Egy természeti katasztrófa kapcsán ugyan sok jó dolog nem hozható fel, mégis öröm az ürömben, hogy a Mauin pusztító tűzvészt követően egy magyar cég konténereinek köszönhetően hamarosan 250, házát elveszítő vagy elhagyni kényszerülő család találhat új, ideiglenes otthonra. A konténereket készítő és a szigetre szállíttató, a tűzvész helyszínén is segítő Kis-Márton Vidor, a Continest Technologies vezérigazgatója most az Indexszel osztotta meg személyes tapasztalatait és számolt be a humanitárius projekt részleteiről.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, augusztus 9-én veszélyhelyzetet hirdettek ki Hawaii több területén, többek között a szigetcsoport második legnagyobb szigetén, Mauin, a pusztító tűzvész miatt. A hatóságok ugyan tömegesen menekítették és menekítik ki az embereket, a természeti katasztrófában az eddig rendelkezésre álló információk szerint legalább
115-en vesztették életüket, több mint 1000 fő kilétéről pedig továbbra sem tudnak. a tüzek miatt 2200 otthon semmisült meg teljesen, és 11 ezer főnek kellett eddig elhagynia a lakóhelyét.
A helyi hatóságok szerint jelentős anyagi károk keletkeztek, amelyek helyreállítása éveket és dollármilliárdokat emészthet fel.
Josh Green hawaii kormányzó egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tűzvész miatt már több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. Az erdőtüzeket „Hawaii állam történetének legnagyobb természeti katasztrófájának” nevezte. Hozzátette, hogy évekig tarthat Lahaina újjáépítése – közölte a BBC.
Ilyen esetekben többször láthattuk már, hogy a világ minden tájáról érkezik humanitárius segítség, így most sem maradtak egyedül a katasztrófa sújtotta szigeten élők, akiket többek között egy magyar cég is segít a nehéz időszak átvészelésében.
A Hawaii Family Life Center segélyszervezet megbízásából, a magyarországi Continest Technologies Zrt. ugyanis
október végéig közel 250 család ideiglenes elhelyezésére tervezett innovatív, összecsukható konténereket szállít a tűz sújtotta Mauira.
Az első szállítmány már meg is érkezett Hawaiira, a konténerek légi úton, egy Boeing Globemaster III C-17-es nehézszállító repülőgép fedélzetén, épp a Humanitárius Világnapon, augusztus 19-én hagyták el a pápai MH 47. légibázist. Az első Continest-egységeket a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, Magyarország Kormánya, a Magyar Honvédség Logisztikai Támogató Parancsnoksága és a pápai Nehéz Légiszállító Ezred támogatásával szállították ki, a Magyar Honvédség C 17-es éves repülési kvótájának a terhére.
Az első körben 20 darab összecsukható konténert szállítottak le.
A Continest vezetősége nevében a Maui szigetén kitört tűzvész másnapján vettük fel a kapcsolatot az amerikai Bethel keresztény segélyszervezettel, amellyel az elmúlt hónapokban ukrajnai projektek előkészítésén dolgoztunk. Az ő segítségükkel léptünk kapcsolatba a Family Life Centerrel, amely a fedél nélkül maradt maui lakosok számára keresett gyorsan felállítható, biztonságos szállásokat. A Continest amerikai vállalatával, a Continest USA-val együttműködve azonnal elkezdtünk dolgozni az első szállítmány indításán és közreműködtünk további adományok és szolgáltatások koordinálásában is
– idézi Tegzes Dánielt, a székesfehérvári Continest Technologies stratégiai igazgatóját a cég honlapja.
A Hawaii-szigeteken működő civil-, és nemzetközi nonprofit szervezetekkel együttműködve, a teljes projekt keretében október végéig összesen 250 család számára készül el a saját fürdőszobás, konyhás átmeneti lakhatást biztosító kisváros. A Kahului közelében adományozott 10 hektáros területen akár 1000 embert is elhelyezhetnek a moduláris lakóegységekben. A kisgyermekes családokat és a beteg hozzátartozóikat gondozó családokat elsősorban a Continest-konténereket megrendelő és a projektet koordináló Hawaii Family Life Center segélyszervezet helyezi majd el.
Az összecsukható konténereket gyártó és fejlesztő Continest Technologies gyors telepítésű, moduláris konténereivel az elmúlt időszakban több humanitárius projektben is részt vett. Ugandában a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából és a WHO-val együttműködve mobil egészségügyi ellátóközpontot épített, Ukrajnában az Ökomenikus Szeretetszolgálat megbízásából konténeróvodát és mentőállomást, az amerikai The Governor George Pataki Center megbízásából pedig menekült gyermekek és családjaik részére korszerű, ideiglenes szálláshelyeket biztosított.
A Continest vezérigazgatója, Kis-Márton Vidor, aki személyesen is kilátogatott a katasztrófa helyszínére, a projektről és személyes tapasztalatairól is mesélt az Indexnek hazaérkezését követően.
Tudva, hogy mit hoztunk létre Ukrajnában – óvodát, mentőállomást – arra gondoltunk, hogy a Continest-technológia releváns lehet Mauin is. Amiatt tartottunk fontosnak, hogy segítsünk, mert olyan technológiánk van, amely kifejezetten ilyen esetekre lett fejlesztve, gyorsan és hatékonyan szállítható és telepíthető, mellyel kényelmes és biztonságos környezetet biztosítunk. Emellett a Continest 2021 óta aktívan jelen van már az amerikai piacon is, az ottani stratégiai igazgatónk pedig 10 évet élt és dolgozott Hawaiin, így személyes kapcsolódásunk is van a helyszínhez. Nem volt kérdés, hogy segítünk-e
– emelte ki lapunknak a cégvezető.
Hozzátette: „Maui partnereinkkel, a projektgazda Family Life Centerrel és a Hawaii Off Grid tervező irodával egy olyan átmeneti szállás koncepciót dolgoztunk ki, ami gyorsan telepíthető, fenntartható de ugyanakkor emberközpontú, családias, biztonságos környezetet biztosít. Közös célunk, hogy ezzel a projekttel megteremtsük az átmeneti, humanitárius szálláshelyek következő minőségi szintjét.”
Kis-Márton Vidor elmondta, hogy már 2022. február 26. óta részt vesznek a menekültek, az Ukrajnában maradt civil lakosság, illetve az ukrán rendőrség és katasztrófavédelem kiszolgálásában, az összecsukható konténerekkel. Emellett Ugandába, az Egyesült Királyságba, Hollandiába, és Spanyolországba is szállítottak már egészségügyi konténereket, illetve menekültek befogadására alkalmas megoldásokat.
De mi is az a Continest, és milyenek a most kiszállított konténerházak?
A vállalat 100 százalékban magyar tulajdonú, az összecsukhatókonténer-technológiát 2016-ban vásárolták meg a cég jelenlegi főmérnökétől – első ügyfelük pedig a Sziget Fesztivál volt 2017-ben. Az évek során a cég sokat fejlődött, így 2021-ben megnyílt a Continest Factory 1, majd 2022-ben a Factory 2 is Székesfehérváron, ahonnan jelenleg öt kontinensre szállítanak konténereket – de előkészítés alatt van az észak amerikai gyártás beindítása, illetve egy harmadik és negyedik lokáció létesítése is.
A Continest egységek legfontosabb jellemzője, hogy a szabadalmaztatott zsanérrendszernek köszönhetően 3-5 perc alatt ki lehet nyitni, illetve össze lehet csukni őket, 80 százalékkal csökkentve a konténerek térfogatát, így a szállítási és raktározási költséget és a szállítás által generált károsanyag kibocsátást is.
A rendszer az úgynevezett „plug & play” elv alapján készül, ami annyit jelent, hogy minden alapvető rész be van építve (a nyílászáróktól kezdve a villamos rendszerig), így azonnal használható, moduláris, multifunkcionális, hőszigetelt, hűthető és fűthető.
A Mauin telepített Ohana Hope Village emellett egy sor fontos szempont figyelembevételével került kialakításra:
A Continest nem csak a technológiát szolgáltatta azonban, ugyanis több helyi vállalattal összefogva segítenek az üzembe helyezésben, a villamos-, klíma- és napelemrendszerek beszerzésében és telepítésében is.
Ahogyan azt fentebb már megemlítettük, az első Continest-egységeket a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, Magyarország Kormánya, a Magyar Honvédség Logisztikai Támogató Parancsnoksága és a pápai Nehéz Légiszállító Ezred támogatásával szállították ki, a Magyar Honvédség C 17-es éves repülési kvótájának a terhére – amelynek nagy részét ezzel el is használták.
Ezzel pedig Magyarország követendő példát mutathatott.
Alapvetően az első szállítmányon kívül a hagyományos tengeri útvonalon történő szállítás a legvalószínűbb, azonban az sem kizárt, hogy légi úton is újabb szállítmányok érkezhetnek. A magyar kormány támogatása ebből a szempontból azért fontos, mert Magyarország az éves, 50 órás repülési kvótájának nagy részét arra használta fel, hogy az első konténerházak megérkezhessenek Mauira. Nagyjából 8 nap alatt sikerült mindezt elintézni, a Maui telefonhívástól a házak megérkezéséig – a kormányzati döntés mindennel együtt 5 nap alatt megtörtént. Bízunk benne, hogy ez a nagyobb kvótákkal rendelkező országok, például az Egyesült Államok számára precedensként fog szolgálni, hogy ha az ilyen kevés repülési idővel rendelkező Magyarország megoldotta, akkor ők is megtehetik ezt
– vélekedett.
Ahogy egy természeti katasztrófa sújtotta területen általában az lenni szokott, az otthonok elvesztése, az infrastruktúra összeomlása, és az ellátás hiánya mellett komoly problémát okoz a külföldi turisták által behozott pénzek kiesése is, amelyet a helyszínen járt Kis-Márton Vidor az egyik legégetőbb problémának tart most Hawaiin.
„Több humanitárius projektben is részt vettem már, de most tapasztaltam először, hogy milyen is a Csendes-óceán közepén egy igazán elszigetelt, erősen hagyományőrző közösség. Nagyon kellett figyelnünk arra, hogy a károsultak tisztában legyenek azzal, hogy ez egy teljes egészében közösségi finanszírozású projekt, és hogy ne mossanak össze a szövetségi kormánnyal, hiszen erre nagyon érzékenyek az őslakosok. Ki kellett tapasztalni, hogy hogyan és mit kommunikálunk, hiszen mi pontosan az ő hagyományaikhoz és igényeikhez mérten igyekeztünk kialakítani az átmeneti otthonaikat” – magyarázta.
A szigeteken most azon dolgoznak, hogy a turisták ne mondják le az útjaikat, és repüljenek továbbra is Hawaiira, hiszen az életben maradásukhoz mindenképpen szükségük van rájuk. Egyelőre azonban 10-20 százalékos kihasználtsággal érkeznek oda a repülők, én is egy szinte üres géppel utaztam. Ez most megint egy ilyen 22-es csapdája: jó lenne, ha lennének turisták, ugyanakkor nagyon kevesen érzik úgy, hogy nem lenne visszás az, hogy ők a parton szörföznek, miközben ezreket továbbra is keresnek, akiknek nagy része ráadásul valószínűleg meghalt a katasztrófában.
– mesélte a vezérigazgató.
Az elmúlt évtizedekben főként a globális felmelegedés okozta változások miatt megnőtt a természeti katasztrófák száma a világon, nem telik el úgy nap, hogy a különböző erősségű viharok, a mindent elöntő áradások, a vulkánkitörések és földrengések vagy éppen erdőtüzek kapcsán ne jelenne meg legalább egy rövid bejátszás a híradókban. A Continest vezérigazgatója szerint ezért
egyre nagyobb szükség lesz az általuk gyártott technológiára, így továbbra is szeretnének minél több humanitárius akcióban részt venni.
Mivel jelenleg öt kontinensre is szállítják a konténereket, így a csapat a saját bőrén tapasztalja, mennyire nagy szükség lehet azokra.
Mindenhol azt látjuk, hogy tűzvészek, földrengések, áradások sújtják az embereket, nem példa nélküli eset ez a mostani. Ausztráliában, Görögországban és az Egyesült Államokban erdőtüzek, Szlovéniában és Olaszországban az áradások, Törökországban pedig földrengések miatt kénytelenek elhagyni sokan az otthonuk. Vallási és ideológiai vagy tudományos elköteleződéstől függetlenül egyértelmű, hogy ezeknek a katasztrófáknak az intenzitása és a gyakorisága szabályosan növekszik. Emiatt is célunk az, hogy az összes bajba került helyen tudjunk megfelelő megoldást nyújtani a rászorulóknak, mindezt pedig szeretnék fenntartható módon tenni
– emelte ki.
És hogy meddig nyújtanak megoldást ezek az átmenetileg használt épületek? Kis-Márton Vidor szerint a jelenleg is használt konténerházak közép-hosszú távon is megoldást nyújthatnak, hiszen több mint tíz évig is kiszolgálhatják az embereket. Az első konténerek, amelyeket 2010-ben gyártott a rendszer feltalálója, még mindig használatban vannak.
Ilyen lehet az, amikor tényleg van mire büszkének lenni.
(Borítókép: Erdőtűz pusztításának nyomai a hawaii Maui-szigeten fekvő Lahainában 2023. augusztus 15-én. Fotó: MTI / EPA / Etienne Laurent)