Akárcsak egy disztópikus Black Mirror-epizódban, a jövőben akár a most ismert börtönbüntetések is teljesen átalakulhatnak, a súlyos bűncselekményekért járó letöltendő évtizedek pedig egy jelenleg is fejlesztés alatt álló módszernek köszönhetően akár percekre rövidítheti le az elítéltek vezeklését. Nem, a halálbüntetésről szó sincsen, a Cognify nevű vállalat ugyanis azon dolgozik, hogy implantátumok segítségével hamis emléket ültessenek a bűnözők agyába, ami érzelmeket, empátiát és lelkiismeret-furdalást vált ki. Szerintük így a hosszú bezártság mellőzésével is megváltoztatható lesz az elítéltek bűnözéssel kapcsolatos véleménye és hozzáállása.
Amióta társadalmak léteznek, az egyes bűncselekmények a legtöbb esetben bizony következményekkel járnak. Volt, amikor a csonkítástól, a kínzástól vagy a „szemet szemért, fogat fogért”, azaz a tálio elvtől sem riadtak vissza az emberek, ahogyan attól sem, hogy valakit száműzzenek vagy egy sötét, nyirkos cellába zárjanak akár több évtizedre. A különböző büntetési alternatívákkal persze Dunát lehetne rekeszteni, és természetesen a filmipart is megihlették már többször is, elég csak A pusztító című filmre gondolni, amelyben Sylvester Stallone és Wesley Snipes karakterét több évtizedre hibernálják a börtönben. Hamarosan azonban a valóságban is elképzelhető, hogy búcsút inthetünk az évtizedes vagy akár több száz éves börtönbüntetéseknek.
Mindez már csak amiatt is hiánypótló lenne, mivel sok esetben az elítéltnek sosem sikerül visszailleszkednie a társadalomba a szabadulását követően, emellett pedig hosszú éveken keresztül az állam tartja el őket, ami így rengeteg pénzt és emberi erőforrást is elvesz.
A jövőt évtizedekkel ezelőtt ugyan kicsit sem úgy képzelték el, ahogyan ma ismerjük, a repülő autók hiánya ellenére azonban egyre több olyan dolog valósul meg, amelyet korábban csak a legelvetemültebb sci-fikben láthattunk.
Pontosan egy ilyen elrugaszkodottnak tűnő, azonban hamarosan akár valósággá váló technológiával újítanák meg a büntetés-végrehajtást is, amelynek köszönhetően egyes elítéltek sokkal hatékonyabban bűnhődhetnének tetteikért, és nem csak évtizedekig egy cellában várnák, hogy a személyzet felszolgálja nekik az ebédet.
Ez az elképzelés nem más, mint a Cognify névre keresztelt rehabilitációs intézmény, amelyet idővel a hagyományos börtönök helyére állítanának fel. De mégis ki az, aki beleegyezne abba, hogy hamis, traumás emlékeket ültessenek az agyába azért, hogy megússza a hosszú börtönbüntetését? A jövő bűnözői ugyanis könnyedén ezt a választást is kaphatják egy ítélet során.
A megoldás egyik ötletgazdája, Hashem Al-Ghaili molekuláris biológus azt ígéri, hogy
közvetlenül a fogoly agyába ültetik majd a mesterséges emlékeket, arra kényszerítve őket, hogy áldozatuk szemén keresztül is átéljék a bűncselekményt.
Ez ugyanis érzelmeket, empátiát és lelkiismeret-furdalást válthat ki, amelynek köszönhetően a hosszú bezártság mellőzése ellenére is megváltoztathatja az elítéltek bűnözéssel kapcsolatos véleményét és hozzáállását – írja a LadBible.
Így például ha valakit egy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt ítélnek el, akkor olyan hamis emlékeket kap majd, amelyek szimulálják a függőség és a gyógyulás küzdelmét és nehézségeit, így könnyeben le tud tenni az ahhoz kapcsolódó addikcióról.
A tervek szerint ezt a lehetőséget majd a hagyományos börtönbüntetés alternatívájaként szeretnék alkalmazni, ami annak ellenére, hogy sokakban minden bizonnyal komoly ellenérzést vált majd ki, vonzó is lesz, hiszen néhány percnyi szenvedéssel elkerülhetővé válik több évnyi rács mögötti vezeklés. A fejlesztés ugyan még javában tart, a kutatóknak már sikerült hamis emlékeket beültetni egerekbe, sőt emlékek átvitelét elérték már csigák között, így annak ellenére, hogy az emberi tesztelés, az utolsó fázis még bőven odébb van, a kutatók bizakodók a koncepciójukkal kapcsolatban.
Az ötlet megálmodói szerint a Cognifyt a jelenlegi büntetés-végrehajtási rendszer korlátjai és az élénk emlékek döntő szerepe ihlette a viselkedés alakításában. Ráadásul szerintük a jelenlegi börtönrendszer korántsem megfelelő és célravezető, mivel ezen intézményekben gyakran kudarcot vallanak a hatékony viselkedési rehabilitációban, amit a visszaesők magas aránya is bizonyít.
A koncepció szerint az új módszer esetében a mesterséges emlékek intenzitása és típusa a bűncselekménytől függően módosulna, így testreszabott lenne személyenként. Ebben az esetben az intenzitást az érzelmek mélysége és az emlékek időtartama alapján számszerűsítik, ezek pedig olyan reakciókat váltanak ki az alanyoknál, mint az empátia, a megbánás vagy a megértés.
Ezeket a mesterséges emlékeket teljesen testreszabott, mesterséges intelligencia által generált tartalom felhasználásával hozzák létre, hogy a vizuális információkat kódokká alakítsák, és közvetlenül az agyba továbbítsák.
Ezeket aztán a DNS-ben és RNS-ben tárolják, amelyekről úgy gondolják, hogy az emlékek kialakulásához kapcsolódnak.
Mivel agyunk az egyes emlékeket másként tárolja, a különböző impulzusok különböző, a mesterséges intelligencián keresztül generált emlékeket válthatnak ki – így könnyedén személyre és büntetéstípusra szabható lenne. A releváns emlékek beágyazásának testre szabott megközelítése emellett biztosítja, hogy a folyamat sikeresen megváltoztatja az egyén viselkedését és gondolkodásmódját. Al-Ghaili kiemelte, hogy akkor érhetnek el sikeres eredményeket, ha a mesterséges memóriabeültetést más terápiás formákkal, például a kognitív viselkedésterápiával kombinálják, így kizárhatók az olyan esetek is, amikor olyan személyekről van szó, akik teljesen képtelenek az együttérzésre.
Ezek az eredmények azonban hiába figyelemreméltók, ezen témánál nem lehet elmenni az etikai határok mellett sem, amelyek komoly akadályai lehetnek az alternatív büntetésnek.
A jövő börtönének legnagyobb kihívásai közé tartoznak az etikai vonatkozások, beleértve a mesterséges emlékek miatti elferdült önérzetet, valamint
olyan következményeket, mint például azok a visszaélések, amelyek célja, hogy valaki memóriáját és pszichéjét a társadalmi normáknak megfelelően módosítsák.
Ezen kihívások miatt egy ilyen koncepció alkalmazása nehézkes, és sokkal több kutatást és fejlesztést igényel. Bár Al-Ghaili csak nemrégiben dobta piacra a koncepciót, már most sok szkepticizmussal szembesült, de továbbra is szilárdan tartja azt az elképzelését, hogy a legújabb technológiai fejlesztések révén átalakítsa a büntetés-végrehajtást.
A társadalom nem fogja tudni megállítani a forradalmat
– állítja a molekuláris biológus.
(Borítókép: Motortion / Getty Images Hungary)