Azt már megtanulhattuk, hogy ami a filmvásznon megjelenik, csak mása a valóságnak, mégis sokan a hollywoodi alkotások alapján állítottak fel képet a pszichopatákról, más néven az antiszociális személyiségzavarban szenvedőkről. Pedig többen vannak közöttünk, mint gondolnánk: 22 emberből egy szenved ebben a zavarban.
A hétköznapokban előszeretettel sütjük rá emberekre a pszichopata jelzőt olyan jel nélkül, ami valóban a személyiségzavar jellemzője lehetne, ezért pedig sok esetben nem is mi vagyunk a hibásak. A legtöbben a pszichopatákat a különböző filmes ábrázolásokból ismerik. A hollywoodi alkotások azonban, ahogy sok más betegség vagy zavar esetén, felnagyítják vagy megmásítják a valós problémát annak érdekében, hogy a karakter személyisége jobban érthető és kivehető legyen a nézők számára.
Elég csak a Christian Bale nevével fémjelzett Amerikai pszichó című filmekre, vagy az Alfred Hitchcock által rendezett klasszikusra, az 1960-as Psychóra gondolni, ahol a főhősök gyakran vérben tapicskolva, láncfűrészt pörgetve igyekeznek a nézők tudtára adni, ők bizony pszichopaták.
Pedig a legtöbb esetben a személyiségzavar korántsem a gyilkolászásban merül ki, ami már csak azért is szerencsés, mert jóval több pszichopata él közöttünk, mint azt elsőre hinnénk. Egy, a Frontiersen publikált tanulmány szerint
22 emberből egy pszichopata, így jó eséllyel egy osztályteremben, egy munkahelyen, vagy akár a boltban is találkozhatunk egy-egy ilyen emberrel.
Meg kell azonban jegyezni, hogy nem minden pszichopata követ el borzalmas, bűncselekményeket, vagy jelent veszélyt a társadalomra. Valójában egyes pszichopaták rendkívül sikeres karriert folytatnak, törtetnek felfelé a ranglétrán, vagy éppen vegyülnek el teljesen észrevétlenül a hétköznapok forgatagában.
De akkor kik is a pszichopaták?
A kifejezést arra használják, hogy meghatározzák azokat a bizonyos tulajdonságokat vagy viselkedésmódokat, amelyeket egy személy várhatóan tanúsítani fog. A szakértők elmondása szerint mára a „pszichopata” diagnózist és kifejezést sokkal inkább az „antiszociális személyiségzavar” (ASPD) váltotta fel, amely főleg a pszichopátia viselkedési vonatkozásaira összpontosít. Ezek közé tartozik
Az agresszió, az impulzivitás, mások jogainak megsértése, érzéketlenség, megbánás és nárcizmus.
Hiába tudjuk, hogy a filmekben bizonyos betegségeket, zavarokat és problémákat merőben másképp mutatnak be, mint ahogyan az a valóságban megjelenik, rendkívül nehéz a pszichopata kifejezés kapcsán elvonatkoztatni attól, amit ezekben az alkotásokban láthatunk.
Pedig mindig észben kell tartanunk, hogy a bűnügyeket romantikus és elbűvölő filmekké varázsoló rendezők komoly alkotói szabadsággal rendelkeznek, a filmek pedig szórakoztatásra, nem pedig nevelésre szolgálnak. Ezért mindig érdemes fenntartásokkal kezelni az ott bemutatottakat, így a pszichopaták karaktersajátosságait és jellemzését is.
Bár a pszichopata jellemvonások valóban vezethetnek odáig, hogy az emberek fogékonyabbak lesznek a bűncselekmények elkövetésére, nem lehet általánosítani.
Emiatt is káros, hogy bizonyos filmek a személyiségzavart ferdítve, felnagyítva vagy tévesen ábrázolják, hiszen ez hozzájárul ahhoz, hogy a mentális egészségügyi zavarokkal küzdőket megbélyegzik.
A hétköznapokban jelen lévő előítéletek ellenére viszont a pszichopaták egy területen biztos, hogy pozitívan is kitűnhetnek a társaik közül: egy 2019-es kutatás szerint az ilyen emberek bizonyos tulajdonságaiknak köszönhetően
sikeresebbek lehetnek a munkahelyükön, ahol vezetőként is jól teljesíthetnek.
A horrorfilmekben és thrillerekben gyakran felvetik, hogy a pszichopaták viselkedési problémái gyermekkorban kezdődnek, és már egészen fiatalon furcsa és sokszor meglehetősen morbid módokon nyilvánulnak meg.
Ezek közé tartozik például, hogy örömüket lelik abban, ha bánthatnak vagy megölhetnek állatokat, tüzet gyújthatnak, ellenőrizhetetlen agressziót mutathatnak, vagy éppen szimplán furcsa és antiszociális viselkedést tanúsíthatnak már egészen fiatalon.
Ez igaz volt néhány hírhedt, pszichopatának tartott sorozatgyilkosra is, mint például Jeffrey Dahmerre, aki elhullott állatokat gyűjtött, hogy felboncolják, vagy „Sam fiára”, David Berkowitzra, aki a tűz szerelmese lett, és sok gyújtogatással járó incidensért volt felelős. De mint ahogyan azt feljebb is hangsúlyoztuk, nem minden pszichopata válik ilyenné.
Ezért is fontos, hogy figyeljünk bizonyos viselkedésformákra, amikor egy fiatal még fejlődésben van, hiszen ezek a furcsa viselkedések belső problémákra utalhatnak, és mint egyéb esetekben, a szakértők szerint itt is rendkívül fontos a korai beavatkozás.
És hogy mire kell figyelni? Ezen viselkedési formák közé tartozik az engedelmesség megtagadása, a már említett állatokkal szembeni kegyetlenség, az empátia hiánya, a rosszindulatú és agresszív viselkedés, a manipulálás, a hazugság, az alacsony önbecsülés, a tanulási nehézségek és az öngyilkossági hajlam. Azonban fontos kiemelni, hogy ezek a tulajdonságok a nem pszichopatáknál is megjelenhetnek annak ellenére, hogy nem küzdenek ilyen személyiségzavarral – írja a New York Post cikke.
A viselkedési formák mellett pedig szemmel látható fizikai jelei is lehetnek annak, ha valaki zavarral küzd.
Egy kutatás szerint például már abból megállapítható, valaki pszichopata vagy sem, hogy mennyire sűrűn ásít. A texasi Baylor Egyetem 2015-ben végzett tanulmánya azt sugallta, hogy a pszichopaták sokkal kevésbé hajlamosak a ragályos ásításra, azaz arra, hogy mások ásítozásától ők maguk is ásítani kezdenek. Így jó eséllyel a kevesebbet ásító emberek pszichopaták lehetnek.
Természetesen mindez meglehetősen kevés ahhoz, hogy a személyiségzavart biztosan meg lehessen állapítani, hiszen több kutatás is hasonló eredményeket mutatott fel más területeken. Ilyen az Új-Mexikói Egyetem által végzett vizsgálat is, amely szerint az ember fejmozgása mélyebb problémákra utalhat. A tudósok egy specifikus algoritmust fejlesztettek ki, amely elemzi a fejmozgásokat, amit 507 börtönben ülő személyen teszteltek. A tanulmány szerint az antiszociális személyiségzavarban küzdők feje merevebb és kevesebbet mozgott, mint a társaké.
Bár alapvetően is vannak, akik sokat használják a kezüket nonverbális kommunikációra, a fejmozgásra vonatkozó kutatás arra is kitért, hogy a pszichopaták gyorsabban és többet mozgatják a kezüket, mint mások. Mindezt a körülöttük lévő emberek manipulálására, például bizonyos szavak hangsúlyozására vagy mondataik egyes részeinek lekicsinylésére használják fel.
A Nyugat-Sydney Egyetem ausztrál kutatói azt állítják: az, ha valaki későn fekszik ágyba vagy akár a korai órákig ébren marad, a fentiek mellett közvetlenül összefügg az antiszociális viselkedészavarral. Dr. Peter Johnson, az egyetem munkatársa több mint 250 ember hajlamát mérte fel, amelyből kiderült, az éjszakai baglyok között nagyobb eséllyel találhatók meg a nárcisztikus és a pszichopata emberek.