Mint megírtuk, Molnár Gusztáv 265 napot töltött egy komlói rehabilitációs intézetben, ahol alkoholfüggősége miatt kezelték. Káros szenvedélye miatt tönkrement a házassága, illetve megvádolták gyermekbántalmazással, garázdasággal, és elfogatóparancsot adtak ki ellene. Ahogy arról a színész nemrég beszámolt, a történtekért részben magát okolja, és ennek hatására döntött úgy, hogy végleg felhagy az ivással. A rehabilitációs intézetet elhagyva jelenleg az a feladat áll előtte, hogy helyrehozza az életét, ám ez nem megy egyszerűen. Mint azt Molnár a Blikknek kifejtette, ugyan a terápiát követően több színházi és tévés felkérést kapott, úgy érzi, még nem áll készen arra, hogy belevágjon a munkába, mivel gyógyulnia kell. 

Ennek a döntésnek nyilván volt egy hátulütője is: bevételi forrás nélkül maradtam, anyagilag nagyon nehéz helyzetbe kerültem. Nem tagadom, jelenleg teljesen le vagyok égve, de a barátaimnak sokat köszönhetek, mert szállást és ételt biztosítanak számomra. Mindemellett sajnáltatni sem akarom magam, mert azon dolgozom, hogy fokozatosan felépítsem magamat, és a jelenlegi helyzet csak átmeneti

– fejtette ki.  

A színész elmondása szerint a karácsonyt sem kellett volna egyedül töltenie, mivel sok meghívást kapott, azonban mivel egy családi ünnepről van szó, nem akarta megzavarni az idillt. Hozzátette, nehéz volt szenteste egymaga lenni, ám lelkiekben készült erre az időszakra, illetve sokat segített neki, hogy önálló estjének szövegkönyvén dolgozhatott, így nem maradt elfoglaltság nélkül. 

A terápiám része volt, hogy három hétig nem szólalhattam meg, ami különösen nehéz volt egy olyan embernek, aki annyit beszél, mint én, de nagyon hasznos volt abban a tekintetben, hogy végre magamra figyelhettem

– jegyezte meg a lapnak.

Molnár megemlítette a december 27-én bemutatott, Levél anyámhoz című előadását is, amellyel kapcsolatban kiemelte, a rehabilitációs intézetben töltött ideje alatt leveleket írt az édesanyjának és a fiának, ám nem mindegyiket küldte el végül nekik. Az említett levelek némelyikét így felolvasta az előadáson, ami miatt teljesen elérzékenyült, ám elmondása szerint nem színészkedésből sírt. Mint mondta, nagy dilemmát jelentett számára, hogy a leveleket feldolgozza-e, ám örül neki, hogy végül megtette, és vállalta a felkérést. 

Januártól belevetem magam a munkába, mert szeretném összeszedni magam anyagilag, illetve a magánéletemet is próbálom rendezni. Próbálom visszaépíteni a gyermekem bizalmát, de ez nagyon hosszú folyamat, mivel ő sokat sérült az elmúlt évek történéseiben. Januárban láthatom leghamarabb a fiamat, de úgy érzem, addig még sok dolgom van, mivel az az első lépés, hogy a saját életemet rendbe tegyem, és ha ez sikerül, akkor az a környezetemre is jó hatással lesz

– jelentette ki, hozzátéve, pár hete ismerkedett meg egy lánnyal az interneten, akivel elkezdett kialakulni valami közöttük, ám igyekszik óvatos lenni, nehogy túl hamar szerelembe essen.