Az alkalmazottak egy része mit sem akar jobban, mint lehetőséget arra, hogy otthonról dolgozhasson, a cégek vezetői azonban egyre kevésbé rajonganak az ötletért. Ennek oka a bizalomvesztés, ami részben amiatt alakulhatott ki, mert egyre több otthoni munkavégző különböző kurzormozgató kütyüt is képes bevetni csak azért, hogy úgy tűnjön, aktívan a munkájával foglalkozik, miközben a nyolcadik sorozatot nézi végig, vagy a barátokkal napozik a strandon. A trükköknek egyre több vállalatnál vannak áldozataik, így érdemes kétszer is átgondolni, megér-e ennyit egy ebéd utáni szundikálás.
Az otthoni munkavégzést lehet szeretni vagy gyűlölni, az viszont vitán felül áll, hogy a temérdek előny mellett komoly hátrányokkal is bír a home office. A pandémia alatt szinte mindenki, majd utána is temérdek vállalat állt át hibrid vagy teljesen otthoni munkarendre, így az egyébként az irodában is csak a számítógép előtt ülő alkalmazottak a fölösleges ingázást megspórolva sokkal jobb munka-magánélet egyensúly kialakítására kaptak lehetőséget – még ha ez nem is minden esetben valósult meg.
Ez persze nem is különösebben meglepő, hiszen az otthonunkban maradva amellett, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy az esetleges üresjáratokat hasznos tevékenységekkel töltsük ki, temérdek időt is megspórolhatunk a munkatársak fölösleges csevegése és a hosszú villamosutak elkerülésével. Ez persze csak akkor működhet olajozottan, ha a munkafolyamatokat a távolból is gördülékenyen tudják menedzselni az egyes osztályok, ehhez pedig az is elengedhetetlen, hogy az otthon ülés ne csak azt jelentse, hogy a kedvenc sorozatunkat könnyedén végignézzük egy hét alatt, hanem igenis elvégezzük a munkánkat.
Egyes helyeken ez elkerülhetetlen, hiszen vagy azonnali választ várnak, vagy pedig minden nap végére látható eredményének kell lennie annak, hogy valaki dolgozott. Bizonyos munkakörökben azonban a hosszabb távú projektek vagy a feladatok megosztása lehetővé teszi azt is, hogy ideig-óráig a géptől távol maradjon az ember napközben.
Nyilván ez sem mindenhol működik, hiszen a legtöbb helyen már az e-mail-szolgáltatónál is jól látható kis karika mutatja, ha valaki aktívan ott ül a gép előtt, ám ne legyünk naivak, ezt akár akkor is elérhetjük, ha valójában a teraszon fröccsözünk.
Egyre több kurzormozgató ketyere és szoftver működik, amelyek nem hagyják azt, hogy úgy tűnjön, nem vagyunk éppen aktívak és elérhetők. Vannak olyanok is, akik saját furfangos megoldáshoz folyamodnak, például a billentyűzetre különböző súlyokat helyeznek, amelyek a beragadó billentyűk funkció kikapcsolása mellett egész nap gépelnek helyettünk egy dokumentumba. A különböző ötletek kidolgozása helyett azonban sokszor valóban jobban megéri, ha szimplán elvégezzük a ránk bízott feladatokat.
A legtöbb nagyvállalat ugyanis ezen furfangos megoldások miatt még megszállottabban törekszik arra, hogy alkalmazottai produktívak maradjanak akkor is, amikor távol a vezetőség szemétől, otthonról dolgoznak. Éppen ezért nem is lepődött meg különösebben senki azon, amikor a Bloomberg ebben a hónapban arról számolt be, hogy az amerikai multinacionális pénzügyi szolgáltató, a Wells Fargo több tucat alkalmazottat rúgott ki a billentyűzet tevékenységének szimulálása miatt, azaz mert csalással érték el azt, hogy a gépük azt mutassa, hogy online vannak.
Az elbocsátott beosztottak a cég tájékoztatása szerint olyan típusú kurzormozgatókat vagy touchpadérintőket alkalmaztak, amelyek apró mozdulatokat hajtanak végre addig is, amíg az illető távol van a géptől. Ezeket alapvetően azzal a célzattal kezdték használni és kifejleszteni, hogy a hosszú le- és feltöltések alatt se aludjon el a számítógép, ám ezek láthatóan majdnem tökéletesen segítségünkre lehetnek a home office-ban.
A Wells Fargo szerint a mintegy 200 ezer fős csapatukból elbocsátott néhány tucat személy kirúgása nem lesz hatással az Egyesült Államok harmadik legnagyobb bankjának vagyonára és kereskedelmi mutatóira, döntésük célja az irányítás és ellenőrzés visszavétele és a példastatuálás volt – írja a CNN.
A kérdés, miszerint mennyire lehet hatékony a home office, sok munkáltatót foglalkoztat, hiszen az otthonukba száműzött munkatársakkal járó spórolás mellett a legfontosabb mégis az a cégek számára, hogy elvégezzék a kiosztott munkát.
A Harvard Business Review tanulmányában 10 vezetőből csaknem 4 kételkedett a home office-ban dolgozók szorgalmában, ráadásul ők azt is gondolták, hogy ezek a beosztottak rosszabbul teljesítenek, ha otthonról dolgoznak, hiszen nincs, aki felügyelje a munkájukat. Mindez persze sületlenségnek tűnhet, mégsem tévednek teljesen: az Intuit egyik felmérésében a távoli munkavégzők több mint háromnegyede elismerte, hogy a munkanap során legalább egy-egy személyes feladatot is ellát.
Ezzel alapvetően érthetetlen, hogy miért van probléma, hiszen az irodában egy ebéd- vagy kávészünet legalább annyi időt elvesz, mint egy mosás vagy felmosás, ezt pedig az is igazolja, hogy a felmérésben részt vevő munkavállalók többsége átlagosan 45 percnél kevesebbet tölt magántevékenységgel a munkaidő közben. Ezzel szemben a munkáltatók úgy gondolják, hogy ez az idő naponta akár több mint egy óra is lehet, így a felek között egyre nagyobb bizalmatlanság alakul ki, ami egyben a home office rendszerének első tégláit is kiütheti a falból.
A Cerby biztonsági platform tanulmánya szerint az alkalmazottak mindössze 20 százaléka bízik meg maradéktalanul a vezetőjében, ami meglehetősen borús képet fest a főnök-beosztott viszonyt illetően. Mégsem olyan rossz ez az eredmény, mint a hibrid munka termelékenységéről szóló Microsoft-felmérésé, amelyből kiderült, hogy
a vezetők csekély 12 százaléka bízik meg csak maradéktalanul abban, hogy csapata otthon is produktív munkát végez.
A paranoiának ez a szintje ráadásul már cselekvésre késztette a bizalmatlan vezetőket, a vállalatok pedig előszeretettel elkezdtek különböző szoftvereket alkalmazni, amelyek segítségével otthon is ellenőrizhetik a beosztottak munkavégzését. A munkavállaló számítógépére vagy mobileszközére telepítve ezek az eszközök láthatatlanul felügyelhetik és szükség szerint korlátozhatják azokat a tevékenységeket, amelyeket a vállalatok pazarlónak, nem produktívnak vagy más módon határokon kívül esőnek ítélnek.
Egyes bossware-alkalmazások titokban képernyőképeket készítenek az alkalmazottak monitorairól, míg más szoftverek az alkalmazottak mozgását és helyzetét is monitorozni tudják. A legszélsőségesebb alkalmazások távolról is irányítani tudják a laptop webkameráit, lehetővé téve a munkaadók számára, hogy élő videót vagy hangot rögzítsenek az alkalmazottakról és környezetükről – ami persze a magánélet durva megsértése.
Ennek ellenére egyesek még ezt is elfogadnák, csak dolgozhassanak végre otthonról.
(Borítókép: Yuliya Taba / Gettty Images Hungary)