A fogyáshoz ugyan teljes életmódváltás, megfelelő étrend és testmozgás szükséges, sokan idő vagy éppen kedv hiányában jóval előbb vonják meg maguktól az élelmet céljuk elérése érdekében, mint hogy elmenjenek az edzőterembe izzadni. Mindez ugyan temérdek egészségügyi kockázatot rejthet, egy skót férfi évekkel ezelőtt mégis sikeresen bebizonyította, hogy a böjt igenis hozzájárul a fogyáshoz. De hogyan adott le Angus Barbieri 125 kilót, és hogyan bírta ki több mint egy éven át élelem nélkül?
A felesleges kilóktól való megszabadulásért a legtöbb fogyni akaró személy szinte bármire képes, erre pedig már bőven van lehetőségük, ugyanis rengeteg diéta, speciális étrend, és életmódváltó program közül választhatnak. Hiába azonban a temérdek útmutató, a különböző tévhitek miatt továbbra sem érik el a kívánt eredményt. Ilyen téves elv volt sokáig, hogy az este hat utáni evés az, ami igazán hizlal és káros, és bár ez megdőlt, sokan a mai napig tartják magukat ehhez. Akárcsak a leglogikusabb gondolatnak tartott módszerhez, miszerint ha több étkezést is kihagyunk a napunkból, vagy akár napokig egyáltalán nem eszünk, akkor bizony hipp-hopp lerepülnek rólunk a pluszkilók.
Ez persze a legtöbb esetben nincs így, mégis akad olyan, aki pontosan az éhezésnek köszönheti azt, hogy búcsút intett az extrém elhízásnak.
Persze jelen esetben korántsem a világon továbbra is égető problémát jelentő kényszerű éhezésről van szó, amely minden tizedik embert érint a Földön, és ami miatt évente egymillió gyerek hal meg. Van, aki szándékosan éhezteti magát, mert tényleg ettől várják a súlyvesztést. Erre különleges példák is akadnak – még ha az ételtől való extrém megvonás nem is tesz jót a szervezetünknek hosszú távon...
A legtöbben az egészségi kockázatok ellenére, elképesztő akaraterőről tanúbizonyságot téve akár hosszú napokig sem visznek be élelmet, van azonban olyan is, akinek ez a sorozata jóval tovább tartott.
A skót Angus Barbieri több mint egy év alatt száz kilónál is többet adott le annak köszönhetően, hogy nem evett.
Persze jócskán volt is miből, ugyanis 27 évesen már 207 kilogrammot mutatott a mérleg alatta... De ne rohanjunk ennyire előre.
Angus Barbieri Skóciában született 1939-ben, és azon túl, hogy az apja fish and chips üzletében dolgozott, korai életéről keveset tudunk. Egyet azonban egészen biztosan: már nagyon hamar elképesztő túlsúlyt szedett magára. Bénító ételfüggősége már a mindennapjaiban is megnehezítette az életét, emiatt 1965-ben komoly elhatározásra jutott, és egészen drasztikus lépésektől sem riadt vissza annak érdekében, hogy elérje a reménytelennek tűnő, 82 kilogrammos álomsúlyt.
Az orvosok kezdetben rövid böjtöt írtak elő a fogyni akaró férfi számára, amely során Barbieri nem ehetett semmilyen ételt. Igen ám, de olyannyira tetszett neki a böjtöléssel járó módszer, hogy a néhány hetes időszakot követően is folytatni akarta, hogy elérje azt a testsúlyt, amiről álmodozott. Mindez persze rendkívül kockázatos volt a férfi egészségét illetően, így orvosai úgy döntöttek, hogy a drasztikus böjt csak a folyamatos felügyeletük mellett folytatható.
De mégis hogyan maradt életben, ha nem evett? A férfi multivitaminokat, köztük káliumot és nátriumot szedett a tápanyaghiány kompenzálására. A kiegészítők mellett Angus Barbieri alacsony kalóriatartalmú vagy kalóriamentes italokat fogyasztott csak, mint például a feketekávé, a tea és a szénsavas víz.
A böjt nagy részét otthonában töltötte, és csupán annyi időre hagyta el a házat, amikor a kórházban volt kivizsgáláson, ahol többször éjszakára is benntartották, hogy az orvosok figyelemmel kísérhessék az átalakulását és ellenőrizhessék a vérképét. Megdöbbentő módon az alacsonyabb vércukorszinten kívül, aminek látszólag semmilyen negatív hatása nem volt, a teste a folyamatosan csökkenő testsúlya ellenére is teljesen rendben volt. Pedig mivel nem evett szilárd ételeket, állítólag csak 40-50 naponként kellett nagy dolog miatt a mosdóba mennie...
1966 júliusában Angus Barbieri egy év és 17 napos böjt után elérte célsúlyát, a 82 kilót, így 382 nap alatt összesen 125 kilogrammot fogyott, azaz átlagosan havonta 9-10 kilótól szabadult meg.
Barbieri végül egy főtt tojással és egy szelet vajas kenyérrel törte meg a böjtöt.
A férfi a böjt után szinte felismerhetetlen volt, és állítólag kétszer is belefért volna az egy évvel korábban viselt ruháiba. Ráadásul a csoda nemcsak pár napra szólt, hanem sikerült hosszabb távon is megtartania azt. 1990-ben bekövetkezett halálakor csak 7 kilóval volt nehezebb, mint a böjt végén, súlya 89 kg volt. A férfi elképesztő rekordját 1971-ben elismerte a Guinness Rekordok Könyve a világ leghosszabb böjtjének teljesítése miatt, a szervezet azonban azóta úgy döntött, hogy megszüntetik a kategóriát, hogy ne ösztönözze ezzel a veszélyes viselkedést.
Különböző böjtök és kúrák a mai napig az egészséges életmód alapját képezik, a léböjtkúrák pedig szintén az étel megvonásával tehermentesítik és méregtelenítik a testet, a drasztikus ételmegvonást mégse próbálja ki otthon senki. Ez ugyanis a fogyás helyett, vagy sokszor akár amellett is komoly egészségkárosodást okozhat.
Még akkor sem, ha a történelem során temérdek kultúra alkalmazta a böjtöt különböző megfontolásból, így az sem meglepő, hogy szinte az összes nagyobb vallás alapja a világon – a kereszténységtől és az iszlámtól kezdve, a judaizmuson át a buddhizmusig. Jézus Krisztus, Buddha és Mohamed mind a böjt gyógyító és tisztító erejéről prédikáltak – a muszlimok pedig a mai napig szigorúan tartják: napkeltétől napnyugtáig egy teljes hónapig böjtölnek a ramadán idején. A Biblia szerint Jézus 40 napig böjtölt a sivatagban, aminek a mintájára koplalnak a nagyböjt idején a keresztények.
A vallásokon kívül az orvoslás úttörői is hittek a táplálkozásmentes élet előnyeiben. A Nutrientsben megjelent kutatás szerint a böjtnek az ókori Görögországban is gyökerei vannak. Már az orvostudomány atyjának tartott Hippokratész is népszerűsítette a böjtöt, különösen betegség idején. Akárcsak évszázadokkal később a svájci természettudós-orvos Philip Paracelsus, a nyugati orvoslás úttörője, aki úgy gondolta, „A böjt a legjobb gyógymód, egyfajta belső orvos”.
Egyikük sem tévedett nagyot, ugyanis az inzulinrezisztencia és a szervezet vércukorszintjének csökkentése érdekében gyakran írnak elő kisebb böjtöt például a szigorú diétát követő cukorbetegek számára. Akárcsak a túlsúlyos személyeknek, akik számára az éhezés hatékony módja lehet a gyors fogyásnak. Fontos megjegyezni, hogy ezt mindenképpen az orvosával egyeztetve tegye a beteg, ugyanis ha nem tudatosan és megfelelő felügyelet mellett vág valaki ebbe bele, könnyedén súlyos egészségkárosodást szenvedhet, az éhezés miatt pedig keringési problémák, és akár szívroham is előfordulhat – azaz könnyedén az illető halálát is okozhatja.
Bár Angus Barbieri története minden bizonnyal inspiráló, a szakemberek továbbra sem javasolják senkinek sem a 40 napnál hosszabb böjtöt, hiszen egyedülálló az, hogy valaki ennyi ideig éhezve nem szenved semmilyen egészségkárosodást.
(Borítókép: ingwervanille / Getty Images Hungary)