Nagy érdeklődés előzi meg a Barbie-filmet, amely a hazai mozikban július 20-ától lesz megtekinthető, és az eddig megjelent előzetesek alapján a produkció megnézését követően valószínűleg a nézők is rózsaszínben látják majd a világot – nemcsak a Barbie-t alakító Margot Robbie, és a Kenként feltűnő Ryan Gosling. Ugyan már most borítékolható, hogy sok bevételt fog hozni a konyhára az alkotás, ezzel együtt azonban biztosra vehető az is, hogy egy országban nem mutatják be a mozik: Vietnámban ugyanis betiltották a filmet. 

A TMZ közlése szerint az áll a döntés hátterében, hogy a produkcióban bemutatnak egy térképet, amelyen a kilencsávos terület névvel illetett, a Dél-kínai-tenger közelében található territóriumot Kínához csatolták. A kérdéses övezetre viszont Kína mellett több ország, köztük Vietnám is igényt tart.

Nem engedélyezzük a Barbie című amerikai film vietnámi bemutatását, mert a kilencsávos területet sértő módon mutatták be

– fejtette ki egy képviselő. 

Maguknak akarják a térséget

A kilencsávos terület hovatartozása miatt Kína és a környező országok már évek óta feszülnek egymásnak. Kína magának követeli a Dél-kínai-tenger legnagyobb részét a Spratly- és Paracel-szigetekkel, egy rakás sziklaszigettel és korallzátonnyal, ami miatt több közeli országgal, elsősorban a Fülöp-szigetekkel és Vietnámmal, de Malajziával, Bruneijel, Szingapúrral és Indonéziával is vitában áll.

• Kína állítása szerint területigénye évszázadokra nyúlik vissza, de 1947-ben egy térképet is kiadtak, amin a Paracel- (Hszisa)- és a Spratly- (Nansa)-szigetek hozzájuk tartoztak.
• Vietnám szerint azonban Kína az 1940-es évek előtt nem követelte magának a szigeteket, amiket ők már a XVII. század óta sajátjuknak tekintenek, és állításuk szerint erről papírjuk is van.
• A Fülöp-szigetek többek között a földrajzi közelsége miatt is magának követeli a Spratly-szigetek egy részét.
• Malajzia több kisebb szigetre is igényt tart, Brunei viszont leginkább a felségvizeit félti. Mindkét ország az ENSZ Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS) hivatkozik, ami alapján a tengerparttal rendelkező országok a 200 tengeri mérföldön belüli területet kizárólagos gazdasági övezetükké nyilváníthatják. A kínaiak szerint azonban erre hivatkozva sem lehet megsérteni egy másik ország szuverenitását.

A vita egyébként halálos áldozatokat is követelt már. Kína 1974-ben erővel próbált érvényt szerezni követeléseinek a Paracel-szigeteknél, amelyet Dél-Vietnámtól foglalt el, a harcokban több mint 70 vietnámi katonát öltek meg – ekkor zajlott a vietnámi háború is. Észak-Vietnám akkoriban Kína szövetségesei közé tartozott, és a két Vietnám 1975-ben történő egyesítését követően a Vietnámi Szocialista Köztársaság megújította igényét a Paracel-szigetekre. A két ország viszonya viszont akkor kezdett még tovább romlani, amikor Vietnám 1979-ben bevonult Kambodzsába, elűzve onnan a Pol Pot által vezetett, kambodzsai kommunistákból álló, Kína által támogatott Vörös Khmert. Ennek hatására döntött úgy Kína, hogy megtámadja Vietnámot, így egy hónapra megszállták az északi tartományait, míg Vietnám 1989-ig maradt Kambodzsában.

Emellett 1988-ban a Spratly-szigeteknél is összecsapott a két ország, Vietnám 60 tengerészét veszítette el. 2014-ben pedig szintén akkor törtek ki Kína-ellenes zavargások, amikor egy kínai olajfúró tornyot állítottak fel Vietnám által magának követelt vizeken. A jogi megoldás kérdése is többször felmerült már. 2012-ben a kínaiul Huangjan (Huangyan) sziget, a Fülöp-szigetek szerint Panatag-zátony miatt feszült egymásnak Peking és Manila, több hajójuk is farkasszemet nézett egymással. A Fülöp-szigetek végül 2013 elején jelentette be, hogy ENSZ-bíróság elé vinné az ügyüket, de még ez sem hozhatna az ügyben Kínára nézve kötelező döntést.