Hiába gondolja a legtöbb szülő azt, hogy semmi haszna annak, ha a gyereke naphosszat a számítógépes játékokat bámulva ücsörög, a YouTube megbízásából készült felmérésből kiderült, a játékok nemhogy hátrányt, de még előnyt is jelenthetnek a munkavállalásnál, mert fontos készségek sajátíthatók el ezeknek köszönhetően.
„Így nem lesz belőled semmi” – hallható sok szülő szájából, amint a számítógép vagy a játékkonzol előtt ülő gyerekét fegyelmezi. Ez részben érthető, hiszen a legtöbb szülő igyekszik minél szigorúbban fogni az iskoláskorú gyerekeit annak érdekében, hogy azok hazaérve ne csak a számítógép előtt ülve töltsék a szabadidejüket, hanem szocializálódjanak, menjenek ki a szabadba, és ott játszanak – persze miután megírták a házi feladatokat.
Természetesen ezt nem könnyű elérni, hiszen sok szülő a munkája miatt nem is igen tud arra figyelmet fordítani, hogy a gyereke mennyi időt tölt a virtuális játékokkal, sőt sok esetben még könnyebbséget is jelent, hogy felügyelet hiányában a négy fal között biztonságban lekötik magukat a gyerkőcök valamivel, amíg a szüleik a teendőiket végzik.
Ön is aggódik, hogy gyermeke túl sok videójátékkal játszik? Ne féljen, hiszen ez akár segíthet is abban, hogy a jövőben könnyebben találjon jó állást magának.
Egy felmérés ugyanis kimutatta, hogy
a munkaadókat egyre jobban lenyűgözik azok az állásra jelentkező fiatalok, akik különböző videójátékokkal játszanak.
A YouTube megbízásából készült közvélemény-kutatás válaszadóinak több mint fele állította azt, hogy munkaadóként nagyobb valószínűséggel vesz fel valakit, akiről kiderül, hogy a játékoknak köszönhetően olyan készségekre tett szert, amelyek szükségesek lehetnek az adott munkakör betöltéséhez. Így korántsem ördögtől való az, ha a gyerekünk a játékok rabja, ameddig ezáltal fejlődik – írja a Daily Mail.
A kutatás során a Z generációs válaszadókról kiderült az is, mi miatt érzik úgy, hogy az olyan játékokkal eltöltött órák, mint a Minecraft vagy a Roblox, segíthetik őket a jövőbeni munkalehetőségeiket illetően.
A jelentett előnyök között szerepel a jobb kommunikáció és a problémamegoldás, valamint a nyomás és a teljesítési kényszer elviselése is.
Az 500 toborzó részvételével végzett felmérésből kiderült, hogy a válaszadók több mint kétharmada szerint előny, hogy a fiatalok a videójátékot mint hobbit az önéletrajzukhoz adják, 63 százalékuk pedig azt mondta, lenyűgözné, ha az egyik ilyen, munkára jelentkező fiatal be tudná bizonyítani, hogy a játékoknak köszönhetően több kulcskészsége is fejlődött.
A részvevők több mint fele, 56 százaléka ehhez mérten nagyobb valószínűséggel alkalmazná az ilyen fiatalokat, mint más társaikat.
A munkaadók mellett a kutatók 1500 Z generációs fiatalt is megkérdeztek arról, hogyan segítette őket felkészülni a munka világára az, hogy a szabadidejükben videójátékokkal játszottak. Erre minden második önkéntes vállalkozó úgy felelt, hogy a játékok megtanították őket a stratégiai gondolkodásra és a problémák megoldására is. Körülbelül egyharmaduk szerint segített nekik megőrizni a nyugalmukat stresszes helyzetekben, és mivel sok online játék már megköveteli a felhasználóktól, hogy kapcsolatba lépjenek másokkal, így magabiztosabbá váltak a kommunikáció terén is.
Dr. Matthew Barr, a Glasgow-i Egyetem játéktudományi kurzusának alapítója elmondta, kutatásaik kimutatták, hogy a videojátékok segíthetnek olyan, munkavállaláshoz is fontos készségek fejlesztésében, mint a kommunikáció, a találékonyság és az alkalmazkodóképesség.
Egy okos játékos láthatja a párhuzamot aközött, amit egy játékban csinál, és amit esetleg a munkahelyén, az egyetemen vagy főiskolán kell majd csinálnia, alkalmaznia
– vélekedett, majd hozzátette, ahogyan az olyan csapatsportok, mint a labdarúgás, a fiatalok bizonyos készségeihez pozitívan járulnak hozzá, ez ugyanúgy elmondható a csapatos videójátékokról is.
De vajon a hazai szakemberek is így vélekednek? A kutatás eredményei kapcsán az Indexnek Fekete Zsombor oktatójáték-fejlesztő is kifejtette a véleményét. A szakember egyetértett abban, hogy a játékok valóban képesek a készségfejlesztésre, ám szerinte sok múlik azon, milyen típusú játékról beszélünk, hiszen mindegyik másfajta készség fejlesztésére lehet alkalmas.
A videójátékos társadalom gyakorlatilag most már évtizedek óta próbálja magát azzal igazolni, hogy a játékok különböző készségeket fejlesztenek. Ez nagyszerű, de nagyon nem mindegy az, hogy milyenek ezek a készségek. Már 2005-ben megjelent egy olyan cikk, amely szerint azok az orvosok, akik first person shooter (FPS) játékokkal játszanak rendszeresen, sokkal ügyesebbek a laparoszkópos vizsgálatokban, mint azok a kollégáik, akik nem játszanak ilyen játékokkal. Ez természetes, hiszen ezek a játékok kifejezetten jók a szem-kéz koordináció fejlesztésére. A kérdés az, hogy vajon az ilyen játékokkal játszók hány százalékából lesz laparoszkópos vizsgálatokat végző orvos. Mert az egy dolog, hogy tényleg fejleszti ezt a készséget, de hogyan tudja majd ezt a munkahelyén használni?
– ecsetelte lapunknak Fekete Zsombor. A játékfejlesztő hozzátette, sokféle készség elsajátítható a játékoknak köszönhetően, ami később akár egy munkahelyen is előnyt jelenthet.
A játékokból meg lehet tanulni idegen nyelvet, kooperációt és kommunikációt. Ezenfelül el lehet sajátítani különböző eszközhasználatot, például, hogy az ember gyorsan kattintson, jól reagáljon. Így a reflexei is fejlődnek, emellett pedig a priorizációs készségeinket is fejleszthetik bizonyos játékok
– vélekedett, majd hozzátette, ennek ellenére nem biztos, hogy a játékok azok, amelyek a legjobban fejleszthetik ezeket.
Nagyon nagy kérdés, hogy megéri-e több száz, több ezer órát eltölteni játékokkal ahhoz, hogy ezeket a skilleket tudjuk fejleszteni, mert nagy valószínűséggel, hogyha valaki szeretne valamit megtanulni, mondjuk, egy adott szituációban jól kommunikálni vagy éppen ügyesen priorizálni, akkor erre a játékoknál léteznek sokkal hatékonyabb módszerek is. Sokan mondják, ha videójátékokból lehet tanulni, akkor a tévéből is lehet. Ez is részben igaz, de ahogyan a játékok esetében sem mindegy, milyen fajtáról van szó, nem mindegy az sem, hogy melyik csatornát nézi az ember
– tette hozzá.
A videójátékok hasznossága így egyre kevésbé megkérdőjelezhető, azonban – mint az élet legtöbb területén – itt sem mindegy a mérték, azaz hogy ki mennyi időt fordít a játékokra.
Sokakban felmerül az előítélet, miszerint ha valaki játszik, akkor az már egyből játékfüggő is. Ez azonban egy sokkal elfogadottabb dolog a társadalom szemében annál, mint ha az adott személynek alkohol- vagy drogfüggősége lenne. Én azt mondanám, hogy azért csínján kell vele bánni, tehát ne kezdjen el mindenki játszani, mert abból nagyon könnyen az lehet, hogy valakinél tényleg egy domináns örömforrássá válik a játék. Abból pedig lehetnek gondok. Emiatt jó megoldás lehet, ha az embernek nem egy függősége van, hanem több, azaz a játék mellett sportol, közösségbe jár, a hobbikat pedig mértékkel űzi, így azok nem akadályozzák őt a mindennapi teendőkben sem
– vélekedett a játékfejlesztő.
Fekete Zsombor szerint azonban annak ellenére, hogy nem szabad túlzásba vinni a játékot, ez lehet az egyik legjobb módja annak, hogy csökkentsük a hétköznapokban felgyülemlett stresszt.
A munkahelyi stressz levezetésére a videójátékok rendkívül alkalmasak. Nem ritka, hogy az embert jól felhúzza a főnöke, vagy bármilyen munkahelyi konfliktusa van, de ha leül, és egy kicsikét játszik, abban pedig sikerélménye van, akkor az csökkenteni fogja a kortizolszintjét, amitől egészséges tud maradni. A videójátékoknak van egy nagyon fontos egészségmegőrző szerepük. Ugyanezt a szerepet tölti be a sport, a futás, a közösségbe járás, a színházba járás stb. – minden, ami a kortizolszintünket tudja csökkenteni
– mondta.
(Borítókép: Ute Grabowsk / Photothek / Getty Images)