Hiába vannak már drágábban értékesített darabok is a piacon, néhány, még így is borsos áron eladott óra történetével a toplista élén lévők sem tudnak versenyezni. De mi a különleges Marie Antoinette órájában és Paul Newman egyszerűnek tűnő Rolexében?
Valamivel több mint 30 évvel ezelőtt a genfi Antiquorum úttörő szerepet játszott a modern óraaukciók elindulásában az „Art of Patek Philippe” akciójával. Azelőtt meglehetősen különcnek számított az a felfogás, hogy a különleges órák gyűjthetők – az olcsó elektronikus kvarcmodellek térnyerése kellett az 1970-es és 80-as években ahhoz, hogy a hagyományosan készített órákat ne csak az időmérés korlenyomataként ismerjék el.
Ez a mérföldkőnek számító, 1989-ben megtartott aukció is hozzájárult Patek Philippe márka vezető pozíciójának megerősítéséhez, amely az óráik tartós formulájának köszönhetően a mai napig megmarad. Ezt jól mutatja, hogy a márka titán Grandmaster Chime egyik darabja egy 2019-es aukción 31 millió dollárért (10,7 milliárd forintért) kelt el, ami akkor ugyan rekordnak is számított, ma már azonban két drágább darab is szerepel a toplistán.
A Patek Philippe azonban semmi esetre sem az óragyűjtők egyetlen kedvence. Számos más márka – a Breguett, a Richard Mille vagy éppen a Rolex – lázas licitháborúkat indít az aukciókon, egyben pedig ezen márkák új darabjaiért hosszú várólisták kivárása is szükséges. Míg a csillagászati összegekkel összefirkált árcédulák gyakran tényleg igazán értékes órákat rejtenek, egy-egy különleges darab nem csak az árával, de a történetével is kilóg a sorból, még akkor is, ha a mai ár-toplistán már nem feltétlenül az élmezőnybe tartoznak.
De melyek az óravilág legkülönlegesebb darabjai és történetei?
Talán nem is gondolnánk, de az óragyártás egyik legkülönlegesebb, máig fennmaradt darabja a 18. századi Franciaországból származik, és Mária Antónia, vagy ismertebb nevén Marie Antoinette francia királyné nevéhez fűződik.
A különleges időmérő története tulajdonképpen egy két részből álló legenda, egy gyilkos történettel, valamint egy rablási botránnyal. Az egész egy rajongó, állítólag hősszerelmes őrrel kezdődött Marie Antoinette versailles-i udvarában, aki 1783-ban megbízta a kor egyik legnevesebb óramesterét, Abraham-Louis Breguet-t, hogy készítse el a legbonyolultabb és legértékesebb karórát egyre népszerűtlenebb királynőjének.
Igen ám, de a megrendelő igazán komoly kihívások elé állította az óra készítőjét. Az óramestert azzal bízták meg, hogy az átlátszó zsebórát számos saját találmányával lássa el, beleértve azt is, hogy az óra működése automata legyen, azt pedig talán mondani sem kell, mindez nemesfémekből készüljön. Volt azonban egy probléma: az óra 823 alkatrészének elkészítése több mint 30 évbe telt, így csak jóval Marie Antoinette kivégzése után, és négy évvel Breguet halála után készült el – a munka befejező fázisát az óramester fia felügyelte édesapja műhelyében.
Később Sir David Salomons, London volt polgármestere szerezte meg az órát, majd 1925-ben bekövetkezett halála után a különleges darabot a brit ügyvéd 18. és 19. századi zsebóráinak jelentős gyűjteményéhez csatolták, amelyeket a lánya által alapított, jeruzsálemi Iszlám Művészeti Múzeumban állítottak ki az 1970-es években.
Közel egy évtizeddel később, 1983. április 17-én egy újabb fordulat következett be az óra történetében, ugyanis a gyűjtemény több mint 100 ritka óráját, köztük a Marie Antoinette-nek készített darabot is ellopták a múzeumból. A feltételezett lopás körülményeinek legtöbb részlete 23 évig rejtély maradt, mígnem az izraeli rendőrség fülest kapott olyan személyektől, akiknek megpróbálták értékesíteni az órát. Ekkor kiderült, Naaman Diller, egy izraeli betörő volt az, aki egymaga megkerülte a múzeum biztonsági rendszerét, majd az órákat az Egyesült Államokban, Európában és Izraelben lévő széfjeiben szórta szét.
Mindez ki sem derül, ha Diller 2004-es halálát követően özvegye nem próbálja meg eladni az órákat, amelyekkel aztán lebukott. A 106 óra közül 39-et – köztük Marie Antoinette ajándékát – restaurálták, és visszavitték a múzeumba, ahol a mai napig látható. Nem is mindenki engedheti meg magának a különleges időmérőt, ugyanis 2013-ban az órát 30 millió dollár értékre becsülték, ami megközelítőleg 10,7 milliárd forintnak felel meg, így nem csoda az sem, hogy egyelőre nem talált új gazdára. Az óra értékével a világ legdrágább óráinak listáján ennek ellenére mára már csak a negyedik helyen áll.
A 31 millió dollárért elkelt Grandmaster után a világ legdrágább óráinak listáján a Patek Philippe-ek között a második, az 1932-es Patek Philippe Henry Graves Supercomplication nevű darabja, amely egy 2014-es aukción 24 millió dollárért talált gazdára – sokáig ez volt az svájci luxusmárka legértékesebb modellje.
Az óra a kiváló New York-i bankár, Henry Graves Jr. számára készült, a Supercomplication névre keresztelt darab pedig a valaha készült legbonyolultabb óra volt egészen a Patek Philippe Caliber 89-es modelljéig.
Hiába azonban az utódok, ez a legbonyolultabb óra, amit számítógéppel segített technológia nélkül hoztak létre. Ez azonban nem volt egyszerű. A Supercomplication-t 920 különálló alkatrész alkotja, 430 csavarral, 110 fogaskerékkel, 120 kivehető alkatrésszel. Az óra emellett percenként csenget, naptárral, holdfázisokkal, napkelte és napnyugta jelzéssel van felszerelve, valamint New York éjszakai égboltját is megjeleníti – mindezt kézzel, gépek bevonása nélkül alkották meg.
Henry Graves Jr. 1953-ban halt meg, ekkor lánya, Gwendolen örökölte meg az órát, majd 1960-ban fiának adta azt, aki nem sokat habozott és 1969-ben el is adta az órát Seth G. Atwoodnak, az „Időmúzeum" alapítójának.
Ezt követően az órát az Illinois állambeli Rockfordban található Időmúzeum, eredeti nevén Time Museumban mutatták be, egészen 1999 márciusáig, ugyanis 1999. december 2-án a Sotheby's rekordáron, 11 millió dollárért eladta egy névtelen ajánlattevőnek. Az órát 2001 és 2005 között a genfi Patek Philippe Múzeumban állították ki. Később kiderült, hogy az új tulajdonos a katari királyi család tagja, a világ egyik legnagyobb műgyűjtője, Saud bin Muhammed Al Thani sejk, aki azonban 2014. november 9-én elhunyt, az órát pedig ismét árverésre bocsátották – írja a CNN.
A 2014 novemberében rendezett genfi aukción egy szintén ismeretlen gyűjtő 24 millió dollárt ajánlott az óráért, amely így az övé lett, és a rekordlista élére állt. Az óra ma már csak a hetedik ebben az összevetésben.
A Rolex mindig is a luxusórák nagyágyúi között versengett, a svájci gyártó nevét világszerte ismerik még a témában laikus személyek is. A gyártó rengeteg extravagáns órája közül azonban a Rolex Cosmograph Daytona nem számított magában extravagánsnak, mégis egy híres viselőjének köszönhetően egy ilyen darab is bekerült a világ aukción eladott legdrágább órái közé.
Ez az 1960-as években gyártott méregdrága darab ráadásul nem is nemesfémből készült, hanem egyszerű acélból. Mechanikája is meglehetősen egyszerű, de ez mégsem egy átlagos óra. Ez volt a magyar származású színészlegenda, Paul Newman saját Cosmograph Daytonája, amelyet 1968-ban készítettek, története pedig megmagyarázza, miért ért valakinek 2017-ben 17,8 millió dollárt, átszámítva 6,3 milliárd forintot – amely ezzel jelenleg a nyolcadik legdrágább a toplistán.
A különleges Rolexet még feleségétől, Joanne Woodwardtól kapta a színész, aki ugyan nem volt oda Newman autóversenyzési hóbortjáért, támogatása jeléül lepte meg a versenyzők körében népszerű modellel, amelynek hátuljára a „Drive Carefully Me” (vezess engem óvatosan) feliratot gravíroztatta.
Az órát körülbelül 15 éven át szinte minden nap viselte Newman, aki 1984-ben aztán egy újabb darabot kapott feleségétől, így a régit elajándékozta. Nem is akárkinek, a lányával, Nell Newmannel akkoriban randevúzó James Coxnak adta, aki második tulajdonosként egészen az árverésig birtokolta a különleges darabot. Az aukción befolyt összeg nagy részét Cox Paul Newman alapítványának ajánlotta fel.
Bár mára már a legdrágább aukción eladott órák top 20-as listájára sem fér fel, a 2019-ben 4,6 millió dollárért (1,6 milliárd forintért) új gazdára találó, 1982-es George Daniels Space Traveller I még mindig az óragyártás egyik legkülönlegesebb darabjai közé tartozik.
Sokan talán még nem is hallottak George Daniels nevéről, azt pedig még kevesebben tudják, hogy az óragyártó öröksége minden mechanikus Omegában tovább él a mai napig. Daniels óráinak különlegessége az exkluzivitásban rejlett, ugyanis elhatározta, hogy csak olyan embereknek hajlandó személyes kérésre órát készíteni, akik igazán érdeklik őt. Részben ennek, és az órák teljesen kézzel való elkészítésének köszönhetően mindössze 35 órát készített a mester.
Leghíresebb alkotását, a Space Traveller zsebórát a NASA Apollo-programjának tiszteletére nevezte el, az 1982-es darab kapcsán pedig Daniels azt mondta, hogy ez egy olyan óra, amire szüksége lesz az űrhajósoknak és mérnököknek a jövőben ahhoz, hogy eljussanak a Marsra.
Örökségét tanítványa, Roger W. Smith viszi tovább, aki Daniels módszereit követve kezdett saját kézzel órákat készíteni. George Daniels 2011-ben bekövetkezett halála után az egész műhelyét Smithre hagyta, aki megjegyezte, George egész műhelye arra az egyedülálló célra irányult, hogy egy ember az elejétől a végéig meg tudjon tervezni és el tudjon készíteni egy órát, ő pedig ezt a hagyományt szeretné tovább vinni.
A látványos Patek Philippe Sky Moon Tourbillon mögött, – amelynek értéke 1,75 millió dollár –, a Richard Mille RM 62-01 Airbus Corporate Jets, 1,3 millió dollárt érő darabja a legdrágább karóra, amelyet újonnan is megvásárolhatunk még.
Nem is véletlen kerül ennyibe a különleges óra, az óragyártó ugyanis egy megalkuvást nem ismerő, lecsupaszított modern órát készített, amely extrém körülmények között nyújtott teljesítményéről és modern alapanyagairól ismert – amellyel a Richard Mille felrázta a hagyományos svájci óragyártás finom, kissé poros világát.
A gyártó egyik legújabb kreációja, az Airbus Corporate Jets repülőgépmárka megjelenéséhez igazodik, innen ered a lőrés alakú szén-titán kompozit ház is. Mégsem ez teszi igazán különlegessé ezt a darabot, az órát ugyanis egy rezgő funkcióval is felszerelték, amely diszkréten figyelmezteti a beállított időre a viselőjét. Az óra szuperkönnyű, rendkívül szívós karbonból és titánból készült, amely egyszerre két időzóna pontos idejét is mutatja, így az utazások alatt az óra tulajdonosa az otthoni, és a helyi időt is egy időben követheti.
(Borítókép: Paul Newman Rolexe. Fotó: Cindy Ord / Getty Images)