Az újdonsült brit uralkodó teljes vagyonát közel 767 milliárd forintra becsülik. Ebben paloták, parasztházak és földbirtokok is benne vannak, de a szálak egészen Erdélyig vezetnek, ahonnan a király felmenőinek egy része is származik.
Amikor édesanyja szeptemberben elhunyt, III. Károly király nem csak a koronát örökölte. Erzsébet királynő John Major kormányával 1993-ban kötött megállapodásának értelmében a brit uralkodók mentesülnek az örökösödési adó alól, ha vagyonukat a trónörökösre ruházzák át.
A Sunday Times brit lap nemrég 600 millió fontra (kb. 255 milliárd forint) becsülte a király magánvagyonát, ami jóval több, mint a királynő halálakor fennálló vagyona, amelyet 370 millió fontra saccoltak. A királyi család összvagyona ennek sokszorosát éri, a köz- és magánvagyon közötti különbséggel kapcsolatban pedig nem teljes a transzparencia. A Guardian 1,8 milliárd fontra (kb. 767 milliárd forint) teszi a király teljes vagyonát.
A brit királyi család tagjai napjainkban 24 rezidenciával rendelkeznek az Egyesült Királyság területén. Ezek között palotákat, kastélyokat, parasztházakat és kúriákat is találunk. A kéttucatnyi épületből 14 darab ház az uralkodó személyétől teljesen független és jogilag önálló brit korona, három pedig a walesi herceg hitvesének, a cornwalli hercegség tulajdonában áll. Kis csúsztatással ezek olyan állami tulajdonú épületek, amelyeket az év nagyobbik felében főleg reprezentatív okok miatt naponta használnak a Windsor-ház tagjai.
Az Indexen korábban arról is írtunk, hogy a korona alá tartozó 14 palotából öt ingatlant az uralkodó két hivatalos londoni és egy-egy angliai, skóciai és észak-írországi rezidenciájaként működtetnek.
Persze a fenti ingatlanoknál jóval kevesebbet ér a Windsor-ház Nagy-Britannia területén fellelhető hét, saját tulajdonú rezidenciája. A legelső helyen a Norfolk melletti húszezer hektáros birtokkal rendelkező, Jakab-stílusú Sandringham House áll, amely azért ismert leginkább az alattvalók körében, mert itt hunyt el III. Károly nagyapja, VI. György és dédapja, V. György király, valamint a kastély parkjában fellelhető kétszintes házban, a Park House-ban született és nőtt fel Diana hercegné, amelyet családja (a Spencerek) évtizedek óta bérelt a királyi családtól. Ezt a kastélyegyüttes jelenleg 55 millió fontot, azaz csaknem 26 milliárd forintot ér a Bloomberg szerint.
Bár ezek az épületek méreteikben és építészeti stílusaikban jelentősen különböznek egymástól, annyi közös azért csak van bennük, hogy mindegyik ingatlanban a dinasztia kiváltságait és előjogait szabályozó 1760. évi polgári jegyzéktörvény és a Halsbury-törvények érvényesek.
Ennek köszönheti többek között azt is a királyi család, hogy nem kell örökösödési adót, valamint az alkoholos italok és dohánytermékek után illetéket fizetniük.
Bár a törvények értelmében az uralkodónak személyi jövedelemadót sem kell fizetnie, II. Erzsébet, valamint utódja, III. Károly is úgy döntött, hogy a monarchia népszerűségének növelése érdekében nem él ezzel a jogával.
A 2022-es pénzügyi beszámoló szerint a brit korona éves bevétele mindössze 9,9 millió fontot tett ki, míg kiadásaik meghaladták a 102 millió fontot. Ennek nagy része, 63,9 millió font az ingatlanok fenntartására ment, míg 23,7 millió font a bérköltségekre. Ezen a ponton fölmerülhet a kérdés, hogy miként menedzseli a kiadásait a brit uralkodócsalád.
Államfőként az uralkodó tulajdonában van a koronabirtok, a földek és vagyontárgyak gyűjteménye, amely magában foglalja az Ascot lóversenypályát, London központjának egy nagy részét és a partvidék egy jelentős részét Angliában, Észak-Írországban és Walesben.
A koronabirtokot viszont önállóan vezetik, amelynek nyeresége – tavaly csaknem 313 millió font – a kormányt illeti. Ennek a pénznek egy részét azután visszaadják a királyi háztartásnak.
2012-ig ez egy úgynevezett „civil lista” alatt történt, amely 2011-ben 13,7 millió fontot ért, nagy részét pedig a személyzet fizetésére fordították. Ezenkívül a monarchia segélyt kapott az utazások, a kommunikáció és a paloták fenntartásának fedezésére. 2011-ben ez 18,4 millió fontot tett ki.
2012-ben azonban ezt a finanszírozást egy egyszeri kifizetés, az „állami támogatás” váltotta fel. Ez gyorsan emelkedett, különösen 2016-ban, hogy fedezze a Buckingham-palota költséges, évtizedes felújítását. Ezt a támogatást most a koronabirtok éves nyereségének 25 százalékában határozzák meg – 2027-ben ez 15 százalékra fog visszaállni –, tavaly ennek értelmében 86,3 millió fontot fizettek ki.
Ezenfelül a család zsebre teszi a Lancaster és Cornwall hercegségből származó jövedelmet, amelyet a király és Vilmos herceg örökölt walesi uralkodóként, illetve hercegként. Ezek a magánbirtokok földből, ingatlanokból és pénzügyi eszközökből állnak.
2017-ben kiderült, hogy Lancaster hercegsége milliókat fektetett be egy Kajmán-szigeteki alapba.
Nem köztudott, de III. Károly évente egyszer elutazik Erdélybe, hogy megpihenjen a festői környezetű Zalánpatakon, méghozzá a tulajdonát képező birtokon. A 400 évvel ezelőtt alapított falunak mintegy 150 lakosa van, így nemigen zavarják a brit arisztokratát a pihenésben a hegyek között.
Magát a birtokon álló, az egész településre ránéző házat a falu bírájának építették, és a mai napig őrzi autentikusságát, miután hagyományos módszerekkel restaurálták az építményt.
A walesi herceg 1988-ban járt először Erdélyben, és rögtön beleszeretett a tájba. Gondolt egyet, és vett magának egy földbirtokot egy Kálnoky Tibor gróffal közösen indított projektben. Így nemcsak Zalánpatakon, de Szászfehéregyházán is van egy birtoka.
A walesi herceg büszkén beszél erdélyi felmenőiről, köztük egyik szépanyjáról, Rhédey Klaudia magyar grófnőről is.
Megkoronázásával korábbi hercegségeit, illetve a jótékonysági szervezeteivel járó feladatokat is át kellett adnia másnak, hogy a királyi jogkörrel járó kötelezettségekkel tudjon foglalkozni. Azt már maga III. Károly is bejelentette az édesanyja, II. Erzsébet halálát követő első beszédében, hogy a Wales hercege cím, ami korábban az övé volt, Vilmos hercegre száll, azonban azt nem részletezte, mi egyebet örököl legidősebb fia.
A vendégházként üzemelő vityillót – ami programként a lovaglás mellett a Kárpátok lábánál található helyi alkotóműhelyek látogatását is lehetőségként ajánlja – a walesi herceg jótékonysági alapja kezeli. Ez a nonprofit szervezet felügyeli egyébként a Duchy Organicet is, az Egyesült Királyság legnagyobb bioélelmiszer-márkáját, amely több száz terméket forgalmaz, köztük eperbefőttet, süteményt és olívaolajat. Ezen vállalkozások több mint 1,3 milliárd forintot termelnek évente, amit jótékony célra használnak fel, köztük a fenntartható gazdálkodás támogatására az Egyesült Királyság egész területén – ez különösen kiemelt szívügye III. Károly királynak, mióta 1979-ben megalapította a szervezetet.
(Borítókép: III. Károly. Fotó: Samir Hussein / WireImage / Getty Images Hungary)