Egyesek egész életükben egy gyűrűre rögzített apró gyémántra várnak, míg másoknak egy méretes nyaklánc sem elég. Egy bajor kisváros lakosainak azonban mindez teljesen idegen: Nördlingenben ugyanis még a házak falai is drágakőből vannak. A német település ráadásul egy meteor kráterében épült fel, ami csak tovább növeli különlegességét.
A Földön megszámlálhatatlan érdekes látványosság, természet adta hely vagy különleges település található, ám egy bajorországi kisváros története még azokat is meglepi, akik valóban az exkluzív dolgokra vannak kiéhezve. A Budapesttől majdnem 8 órás autóútra található német Nördlingen pedig pontosan ilyen, azonban a település létrejöttének és annak különlegességének részleteit ennek ellenére csak kevesen ismerik.
Pedig a kisváros meglehetősen csillogó múlttal rendelkezik, már csak amiatt is, mert a település régi épületeinek falai bizony gyémántot is tartalmaznak. Erről nem meglepő, ha azonnal olyan képek jutnak eszünkbe, amelyeken Disney-hercegnők csillogó otthona látható, erről azonban szó sincsen. Hiába ugyanis a több tonna gyémánt, annak értékét sosem kaphatják meg a lakók.
A drágakő hallatán nem alaptalan, ha szinte azonnal megfordul a fejünkben, hogy lehet az, hogy annak ellenére, hogy még a falakban is gyémánt található, mégsem lopja el senki. Márpedig a gyémántok már hosszú ideje ott vannak a németországi Nördlingen városában, amelynek
szinte minden épületének a falában megtalálhatók, összesen pedig 72 ezer tonnányi lehet szétszórtan a településen
– idézte fel a város történetét a Daily Mail.
Erre ráadásul nem is egy feltört széf vagy egy bánya a magyarázat. A gyémántokat ugyanis egy aszteroida alkotta, amely 15 millió évvel ezelőtt csapódott be a földbe, nyoma pedig szabad szemmel is látható mind a mai napig.
A kráter keletkezésének valódi okát ugyanakkor csupán 1960-ban fejtették meg a helyiek, amikor is két amerikai geológus, Eugene Shoemaker és Edward Chao megérkeztek a városba. Mindaddig azt gyanították, hogy az egyébként 26 kilométer széles Nördlinger Ries kráter – amelyen belül a kör alakú, fallal körbevett kisváros is található – egy vulkánkitörés miatt alakult ki, teóriájuk viszont hamar megdőlt.
Shoemaker és Chao gyanította, hogy a krátert egy aszteroida okozta, amely a Földdel ütközött több millió évvel ezelőtt, elméletükre azonban könnyeben bizonyítékot találtak, mint azt gondolták. Ugyanis amikor meglátogatták a város templomát, feltűnt nekik, hogy az épület falait apró gyémántdarabok borítják – egy meteor becsapódása során pedig könnyedén létrejöhet a drágakő.
Az elméletük szerint körülbelül 15 millió évvel ezelőtt egy 1 kilométer széles aszteroida olyan erővel ütközött a Földnek, hogy létrehozta a Nördlinger Riest, azaz a Ries-krátert.
Ezt később aztán a falkapirgálásnál valamivel kifinomultabb vizsgálatok is megerősítették.
Az ütközés során létrejött szokatlan anyag a szuevit, amely egy impaktit, vagyis olyan kőzet, amely csak meteoritbecsapódáskor jön létre. Az ásványtörmelék mellett üveges és kristályos olvadékdarabokat is tartalmaz. Ráadásul jól faragható anyag, ami nyilván szerepet játszott abban, hogy felépítettek belőle egy egész várost a középkorban. A szuevit mellett azonban más kőzetet is felhasználtak az építkezéshez.
A meteorit ugyanis éppen egy grafitlelőhelyen csapódott be, az óriási nyomás pedig ezt a grafitot gyémánttá alakította.
Persze mielőtt még mindenki tervezni kezdené a következő kiruccanását, érdemes megjegyezni, hogy nagyon apró, 0,3 milliméternél nem nagyobb gyémántocskákról van csak szó. Ebből a mikroszkopikus méretű gyémántból viszont rengeteg van, a becslések szerint összesen 72 ezer tonna keletkezett a becsapódáskor.
Bár a majdnem tökéletesen kör alakú város – ami olyan meseszerű, hogy még a Willy Wonka és a csokigyár című 1971-es filmben is szerepelt – úgy néz ki, mintha egy teljes krátert töltene ki, Nördlingen azonban valójában a 26 kilométer széles Ries-kráteren belül helyezkedik el – a város kör alakú formája csupán a véletlen műve.
Sőt, nemcsak a gyerekek kedvenc csokigyárosa, hanem a NASA több űrhajósa is megfordult már a városban a különleges kőzetek miatt: az Apollo–14 és Apollo–16 űrmisszióból Nördlingenbe is ellátogattak holdexpedícióik előtt, hogy megismerjék, milyen kőzeteket találhatnak az űrben.
(Borítókép: holgs / Getty Images Hungary)