A hétvégén mondta ki a boldogító igent amerikai kedvesének Teodóra görög–dán hercegnő, ám az európai királyi családok prominens tagjai között akadnak még, akik egyelőre nem álltak oltár elé. Jövőbeli párjuk ugyanakkor velük házasságra lépve évszázados múltra visszatekintő famíliákba kerül majd be.
Ugyan a 21. században már tényleges szerepük nincsen a királyi családoknak, viszont a diplomácia szempontjából és a hosszú évszázadokra visszavezethető múltjuk miatt a történelmi érdekekre vonatkozólag máig fontos jelentőséggel bírnak. Napjainkban 43 országban hivatalos államforma a monarchia, közéjük tartozik Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Szváziföld, a Brunei Szultanátus, Omán, Bahrein, Jordánia, Marokkó, Monaco, Thaiföld, Liechtenstein, Tonga, Bhután, Norvégia, Svédország, Hollandia, Spanyolország, Grönland, Luxemburg, Belgium, Lesotho, Kambodzsa, Malajzia, Japán, Dánia és a Vatikán. Utóbbi teokratikus abszolút monarchia, az uralkodója pedig a mindenkori pápa, míg a többi állam esetében királyi család is dukál ehhez az államformához.
Bár a legtöbben a brit királyi családhoz kapcsolódó fejleményekkel vannak a leginkább képben, II. Margit dán királynő év eleji lemondását és X. Frigyes dán király trónra lépését követően a dán arisztokratákra is nagyobb reflektorfény vetült. Hasonló lett a helyzet a görög királyi családdal, miután tavasszal II. Konstantin egyik gyermeke, Miklós herceg jelentette be, hogy nejével, Tatjána hercegnével 14 év után elválnak útjaik, majd nyáron 85 éves korában hunyt el a görög és dán trón várományosa, Mihály herceg. A hétvégén viszont egy örömteli esemény érte a famíliát, mivel Teodóra görög hercegnő – a néhai II. Erzsébet királynő keresztlánya – férjhez ment. A párja egy Los Angelesben élő ügyvéd, Matthew Kumar, akivel korábban 2020-ban, majd 2023-ban kísérelték meg kimondani a boldogító igent, ám előbb a koronavírus-járvány, majd II. Konstantin király halála miatt kellett elhalasztaniuk. Teodóra hercegnő menyegzője kapcsán ugyanakkor felmerülhet, hogy az európai királyi családokat tekintve mely hölgyeknek szabad még a keze, akik a jövőben királynővé válva a férjüket is az arisztokrácia csúcsára repítenék majd.
Ahogy arról a korábbiakban beszámoltunk, Európában a királynőké a jövő, mivel több országban is egy fiatal hercegnő a trón várományosa. A kontinensen összesen tíz uralkodócsalád található: Nagy-Britannia uralkodója III. Károly, Dániáé Frigyes herceg, Svédországé XVI. Károly Gusztáv király, Norvégiáé V. Harald király, Luxemburgé Henrik nagyherceg, Monacóé II. Albert herceg, Hollandiáé Vilmos Sándor király, Belgiumé Fülöp király, Spanyolországé VI. Fülöp király, míg Liechtensteiné II. János Ádám herceg. Bár mindannyian férfi uralkodók, négyük közvetlen örököse nő, nagy részüknek pedig még nem kötötték be a fejét.
Közéjük tartozik Leonóra asztúriai hercegnő, VI. Fülöp spanyol király lánya, aki azután került trónra, hogy apja, I. János Károly 2014. június 2-án különböző botrányok következtében lemondott. A hercegnő már jelenleg is sok hivatalos eseményen képviseli a királyi családot. Van, hogy beszédet mond, sőt egy három évig tartó katonai kiképzésben is részt vett, hogy megbizonyosodjon arról, készen áll a monarchia vezetésére. A hercegnő jogot tanul az egyetemen, és a 18. születésnapjára megkapta a III. Károly-rend gallérját, amelyet még a spanyol III. Károly készíttetett 1771-ben, és azt jelképezi, hogy egyszer ő lesz Spanyolország királynője. Édesapja, VI. Fülöp egyébként szintén a 18. születésnapján kapta meg ezt a történelmi ereklyét. Viszont arról, hogy meghódította-e már valaki a hercegnő szívét, nem sok információt lehet fellelni. Csupán annyit, hogy egy párt alkothatott korábban a 20 éves spanyol focistával, Pablo Martín Páez Gavirával, közismertebb nevén Gavival.
A svéd királyi családot nézve szintén egy nő áll XVI. Károly Gusztáv után az első helyen a trónöröklési rendben. A jelenlegi király VI. Gusztáv Adolf halálával lépett trónra még 1973-ban, ő a svéd történelem leghosszabb ideje regnáló uralkodója, illetve II. Margit lemondásával egész Európáé. Utódja Viktória hercegnő, aki 2010-ben kötötte össze életét Daniel Westling edzőterem-tulajdonossal, akivel egy edzésen találkoztak. Két gyermekük született eddig, Estelle hercegnő és Oscar herceg. Úgy tudni, Viktória hercegnő már édesapjával, a királlyal együtt készül az uralkodói feladatokra. A trónra kerülésével pedig a jelenleg 11 éves Estelle hercegnő lesz az örököse, aki a legfiatalabb lehet a trón várományosai közül egész Európában.
A belga királyi családot tekintve viszont az előbbiekben felsoroltaktól eltérően egy különleges helyzet fog előállni. Mint ismert, a 63 éves Fülöp király 2013 óta Belgium uralkodója, mióta édesapja, II. Albert lemondott. A trón várományosa a 22 éves Erzsébet hercegnő, aki az első királynője lesz az országnak. Már kifejezetten fiatalon elkezdett belefolyni a hivatalos teendőkbe. Még csak 9 éves volt, amikor egy gyermekkórház megnyitóján mondott beszédet. A walesi Atlantic College-ban tanult két éven át, illetve részt vett a Yale Egyetem Yale Young Global Scholars programjában. A Királyi Katonai Akadémián egy egyéves társadalom- és hadtudományi kurzust végzett el, amely során tanult a belga hadseregről, a légierőről, a haditengerészetről és az orvostudományról. Tanulmányait Bostonban folytatja, a Harvard Egyetemen, amelyet megelőzően az oxfordi Lincoln College-ban tanult. Egyes információk szerint az iskolában összejöhetett egyik diáktársával, Nicholas Dodd-dal, azonban nagy a titkolózás a fiatal hercegnő magánéletével kapcsolatban.
A holland királyi család élén jelenleg Vilmos Sándor király áll, aki Beatrix holland királynő 2013-as lemondásával került a trónra, az örököse pedig Katalin Amália orániai hercegnő. A 20 éves lánynak komoly ambíciói vannak, és már kész lemondani különböző privilégiumokról, amelyek pusztán amiatt illetik meg őt, mert a királyi család tagja. Lemondott például az évi 1,6 millió eurós, azaz jelenlegi árfolyamon körülbelül 636 millió forintos jövedelemhez való jogáról. Nemrég szüleivel részt vett első nemzetközi körútján a Holland Karib-térségben. A hercegnő jelenleg az Amszterdami Egyetemen tanul, hogy politikai, pszichológiai, jogi és közgazdasági diplomát szerezzen. Korábban diákszálláson lakott, azonban biztonsági okokból kifolyólag vissza kellett költöznie hágai otthonába, miután azt tervezték, hogy elrabolják őt. Ahogy arról később beszámolt, hiányzik neki a normális élet. Tavaly nyáron például egy scheveningeni tengerparti bárban dolgozott, ahol ráragasztották a koktélkirálynő nevet.
A hírek szerint a hercegnő szívét egy szintén nemesi származású férfi, a 26 éves Borisz bolgár herceg rabolhatta el, aki II. Simeon, az utolsó bolgár cár legidősebb fiának, Kardam hercegnek a fia, azaz ő lenne a már nem létező bolgár trón örököse. A fiatal férfi és felmenői a Szász–Coburg–Gothai-házhoz tartoznak, amely a brit királyi családba is beszivárgott, miután Viktória királynő összeházasodott Albert szász–coburgi–gothai herceggel. A Szász–Coburg–Gothai-házat ugyanakkor 1917-ben, az első világháború idején V. György a Windsor-házra cserélte, amely azóta is fennáll. Annak ellenére pedig, hogy a britek véget vetettek a Szász–Coburg–Gothai-dinasztiának, ez a név fennmaradt más európai monarchiákban, köztük Portugáliában és Bulgáriában.
A bolgár monarchiát 1946-ban törölte el a Bolgár Népköztársaság, ám a királyi családnak továbbra is élnek leszármazottai, köztük a 26 éves Borisz, aki a hírek szerint igen közeli kapcsolatba került Katalin Amália orániai hercegnővel. Tavaly egy esküvőn látták őket együtt, illetve sok időt töltenek Madridban és más európai városokban. Bár afelől nem érkezett hivatalos megerősítés, hogy romantikus szálak fűzhetik-e őket egymáshoz, amennyiben így van, és komolyra fordul a kapcsolatuk, Hollandia és Bulgária különös szövetségre lépne egymással a jövőben.
A világtörténelmet nézve szép számmal találni olyan államokat, amelyek egykor királyságként működtek, amit végül a köztársaság váltott fel. Magyarország esetében ez a folyamat 1946-ban ment végbe, míg Európa más tájékain ennél sokkal tovább lehettek hatalmon a királyi családok. A Görög Királyság például 1830. február 8-án nyerte el szuverenitását, majd 1924 és 1935 között köztársasággá vált, 1936-tól katonai diktatúra vette át a hatalmat, amit 1941-ben követett a német megszállás. A monarchiát csak három évre rá, 1944-ben állították vissza, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt Görögországban, amit később, a 60-as években újabb katonai puccs követett.
1973-ban kiáltották ki újra a köztársaságot, akkor már kilenc éve II. Konstantin görög király ült a trónon, aki 2023. január 10-én hunyt el agyvérzés következtében. Hivatalosan ugyan csak 1964–1967 között uralkodott, akkor katonai puccsal vették át a hatalmat, majd népszavazást írtak ki, ami ahhoz vezetett, hogy Görögország államformája köztársaság lett. Annak ellenére, hogy a király próbálta leverni a puccsot, ez nem sikerült, így arra kényszerült, hogy elmeneküljön az országból – bár egészen 1973-ig, a monarchia felszámolásának időpontjáig ő maradt az állam élén.
II. Konstantin végül az Egyesült Királyságban talált menedékre, ahol közeli kapcsolatot épített ki a brit királyi családdal. Fülöp hercegnek első unokatestvére, III. Károlynak másod-unokatestvére, míg Vilmos hercegnek a keresztapja volt. II. Konstantin és a jelenlegi brit uralkodó különösen szoros viszonyban álltak egymással, rendszerint együtt vitorláztak. Érdekes összefonódás még, hogy az utolsó görög király jelenleg is élő felesége, Anna-Mária görög királyné a húga a korábbi dán királynőnek, II. Margitnak. Úgy tudni, II. Konstantin száműzetésben töltött éveinek nagy részében a londoni Hampstead Garden külvárosban élt, majd 2013-ban, több mint 40 évvel szülőföldjének elhagyása után visszatért, hogy utolsó éveit Görögországban élje le. Athénban halt meg.
(Borítókép: Vilmos Sándor holland király, Maxima holland királynő és Amália holland hercegnő 2024. szeptember 18-án Hágában. Fotó: Patrick van Katwijk / Getty Images)