A Csing-dinasztia utolsó uralkodójának Patek Philippe karórája és pár személyes tárgya keres most magának új gazdát – azonban alább nem csak erről lesz szó. Ezen a vezérfonalon keresztül megpróbáljuk felfejteni, miért is nagyon jövedelmező, ha egy aukciósház veszi a fáradságot, és összegyűjt annyi, koronás főkhöz köthető tárgyat, hogy tudjon belőle rendezni egy árverést.
Bár a Hszüan-Tung néven alig pár évig, gyerekként uralkodó Pu Ji élete nem volt éppenséggel diadalmenet, halála után annál nagyobb ismertséget könyvelhetett el. Bernardo Bertolucci The Last Emperor (Az utolsó császár) címen forgatott róla mozifilmet, amely 9 Oscar-díjat zsebelt be 1988-ban, többek között a legjobb film, a rendezés, a látvány, a zene, a kosztüm és persze az adaptált forgatókönyv kapott elismerést.
A szkript ugyanis az excsászár memoárjából íródott, miután 1959-ben amnesztiával szabadult a börtönből, ahova a megszálló japánokkal való együttműködése miatt került.
A Mandzsúriát elfoglaló és belőle Mandzsukuo bábállamot szervező japánok Pu Jit kérték fel császárnak 1934-ben, akit valójában pont annyira engedtek kormányozni, mint gyerekkorában a kínaiak a pekingi Tiltott Városban – azaz semennyire.
A kétszer is trónfosztott, lényegében csupán címzetes uralkodó életéről itt írtunk bővebben, most pedig nézzük meg, mi maradt utána.
A Phillips a világ egyik legjobb nevű aukciós háza – bár igaz, azok közt nem épp a legismertebb, akiknek nem a mindennapjaik része az aukciós katalógusok böngészése, hogy mikor tűnik fel végre valami méregdrága csecsebecse, amelyet feltétlenül meg kell szerezni. A New Yorkban, Londonban, Los Angelesben, Genfben, Antwerpenben, Koppenhágában, Párizsban, Szöulban, Tajpejben, Tokióban és Zürichben képviselettel rendelkező műtárgykereskedő megnyitotta az új ázsiai központját, mégpedig Hongkongban.
Kézenfekvő hát, hogy valami kínai tematika legyen a nagy PR-fogás ezt megtámogatandó.
Pu Ji egyszer már bizonyította posztumusz, hogy a világot érdekli a személye, sőt, még a hatalomnak sincs ellenére – hiszen a kínai kultúrpolitika határozottan támogatja például a több ezer éves birodalmi múltat és a császárkultuszt középpontba állító filmgyártást is.
A Patek Philippe Reference 96 Quantieme Lune modell, a feliratos papírlegyező, a kézírásos jegyzetfüzet, a bőrkötésű Konfuciusz-kötet és az akvarellfestmények egykor mind Pu Ji személyes tulajdonát képezték. Ezeket március 18–31. között lehet megtekinteni Hongkongban, majd utána turnékörútra indulnak Szingapúrba, Tajpejbe, Genfbe, Londonba és New Yorkba.
Az óra különlegességét az adja, hogy ilyen konfigurációval ez csupán a hetedik darab, amelyről tudunk.
Pu Ji volt használati tárgyai olyan szempontból nem különlegesek, hogy a royal memorabilia (uralkodói családok tagjaihoz köthető tárgyak) egy létező és nagyon is prosperáló biznisz. Pláne, ha híres darabokról vagy világhírű személyekről van szó. Ez a kettő ötvöződött II. Erzsébet húgának, Margit hercegnőnek a gyémánt és igazgyöngy Cartier karkötőjében, amelyet azon a hivatalos fotón is visel, amelyet a korszak neves királyi fényképesze, Cecil Beaton készített róla a 19. születésnapja alkalmából. (A korona című sorozatban is benne van ez az epizód.)
A karkötőt végül is több mint 180 millió forintért ütötték le tavalyelőtt. Szintén 2021-ben ment végig az angol sajtón, hogy a Sotheby's árverezi el a király családdal is rokonságban álló egykori indiai alkirály lányának, Burma grófnőjének az ékszereit,
amelyeket akkor 700 millió forintra taksáltak összesen.
A mi régiónkban olykor a bécsi Dorotheum szokott összeszedni annyi tárgyat, hogy abból lehessen egy tisztességes aukciót szervezni. A főként a Habsburg–Lotharingiai család egykori személyes darabjai mellett más, regionális uralkodócsaládok csecsebecséi is áron felül szoktak itt elkelni. A titok mindössze az, hogy rendelkezésre álljon annyi tehetős, monarchista érzelmű vagy a történelmi alakok iránt érdeklődő ügyfél a törzsvásárlói körben, hogy érdemes legyen ezt az egyébként nem egyszerű gyűjtő- és szervezőmunkát elvégezni.
A kelet-közép-európai régióban a legprominensebbnek tartott aukciósház slágerdarabjai természetesen a szűken vett császári/királyi család holmijai, mi is írtunk róla, hogy a kitartó, a licitet pénztárcával bíró vásárló könnyen gazdagabb lehetett Sisi vagy Ferenc József személyes tárgyaival is.
Előbbinek a csipkével díszített hernyóselyem bokacsizmájáért végül közel 30 millió forintot kértek, utóbbi neszesszere 12,5 millió forintot kóstált. Kétségtelenül a legmorbidabb tétel egy szófapár volt: a Szarajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinánd és feleségének halálos ágyait 18 millió forintért tudta valaki betenni a nappalijába.
De ejtsünk még itt a végén szót a webshoppal is rendelkező, bristoli Paul Fraser Collectiblesről: a vállalkozás a koronás fők (és egyéb celebritások) leveleire és hajára szakosodott. Ez utóbbiban elég demokratikusak, nem tesznek köztük különbséget, Viktória királynő és Stuart Mária egy-egy hajszála éppúgy 399 fontba kerül, mint Daniel Craigé vagy Harrison Fordé.
Ellenben a Cromwell által kivégeztetett I. Károly király komplett hajtincséért már közel hétmillió forintot kell leszurkolni. Már ha szeretnénk a történelem egy kis darabkáját bekeretezve kirakni otthon, és nem kívánunk roppant közel menni a falhoz, hogy lássuk is, tulajdonképpen miért is fizettünk.
(Borítókép: Pu Ji aukcióra bocsátott személyes tárgyai. Fotó: Phillips)