A családja által csak Mignonnak becézett királyné 1900 januárjában született I. Ferdinánd román király és hohenzollern–sigmaringeni herceg, illetve Mária edinburgh-i és szász–coburg–gothai hercegnő második leányaként. Ő Viktória brit királynő egyik dédunokája, illetve II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg unokatestvére – mint ismert, a néhai királyi pár harmadik unokatestvérek voltak, mivel Viktória királynő és Albert herceg mindkettejük ükszülei. Bár a királyné születését követően elterjedtek olyan pletykák, hogy nem I. Ferdinánd, hanem Borisz Vlagyimirovics orosz nagyherceg gyermeke, a király a sajátjaként szerette őt. Ennek a híresztelésnek az adta alapját, hogy a szülők nem éltek boldog párkapcsolatban, és Mária hercegnő sok férfivel csalta meg a férjét.

Gyermekeiknek, köztük Mária királynénak viszont próbáltak mindent megadni, így remek oktatásban részesült. Arra viszont nem fordítottak túl nagy figyelmet, hogy királyi kötelezettségeinek is megfeleljen, ami később kiütközött. A királyné tiniként szülőhazájában, Jugoszláviában élt, ahol az első világháború alatt az édesanyjával és nővéreivel a Vöröskereszt szolgálatába állt, hogy sebesült katonákat ápoljon. Szokatlan módon már 19 éves volt, amikor elkezdett tanulni a híres Heathfield középiskolában, ahol a felsőbb kör gyermekeit oktatták. Állítólag a királyné édesanyja azért íratta oda őt, hogy akkoriban kissé testes lánya lefogyjon, származásához méltó közegben legyen, és méltó férjet találjon magának. Az intézményben ugyanakkor a királyné Rosemary Cresswellre, a padtársára vetett szemet, aki négy évvel volt fiatalabb nála.

Özvegy lett

A két fiatal lány 1920 tavaszán, amikor a királyné már majdnem húsz, iskolatársa pedig még csak 16 éves volt, együtt szökött meg – Ricardo Sainz de Medrano történész elmondása szerint a felek leszbikus kapcsolatot folytattak, ami életük végéig tartott. A királynénak végül megparancsolták, térjen haza, hogy eleget tegyen királyi kötelezettségeinek. Bár szülei Erzsébet görög királyné és II. György görög király boldogtalan házasságából tanulva, nem szerették volna belekényszeríteni a lányukat semmilyen kapcsolatba, a román miniszerelnök azt javasolta, sok előnnyel járna, ha rokoni szálak fűznék őket a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz. A királyné belenyugodva sorsába így hozzáment I. Sándor szerb–horvát–szlovén királyhoz, akinek három gyermeket is szült: Péter herceget, aki később Jugoszlávia királya lett, Tomiszláv királyi herceget és András királyi herceget.

Ugyan nehezen tudott kilépni sógornője, a kissé ridegnek tartott Olga görög hercegnő árnyékából, aki nagy befolyással bírt, mégis ő lett a legnépszerűbb jugoszláv királyné. A nép a szívébe zárta őt, mivel egyszerre gondoskodott gyermekeiről és az ország sorsáról. Jótékonykodott, segítette az árvákat és a hátrányos helyzetűeket, illetve támogatta a balkáni művészeteket – ő maga is rajzolt, festett és zenélt. Akkor fordult a feje tetejére az életük, amikor 1934-ben meggyilkolták I. Sándort, amelynek következtében legidősebb gyermeküké, Péter hercegé lett a trón, aki akkor még csak tízéves volt. Ennek ellenére királlyá nyilvánították, és addig, amíg nagykorú nem lett, nagybátyja, Pál herceg uralkodott helyette.

Nem kedvelték a palotában

Mária királyné a második világháború alatt is segédkezett, személyesen látogatta meg a kórházakat, betegeket ápolt, és segélyszervezeteket alapított. Sőt, Mary Djordjevic álnéven nyújtott segélyt a náci őrizetben lévő jugoszláv hadifoglyoknak a Vöröskereszten keresztül. A harcok végeztével viszont száműzetésbe kényszerült a jugoszláv királyi család, miután Jugoszláviában kikiáltották a köztársaságot, és 1945-ben lemondatták II. Péter királyt. A királyné ekkor már Angliában, pontosabban Londonban lakott gyerekkori kedvesével, Rosemary Cresswell-lel, aki előtte egy angol katonával, Archie Probart Jonesszal élt együtt, ám végül a két nő ismét egymás mellett kötött ki. A királyi sarj továbbra is úgy nevezte Cresswellt, mint az udvarhölgyét, ami magyarázatot adott arra, miért voltak ilyen közeli kapcsolatban. 

Bár Mária királyné nemesi származású volt, és Londonban talált menedéket, a Buckingham-palotában nem nézték jó szemmel, nyűgnek, kellemetlen nőszemélynek tartották. Ez azért alakult így, mivel különbséget tett a gyermekei között, és trónörökös fiát, II. Pétert egyáltalán nem kedvelte, míg a másik két fiát előnyben részesítette. Ez szemet szúrt az akkori brit uralkodónak, II. Erzsébet édesapjának, VI. György királynak, aki II. Péter keresztapja volt. Úgy vélte, a királynénak nem lett volna szabad ily módon beleavatkoznia fia uralkodásába. A király testvére, György kenti herceg viszont nem finomkodott. Úgy hívta őt, hogy „az a kövér”, illetve azt hangoztatta, csak egy r*ngyó, így a királyné persona non grata lett a palotában. 

Visszafogott életet élt

Mária királyné és Rosemary Cresswell a londoni Chelsea kerületben laktak, illetve volt egy farmjuk is. Hétköznapi életet éltek, csak ritkán jelentek meg a nyilvánosság előtt, mivel a királyné úgy látta, a brit királyi család rokonaként nem kívánja használni a kapcsolatait. Ehelyett bekapcsolódott a londoni jugoszláv közösségbe, és érdeklődött a művészet iránt. Tanult a Byam Shaw School of Artban, illetve számos kiállításon állították ki a munkáit. Élete végén egyre több egészségügyi problémával találta szemben magát, régóta reumával küzdött, és már Cresswell gondoskodott két velük élő fiáról is.

Idősebb gyermeke, II. Péter a lemondatását követően előbb az Egyesült Királyságba érkezett, majd az Egyesült Államokba költözött, ám sosem tudták elásni a csatabárdot. Mária királyné 1961-ben halt meg, 61 éves korában, a windsori kastélyhoz tartozó Frogmore mauzóleumban lelt végső nyughelyére, majd 2013-ban újra eltemették Szerbiában. Kedvese, Rosemary Cresswell pedig 1983-ban hunyt el, és a sírba vitte magával a titkot, hogy 37 éven át egy királynéval folytatott viszonyt. 

(Borítókép: Getty Images)