A közösségi média felhasználói, de a TikTokot görgetők már biztosan belefutottak élő adásokba a platformon, ahol az ajándékozóknak köszönhetően sokszor meglehetően semmitmondónak tűnő tartalomszolgáltatással jutnak komolyabb összegekhez az influenszerek. De milyen hatással van ez a platform főként fiatal felhasználóinak fejlődésére, és egyszerűségük ellenére (vagy éppen amiatt) miért lehetnek ilyen népszerűek ezek a tartalmak? Miért ennyire vonzóak az NPC-k és a párbaj live-ok? Lapunknak dr. Zelena András, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, közösségimédia- és magatartástudós szakértő magyarázta el, mi lehet a jelenség sikerének kulcsa, emellett a Facebook leállása kapcsán arra is rávilágított, milyen erős socialmedia-függésben élünk.
A közösségi média sajátosságaiból adódóan szinte nem telik el úgy nap, hogy valaki ne találna ki, vagy éppen ne kapna fel egy-egy tartalmat, amelyet aztán szívesen vesznek át mások. Azonban vannak olyan slágertartalmak is, amelyek képesek huzamosabb ideig uralni egy-egy platform, így egy-egy közösség életét is.
A különböző oldalak persze teljesen más adottságokkal rendelkeznek, emiatt pedig bizonyos tartalmak sokkal jobban működnek az egyik helyen, mint a másikon, így ha különböző képekre, vagyunk kíváncsiak, általában olyan alkalmazásokat nyitunk meg, mint az Instagram, vagy éppen a Pinterest, ha pedig rövid videókat szeretnénk nézni, bőven akad miből válogatunk, hiszen a Meta, a YouTube az Instagram és a TikTok is kínál már ilyen lehetőséget.
Nincs ez másképpen az élő közvetítésekkel sem, ahol még bővíthető a népszerű platformok listája a Twitch videójáték-streamelő oldallal is, azonban az elmúlt hónapokban a TikTok live-ok uralják ezt a piacot is. Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, rendkívüli népszerűségnek örvendek az úgynevezett NPC-k, azaz nem játszható karakterek, akiket maguk a tartalomgyártók személyesítenek meg, az élőkben pedig a platform ajándékozási rendszerének köszönhetően még irányítani is tudjuk kedvenceinket.
Mindez első hallásra – és sokszor látásra is – meglehetősen abszurdnak tűnik, azonban az anyagi vonzata miatt érthető, hogy egyre többen próbálkoznak ezzel. Az ebben a témában élőző PinkyDoll felhasználó például streamenként 2-3 ezer dollárnyi, azaz közel egymillió forintnyi ajándékot is képes bezsebelni, ami másoknak több hónapnyi kemény munkájába is kerülhet. Tartalomgyártói oldalról nézve ez egyrészt meglehetősen pozitív, hiszen komoly bevételt jelent az ebből élőknek, a meglehetősen primitívnek tűnő tartalom azonban egyben háttérbe szoríthatja a komolyabb témában alkotókat, ami így az oldal minőségi tartalmainak rovására mehet.
De miért járhat ebben az élen a TikTok, és miért a fiatalokat fogja meg leginkább?
„A TikTok nagyon magasan felülprezentált a fiatalok körében itthon is – emelte ki dr. Zelena András. – A Facebook korfája öregedő, azaz az éltesebb felhasználók vannak már többen. Ha a generációkutatás- és az okoseszköz-ellátottság, socialmedia-platform kedveléseit vizsgáljuk, akkor a 35–50 év körüliek körében még az Instagram népszerű, tematikus érdeklődés esetén pedig a Pinterest. De a fiataloknál extrém nagy a TikTok előnye más platformokhoz képest. Ők az a korosztály, akik már gamifikált világban nőttek föl, hiszen már az oktatásban is megjelent az IT-eszközök és a gamifikáció, azaz a játékosítás tudatos használata. Így élményszerűbbé tehető a tanulás és a problémamegoldási sémák elsajátítása, de akár egy fiatal felnőttnek a munkahelyi baleset- és tűzvédelmi oktatás is. Utóbbiból láttunk már olyat, mintha egy számítógépes játék résztvevője lenne a munkahelyi oktatásban részt vevő, s így ad számot a tudásáról.”
Az NPC-k mellett az ajándékokat hajszolják az egymás ellen párbajozó felhasználók, amelynek lényege az, hogy amelyik tartalomgyártónak egy adott idősávon belül több kedvelés és ajándék érkezik a live-jába, az nyer. Ennek már egyre többen csinálják itthon a továbbgondolt verzióját is, amikor az ajándékok utáni kuncsorgás mellett egymás között is valamiféle tétben egyeznek ki, így egy-egy vesztes párbaj után van, akinek például az egyik szemöldökétől kell megszabadulnia, míg mások különböző alkoholos italok lehúzására kényszerülnek az új vonalas játék miatt – akárcsak egy nyári táborban tartott üvegezés során.
Mások azonban még ennyire sem törik magukat az ajándékokért. A TikTokon ugyanis egyre többen indítanak élőt, vagy NPC-élőket úgy, hogy közben konkrétan semmi olyat nem csinálnak, amik ezeknek a műfajoknak a sajátosságait tükrözik. Eközben azonban egyre erőszakosabban, sokszor a követőket élesen bírálva próbálnak kisajtolni a nézőkből egy-egy rózsát vagy szívet, azokat pedig, akik nem adnak – mint sokszor a való életben is a kéregetők – elátkozzák és elhordják mindennek, némítják és tiltják őket.
De mennyibe kerül egy magyar TikTok-felhasználónak az, ha szeretne érméket vásárolni, hogy aztán ajándékozhasson? A platform oldalára fellépve bárki számára nyilvánvalóvá válik, hogy temérdek mennyiségű és különböző ajánlatcsomagba összeállított pénzérmécske vásárolható meg az oldalon. A felhasználók legkevesebb 30 érmét kénytelenek megvásárolni, ami 144 forintjukba kerül, így
egy érme körülbelül 5 forint.
Ez persze magában nem tűnik egy horribilis összegnek, azonban könnyen komolyabb költekezésbe is bele lehet futni. Na és hogy mit lehet kapni ennyiért? A legnépszerűbb kis ajándékok, a rózsa, a TikTok-logó, vagy éppen a „tölcséres fagyi” mindössze egy aranyba kerül, de van animáltan megjelenő „sapka” vagy „kalap és bajusz” 99-ért is.
a legdrágább a TIktok-élőben jelenleg a 44 999-be kerülő TikTok Universe névre hallgató ajándék, ami átszámítva közel 225 ezer forint.
Persze hazai színtéren már a több száz vagy néhány ezer aranyért vásárolt ajándékok is nagynak számítanak, de így itthon is havonta több százezer forint ütheti a markát annak, aki ügyesen csinálja a dolgát, vagy éppen eleget könyörög az ajándékokért. Egy ide kattintva megtekinthető párbajvideó jól szemlélteti a szóban forgó jelenséget, megtekintését azonban tényleg csak 18 éven felüli olvasóinknak ajánljuk.
Az ajándékozás azonban nemcsak a pénztárcánknak, hanem a fiatalok mentális egészségének és fejlődésének is sokat árthat. Dr. Zelena András szerint jól megfigyelhető, hogy egyre több fiatal dédelget álmokat az influenszerek és tartalomgyártóktól látott, és könnyűnek tartott pénzkereseti lehetőségről. Ez a hamis kép azonban a munkaerőpiacra bekerülve komolyan visszaüthet.
„Olvastam egy közép-kelet-európai kutatást, ami arról szólt, hogy mik szeretnének lenni a gyerekek, amikor megkérdezik őket felső tagozatban. Számomra rendkívül meglepő volt, hogy nagyon sokan azt mondták, hogy vloggerek meg influenszerek szeretnének lenni. A pénzkeresetnek az a típusú formája, amikor egy édesapa vagy édesanya reggel fölkel, és elmegy dolgozni akkor is, hogy ha éppen aznap nincsen kedve, az egy példamutatás, egy szülői gesztus.”
Ha az elsődleges, másodlagos szocializációs színtereinken azt látjuk, hogy szüleink, iskolatársaink is olyan videókat fogyasztanak, ami azt igazolja, milyen könnyen lehet pénzt keresni azzal, hogy videókat csinálunk – legyen az trash vagy éppen minőségi tartalom –, az nem a megfelelő mintát közvetíti a gyermeknek. Hiszen lesz egyszer egy főnöke, s aki dolgozik, tudja, nem az összes munkanap zajlik rózsaszín ködben a munkahelyünkön. Találkozunk nehéz ügyféllel vagy partnerrel, nem a legegyüttműködőbb kollégával. Vannak olyan interperszonális helyzetek, amikor a türelem és az alkalmazkodás, esetleg az asszertív viselkedés visz sikerre bennünket. Ezt azonban nehéz annak megértenie, aki ezeket a tartalmakat fogyasztja. A képalkotó eljárások elterjedésével, a hormonvizsgálatok költségtömegének csökkenésével egyre több kutatás igazolja, hogy a social media és a short-, reelvideók fogyasztása olyan agyi és fiziológiás változásokat detektál, mint amikor örömet érzünk, kellemes inger ér minket
– emelte ki.
Ugyan a Twitchen és az ahhoz hasonló streamingfelületeken már korábban is népszerűek voltak a hosszan elhúzódó élő adások, a TikTokon, a platform sajátosságainak köszönhetően – az algoritmusok és a felhasználók számának elképesztő mérete miatt –, sokkal több emberhez jutnak el ezek a tartalmak, és kapják így fel azokat.
Ez a szórakoztató, hétköznapi és furcsa végtelen felvonulása az, amely lehetővé teszi a néző számára, hogy egy röpke pillanatra a műsor részévé váljon egy komment, vagy éppen egy ajándék benyomásával, ami sokszor tényleg olyan lehet, mintha bejelentkezne vagy parancsot adna az adott felhasználónak.
Ez egy érzelmi kapcsolat, amelyet a követők ápolnak ezekkel a tartalomgyártókkal. Az emberek függővé válnak, és már mindennap várják, hogy mi fog történni, mit csinál éppen a kedvenc karakterük, vagy éppen azt, hogyan tudják befolyásolni az élő műsort. Így ők is a részévé válnak.
Ez azonban – annak ellenére, hogy a közösséghez való tartozás pozitív hozadék is lehet – egy gyerek számára komoly problémákat okozhat.
Vannak olyan korcsoportok, akik teljesen védtelenek ezekkel az élő tartalmakkal szemben. Hiába beszél erről a gyermekekkel a szülő vagy a pedagógus, ha kontroll és felügyelet nélkül használhat egy gyermek fájlmegosztó oldalt vagy streamingszolgáltatót, akár rövid ideig is. Felügyelet nélkül hamar eljuthatunk odáig, hogy az algoritmus kioszt egy nem neki való videót egy akár engedélyezett, szülő által jóváhagyott után is. A gyerekek pedig őszinték, megosztják érzelmeiket, sokszor megbeszélik és elmondják egymásnak azt, ha valami olyat láttak, ami nem megszokott. Ebben ez az igazán veszélyes, hogy ezek a tartalmak nem csak egy gyermeket tudnak traumatizálni, hanem gyakorlatilag egy egész közösséget is
– mondta Dr. Zelena András.
De akkor miért vagyunk oda a negatívumok ellenére is az élőkért? A szakember szerint a visszanézhető adás és a streamingszolgáltatók megjelenésével az emberek bizalma még tovább csökkent, hiszen ma már egy számítógéppel szinte bármi meghamisítható – lásd deepfake –, vagy egy jól összevágott adás teljesen más kontextusba tud helyezni történéseket.
„A kutatások szerint az élő adások legnagyobb előnye az, hogy nem megszerkesztett dologról van szó. Mivel már bármi befolyásolható, emiatt az emberek annak hisznek leginkább, amit élőben, a saját szemükkel látnak.”
Politikai preferenciától teljesen függetlenül ez hasonló ahhoz, mint amikor valamelyik politikus élőzik a parlamentben. Azt is azért nézik nagyon sokan, mert nincs benne az a szerkesztői, vágói attitűd, amiben a felkonfok és a különböző kontextus nélküli félmondatok másképp interpretálhatnak egy-egy történetet. Az élőkben – annak ellenére, hogy a technikai apparátus jóval sivárabb – a megszerkesztettség nem sajátja, az élményfaktor és az igazságtartalomba vetett hit – a mintha én is ott lennék érzése – sokkal jobban tud érvényesülni
– vélekedett.
Szerinte a streaming megjelenésével jöttünk rá arra, hogy ha elolvasunk egy internetes portált, akkor nagyon könnyen spoilerbe futhatunk bele, hiszen könnyen kiszúrható, mi is lesz a történet, a film vagy a sorozat vége. Az élőzésben viszont megvan a várakozással teli és érzelmi élmény is, hogy nem tudjuk, mi lesz a vége, nem tudjuk elolvasni egy oldalon a befejezést. Ez pedig egy hatalmas izgalomfaktort ad, pedig nagy inerdömpingben, reklámzajban élünk.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, és a legtöbb ember a saját bőrén is megtapasztalta kedden, a Meta alkalmazásai – így a népszerű Facebook és a Messenger is – órákig használhatatlan volt, vannak akik pedig még szerdán sem tudtak visszajelentkezni a fiókjukba a kétlépcsős hitelesítés továbbra is fennálló problémái miatt.
A szakértő szerint az eset pontosan megmutatja, mennyire függünk ezektől a platformokról, ahogyan azt is, hogy milyen fizikai tünetek jelentkeznek akkor, ha nem jutunk hozzá a megszokott közösségimédia-adagunkhoz.
Kedden a social media egy jelentős része nem volt elérhető. Én a saját kapcsolódási pontjaimnál, az ismerősi körömben szó szerint vegetatív, szomatizáló tüneteket tapasztaltam, az emberek a három óra szünet alatt úgy érezték, mintha az áramszolgáltatás szűnt volna meg. Féltek, hogy lemaradnak valamiről, és mindenkiben rögtön elkezdett motoszkálni egyfajta aggodalom, hogy vajon az ő fiókját korlátozták-e, vagy másról van szó. Pedig ez egyáltalán nem egy unikális eset. Pontosan azt látjuk egy ilyen történésnél, hogy a social media is a viselkedéses függőségek csoportjába tartozó halmaz egy hatalmas eleme, ami bizonyos dolgokat elindít
– magyarázta, majd hozzátette, nagyon sokan ürességérzésről, tenyérizzadásról, pulzusemelkedésről számoltak be, és ez az állapot egészen addig fenn is állt, amíg nem hallották, hogy másokat is kidobott a rendszer. „Nem egy olyan családi telefonhívásnak lehettünk az elmúlt napokban fültanúi, ahol idősebb vagy az internetet kevésbé értő hozzátartozók hívogatták a fiatalabbakat, hogy úristen, mi történt.”
Dr. Zelena András szerint ez azonban csak a jéghegy csúcsa, ugyanis egy globális történés vagy az internet leállásával járó következmények még ennél is jelentősebb hatást gyakorolhatnak majd ránk.
Észre kell vennünk, hogy a social media mennyire homloktérbe került a mindennapjainkban. Már természetesnek veszünk, hogy ezeknek a platformoknak, magának az internetnek és minden információnak a minden percben való elérése az életünk része
– mondta az egyetemi docens.
(Borítókép: MTStock Studio / Getty Images Hungary)