Többek közt azért is jó a brit királyi család magas rangú tagjának lenni, mert az ember időnként meglehetősen drága ajándékokat kap egy-egy jelesebb alkalomra az egyes országoktól vagy szervezetektől. A hétvégén az ünnepelt az új király volt, összeszedtük hát így a legexponáltabb ajándékokat, amelyeknek azonban csak egy része kibontogatható. Magyarország például pont tárgyi ajándékokat adott, köztük elég unortodox módon két pár túrabakancsot.
A szűken vett brit királyi család fontos életeseményeire nemcsak a szuvenírgyártók szoktak nagyon rápörögni, de a brit luxusmárkák is. A Bentley például olyan, az autóikba való díszpárnákat dobott piacra négy színállásban is, amelyekre kézzel ráhímezni az uralkodói monogramot három napba is beletelik. De előjött különleges kiadással a Bremont óramárka és a Moët&Chandon champagne-ház is, Marie-Chantal görög koronahercegné pedig az Arany Állami Hintóval díszített babaruha-kollekciót tervezett saját prémium-, londoni központú gyerekmárkájának.
Azonban a médiát általában jobban szokta érdekelni e limitált daraboknál, hogy az egyes országok mivel készülnek protokollajándék gyanánt. Korábban Magyarország például előszeretettel vetette be külföldön legismertebb márkáját, a Herendit. Ráadásul a neves porcelánmanufaktúra szegről-végről még kötődik is a Windsor-házhoz, ugyanis legközkedveltebb, virágos-lepkés mintája a Viktória nevet viseli – utalva ezzel Viktória királynőre, akinek annyira megtetszett a készlet a londoni világkiállításon, hogy rögtön rendelt is belőle magának egyet.
Ennek egy modernebbb parafrázisát, a zöld-lila Royal Garden nevűt már többször is adtuk hivatalos ajándékként a családnak: Vilmos herceg és Katalin hercegné esküvőjére vagy lányuk, Sarolta hercegnő születésére is küldtünk készletet. A szett egyébként bármely Herendi márkaüzletben megvásárolható annyi különbséggel, hogy a teáskanna tetejére az átlagembernek porcelánpillangó kerül, a Windsor-család tagjainak korona.
Lehet, hogy a Sándor-palota protokollosztálya idén úgy gondolta, a Herenditől már kidudorodnak a királyi rezidenciák falai, így a köztársasági elnök most mást vitt ajándékba. A híresen természetbarát Károly király és Kamilla királyné megkapták Orbán Viktor egykori személyi fotósa, Burger Barna tájképes fotóalbumát, a király egykori barátjának, Marton László szobrászművésznek lovakat ábrázoló bronz kisplasztikáját (a művész egy hasonló méretű, témájú és kompozíciójú alkotása korábban 3183 euróért volt meghirdetve az egyik budapesti aukciósház honlapján), valamint a kommentelőket kissé megosztó két pár túrabakancsot – amelyet egyébként egy magyar gyártó, a nagymarosi Mauna manufaktúra készített.
A kívül marha- vagy bivalybőr, belül borjúbőr, hegymászók által is előszeretettel választott darabok legyártásához 20-22 óra is kellhet, a webshop szerint a királyi pár által kapott modell egységára 109 900 forint. Az állami ajándék azért volt különleges, mert a koronás fők monogramjai is a surranókra lettek gravírozva. Hogy valóban hordani fogják-e, az a jövő zenéje, annyi biztos azonban, hogy pontosan lehet tudni, hogy a király mely brit cipőmanufaktúrák termékeit viseli előszeretettel, lévén ezek királyi beszállítói címmel is büszkélkedhetnek.
Károly király három kedvenc, egyedileg az ő lábformájára dolgozó manufaktúrája a John Lobb, a Crockett&Jones és a Trickers, előbbi kettő a világelit által is előszeretettel hordott márka – még James Bond lábára is ők húznak cipőt a filmekben. Ezek a brandek persze nem technikai darabokat gyártanak, hanem az elegáns irányt viszik, a vidéki sétákra készített bakancsaik a legsportosabb fazonok. Szóval akár még hasznát is veheti a királyi házaspár a magyar ajándék legvitatottabb részének, bár az igaz, a cipőkészítésben a világ élvonalába tartozó Nagy-Britanniába lábbelit vinni kissé olyan, mint az ásvány- és termálvíz-nagyhatalom Magyarországra valami drága alpesi ásványvizet hozni.
A lista összeállításánál körülnéztünk a kelet-közép-európai régiós államfők és a Nemzetközösség egyes vezetőinek Facebook-oldalain is, de sajnos konstatálnunk kellett, hogy közülük senki sem annyira közlékeny és transzparens az ügyben, mint a magyar köztársasági elnöki hivatal. Így azokból az ajándékokból szemezgettünk, amelyek a nemzetközi médiában is megjelentek. A királyi ajándékokat ugyanis egyfajta országimázseszköznek is fel lehet fogni – igaz, mint látjuk, az alábbi államok – érintettségük okán – jobban a zsebükbe is nyúltak.
A sort kezdjük két olyan országgal, amely Károly király személyében szintúgy új, felkent államfőt köszönthet. Ausztrália és Új-Zéland tényleg érzik, miről szólnak a 2020-as évek: a fenntarthatóságról. Károly király tiszteletére az egyébként a monarchia intézményéért és egy távoli angol uralkodóért nem repeső ausztrál kormány 10 ezer ausztrál dollárt (kb. 2,3 millió forintot) ajánlott fel a súlyosan veszélyeztetett nyugati földipapagáj megmentése érdekében, amelyből becsülhetően mintegy 150 egyed maradt, ezzel pedig a Föld egyik legritkább madárfaja.
Egyébként ez már a sokadik ilyen kezdeményezés, hogy a királyi családnak küldendő felesleges és drága ajándékok helyett a pénzt inkább természetvédelemre fordítja az ország az adott koronás fő nevében: korábban több erszényes emlős is kapott efféle támogatást, mint például az erszényeshangyász vagy a koala. Új-Zéland is hasonlóban gondolkodott, a kormány 1 millió dollárt ajánlott fel Károly király iránti tiszteletből, hogy 100 ezer új fát ültessenek az országban.
Ferenc pápa egyáltalán nem fukarkodott, amikor arról volt szó, hogy egyházfő társát, az anglikán egyház fejét kell megajándékozni annak koronázása alkalmából a Vatikán nevében: abból a fakeresztből származó töredékeket küldött, amelyen Jézust megfeszítették. A darabok már debütáltak is, az újonnan elkészült Walesi Keresztbe kerültek ereklye gyanánt, amelyet a koronázási ceremónia során is használtak.
A dabbawaláknak nevezett mumbai ételfutárok egyebek mellett egy 2,3 kilogrammos aranykoronát készíttettek az új királynak, hogy kifejezzék hálájukat, amiért a világ az akkori walesi hercegnek köszönhetően ismerte meg a jelentős múltra visszatekintő csoportot. A futárok a nagy nap apropóján a városi kórházakban ingyenédességet is osztottak a betegeknek.
A Kanadai Királyi Lovas Rendőrség (amelynek Károly a parancsnoka is egyúttal) egy Noble (Nemes) névre hallgató kancát küldött ajándékba a királynak, aki már egy ideje kért egy új, karüsszelekre, azaz zenés lovas felvonulásokra trenírozott lovat a szervezettől, mivel sajátja, George hamarosan nyugdíjba vonul. A paripákat szerető uralkodónak egy tipikus magyar fajta (amilyen például a kisbéri félvér, a nóniusz, a lipicai vagy a gidrán) sem lett volna éppenséggel utolsó ajándék, megkérdezett szakértőnk szerint egy belovagolatlan, kifejlett egyednek az ára – mondjuk – már milliós tétel, de csikó akad már 500 ezer forintért is, hogy a Royal Mews, azaz a Buckingham-palota királyi istállóit is szórakoztassuk a betörésével.
A saját, olykor a londoni Fortnum&Mason gourmet áruházban megvásárolható mézet is gyártó uralkodópár egy nyalánkságot is kapott egy közel évszázados spanyol–brit hagyomány részeként. A sevillai királyi palota több mint 1000 fás narancsligetéből származó gyümölcs a madridi brit nagyköveti rezidencia konyhájában öltött lekvár alakot. A hagyományt a Viktória Eugénia brit királyi hercegnőt feleségül vevő XIII. Alfonz spanyol király kezdte 1931-ben a két dinasztia kapcsolatát erősítendő, amely még alatta abbamaradt, amikor a Franco-rezsim száműzetésbe kényszerítette. A jelenlegi madridi brit nagykövet, Hugh Elliott és a korábbi sevillai polgármester elevenítették fel a diplomáciai főzést, amikor is II. Erzsébet királynőnek küldtek először a marmeládból.
A koronázási ajándék lekvár receptje a nagykövet édesanyjától származik mellesleg, és a legenda úgy tartja, aki a fákat megérinti (és talán a lekvárt megkóstolja), sosem válik el, boldog házasságban fog élni. A spanyol narancslekvár műfaját is promotáló kezdeményezés jó példa lehet arra, hogy a kiváló magyar gasztrotermékekre is bevethető munícióként gondoljunk protokolláris ajándék gyanánt – akár azokra, amelyeket fogyatékkal élők vagy halmozottan hátrányos helyzetűek készítenek roppant magas minőségben szerte az országban.
A szerző luxusszakértő.
(Borítókép: Oli SCARFF / AFP)