A királyi család várhatóan a jövő évtől kezdve egyre kevesebb állami támogatást kap az adófizetők pénzéből. A brit pénzügyminisztérium jelentése szerint ugyanis a korábbi 25 százalékról 12 százalékra csökkentik a hozzájárulást, és erre igen nyomós okuk van.
A III. Károly király vagyonával kapcsolatos becslések szimplán sötétben való tapogatózással érnek fel, mivel pontos adatok nem állnak a rendelkezésünkre. Egyes információk szerint jelenleg 600 millió fontra, azaz 261,7 milliárd forintra tehető a magánvagyona, amely II. Erzsébet királynő halálakor még „csak” 370 millió font volt. A királyi család összvagyona ezzel szemben ennek a sokszorosát éri, ám úgy saccolják, minden ingóságot egybevetve a királyé 1,8 milliárd font, vagyis 785 milliárd forint körülire jön ki. A 2022-es pénzügyi beszámoló szerint a palota bevétele mindössze 9,9 millió fontot tett ki, míg a kiadásaik meghaladták a 102 millió fontot – ennek nagy része, 63,9 millió font az ingatlanok fenntartására ment, míg 23,7 millió font a bérköltségekre.
Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a koronabirtokból származó nyereség, ami tavaly 442,6 millió font volt, a kormányt illeti meg, aminek egy részét állami támogatásként kapja vissza a királyi család. Mindezt egy civil lista alapján intézték 2012-ig, illetve segélyt is biztosítottak a számukra a költségek fedezésére, 2012-ben viszont szuverén támogatást vezettek be, amelyet a koronabirtok éves nyereségének 25 százalékában határoztak meg. Ugyan már a korábbi tervek szerint is úgy alakult volna, hogy 2027-re 15 százalékra csökkentik a bevételből járó összeg arányát, a brit pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint ezt még hamarabb meglépték. Mint közölték, jövőre 25 helyett 12 százalékos részesedés jár III. Károlynak és családjának a hozamból. Ennek értelmében nagyságrendileg 24 millió fonttal, azaz csaknem 10,5 milliárd forinttal kevesebb pénzből kell gazdálkodnia a famíliának.
Ahogy a pénzügyminisztérium kiemelte, amellett, hogy a királyi háztartás költségvetése jövőre 24 millió fonttal lesz alacsonyabb, 2025-ben és 2026-ban már nagy valószínűséggel 130 millió fonttal kevesebb összeggel kell számolniuk. A változtatás részben azzal magyarázható, hogy az utóbbi időben igen jövedelmező volt a tengeri szélenergia-üzlet a koronabirtok számára, így III. Károly azt kérte, a szélerőműveket a közjó érdekében használják fel.
A pénzt ehelyett létfontosságú közszolgáltatások finanszírozására használják, a nemzet javára
– közölte az intézmény.
A szuverén támogatásról szóló éves jelentés szerint igen költséges évet zártak tavaly. II. Erzsébet királynő temetése 1,6 millió fontba, vagyis jelenlegi árfolyamon 699 millió forintba került, míg a platinajubileumi ünnepség 700 ezer fontba, azaz 305,9 millió forintba. Emellett 444 ezer fontot – közel 194 millió forintot – fizettek a végkielégítésekre, mivel a néhai királynő 16 korábbi alkalmazottjától kellett megválniuk. Továbbá az alábbi kiadásokat tüntették még fel a jelentésben:
Mint kiemelték, a monarchia fenntartása továbbra is körülbelül 1,29 fontba kerül fejenként a briteknek. Bár a koronavírus-járvány és II. Erzsébet királynő halála miatt kevesebb látogatót tudtak fogadni a királyi rezidenciákon, ami kiesést jelentett, a jelentésben az állt, nem kérnek több pénzt a kincstártól, mivel a rendelkezésre álló forrásokból igyekeznek pótolni a hiányt. III. Károlynak egyébként a cornwalli hercegségből is származott még némi haszna, amelyet királlyá válását követően a fia, Vilmos herceg örökölt. Az azóta befolyt összeget kvázi elfelezték, így előbbi 11,2 millió fonttal, utóbbi pedig 12,7 millió fonttal gazdagodott.
III. Károly az uralkodóvá válásával mindent örökölt, ami előtte a királynőé volt. Köztük a Crown Estate nevezetű alapítványt, amelyhez 7,1 billiárd forint összértékű ingatlan, birtok tartozik, például az ascoti lóversenypálya, London központjának egyes részei, beleértve a Regent St. bevásárlónegyedet is. A királyhoz került továbbá: