kapcsolat szükségessége az ember veleszületett, evolúciós sajátossága. A magány és az abból eredő szorongás vagy kényelmetlen állapot akkor következik be, amikor valaki szándékot érez arra, hogy kapcsolatba lépjen másokkal, és ezt meg is akarja tapasztalni a valóságban. Az érzés az elmúlt években hatványozottan része lett a legtöbb ember életének, a koronavírus-járvány miatt ráadásul hosszú ideig szinte mindentől és mindenkitől elszigetelve kellett élnünk a mindennapjainkat, az egészségünkért való aggodalom mellett pedig a magány érzésével is meg kellett küzdeni.
A magány érzését ennek ellenére meglehetősen nehéz meghatározni, és bizony minden, különböző életszakaszban lévő személyre másképpen hat az érzés. Valaki a párkapcsolata után érzi magát rendkívül magányosnak, másokat új munkahelyre bekerülve kap el az érzés, ezen pedig a társadalom által keltett nyomás – amely a társasági létre irányul – sem segít.
A mentális egészséggel és a társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatban sok mítosz létezik, pedig a magány nem arról szól, hogy nincs senki az életünkben, és hogy péntek este egyedül ülünk otthon. Azok ugyanis, akik egyedül élnek, többnyire nem is vágynak mások után, míg akár a barátokkal és szeretteikkel körülvett emberek is érezhetik magukat magányosnak.
A magányt gyakran a társadalmi elidegenedéssel társítjuk, ezért tévesen alábecsüljük a jelenlétét a millenniálok és a Z generáció körében, tekintettel a közösségi média és az okostelefonok adta lehetőségekre. A legtöbb esetben a kifejezést az időskorban egyedül maradó személyekhez társítjuk, pedig a probléma még náluk is nagyobb arányban érinti az 1997 és 2012 között születetteket.
A Telstra Talking Loneliness tavalyi jelentése szerint a Z generáció (54 százalék) és a millenniálok (51 százalék) minden második tagja arról számolt be, hogy rendszeresen magányosnak érzi magát – ezek a számok pedig sokkal magasabbak, mint a többi generáció esetében. Éppen emiatt volt súlyosan problémás a pandémia és az azt követő időszak, ugyanis nemcsak az érzés feldolgozása, hanem a társas életbe való visszatérés is nehéz.
A magány megtanít bennünket arra, hogy becsüljünk más embereket és a társaságukat, de arra is megtanít bennünket, hogy ne függjünk tőlük a saját boldogságunk érdekében. A magány arra is megtaníthat bennünket, hogy valójában nem vagyunk egyedül, és hogy sokféleképpen kapcsolódhatunk másokhoz
– vélekedett a Z generáció viselkedésére specializálódott pszichológus, Nancy Sokarno.
Annak ellenére, hogy tudjuk, a közösségi média nem mindig egészséges a számunkra, megbocsátható lenne, ha azt feltételezhetnénk, hogy a digitálisan folyékonyan beszélő generációk, akiknek a tagjai naponta több mint három órát töltenek a telefonjuk nyomkodásával, nagyobb társadalmi beteljesülést tapasztalnak, azonban pont ezek a felületek azok, amelyek hozzájárulnak a magány érzésének kialakulásához.
Míg a digitális világot közösségi térnek tekintjük, az ember általában nem kapja meg azokat a mélyebb kapcsolatokat, amelyekre szüksége van a való életben. Ironikus módon ezek a platformok, amelyek célja, hogy közelebb hozzák egymáshoz az embereket, hozzájárulhatnak a magány érzéséhez és a személyes kudarctól való félelemhez, sőt fokozhatják is ezeket az érzéseket. Mindez negatívan hat a mentális egészségünkre
– idézi a szakembert a Refinery.
A közösségi média túlzott használata emellett elősegítheti az összehasonlítás gondolkodásmódjának, illetve a kétségbeesés érzésének kialakulását is. A társadalmi összehasonlítás csapdája gyorsan megkérdőjelezi az embereket saját életükkel, társas viszonyaikkal kapcsolatban, ami miatt könnyen elégedetlennek érezhetik magukat.
Sajnos ez olyan mentális betegségek mögöttes oka lehet, mint a szorongás és a depresszió. A fiatalabb generációk számára ezért fontos nyomatékosítani, hogy amit az interneten látnak, vagy amit mások mutatnak, az nem mindig a valóság
– tette hozzá Sokarno.
A megoldás, ahogy maga a problémakör is, egyénenként eltérő lehet. Ennek ellenére a szakemberek szerint, amennyiben az egyén nem szándékosan szigeteli el magát, a magány érzése a legtöbb esetben leküzdhető, átmeneti állapot, amelyből esetenként – mint fentebb említettük – még tanulni is lehet.
Nancy Sokarno szerint, ha szeretnénk megelőzni a magány és a szorongás nyomasztó érzését, akkor az első lépés minden esetben az, hogy felismerjük és belátjuk: valami bizony nincs rendben. Ezt követően a szakember azt javasolja, vegyük fel a szeretteinkkel és a barátainkkal a kapcsolatot, ha pedig nincs olyan közeli személy, akivel beszélni tudnánk, kezdeményezzünk a környezetünkben beszélgetést.
Ahol csak lehet, helyezze a hangsúlyt a mély kommunikációra, és őszintén mondja el másoknak, mit érez irántuk, és mit jelentenek a számára. Arra kell törekedni, hogy minél rendszeresebben keressük fel azokat, akik közel állnak hozzánk
– mondta, majd kiemelte, abban az esetben sincsen baj, ha valakinek nincs az életében ilyen személy, hiszen a szomszéddal vagy egy eladóval folytatott beszélgetés is enyhítheti a magány érzését vagy megelőzheti annak kialakulását.
Természetesen nem minden esetben és minden állapoton segít az, ha megpróbálunk küzdeni a magány ellen. Önmagában ugyan nem számít krónikus mentális egészségügyi betegségnek, a pszichológus szerint komoly mentális problémákhoz, például szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet, ezért minden esetben érdemes kikérni szakember segítségét, amikor már tényleg kilátástalannak látjuk a helyzetünket.
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as és 80-20-55-20-as telefonszámot, vagy keresse fel az alábbi elérhetőségek egyikét:
(Borítókép: Getty Images)