Index Vakbarát Hírportál

Elkészült a szaúdi koronaherceg luxusszigete, a hírhedt megaprojekt ékköve

2024. november 6., szerda 12:53

Október végén átadták a nagyszabású NEOM projekt első befejezett etapját: a Sindalah nevű mesterséges luxussziget annak a kormányzati stratégiának a része, amelynek az a célja, hogy a luxusturizmus segítségével enyhítsenek Szaúd-Arábia kőolajtól való anyagi függőségén. A tengericsikó alakú földdarabot Mohamed bin Szalmán koronaherceg a Vörös-tenger kapujának szánta, amely új célpontja lehet a Földközi-tengeren jachtozóknak és a búvárkodóknak is, akik a világ legnagyobb „korallkertjében” merülhetnek.

A Vörös-tenger Akabai-öblének bejáratánál megépült Sindalah sziget kétségkívül a szupergazdagok új játszótere lesz, elsősorban az Arab-félsziget olajmonarchiáinak jachttulajdonosaira és a Szuezi-csatorna közelsége miatt a Földközi-tengeren hajójukat tartó jómódúakra építenek. Nem véletlen, hogy a sziget megnyitását október 25–27. közé időzítették, a Red Sea Week ugyanis a Közel-Kelet legfontosabb jachtos eseménye.

Jó alkalom volt ez arra, hogy bemutassák, hogy a bejelentéstől fogva mindössze két év alatt, 30 ezer munkás által felhúzott 84 hektáros fejlesztés akár 180 méteres hosszig is képes szuperjachtokat befogadni a kikötőjébe. 2028-ig ugyanis el szeretnék érni a napi 2400 vendéget, akiket több mint 400 szállodai szoba és lakosztály, közel 90 luxusvilla és több mint 300, személyzettel rendelkező Marriott Bonvoy márkájú apartman vár.

A Marriott-csoport emellett három luxushotelt is üzemeltet a szigeten, a két Luxury Collection és egy Autograph Collection láncolatba tartozó ház mellé 2026-ban pedig a Four Seasonsnek is megnyílik a helyi épülete. A fejlesztő cég a minap kiírt egy álláshirdetést, amelyben olyan inspektor kollégát keres, aki felügyeli az egyik hotel hétcsillagos szolgáltatási szintjének kialakítását és fenntartását. Ez azért furcsa, mert a nemzetközi sztenderd alapján egy hotel maximum ötcsillagos lehet. Bár egyre többen biggyesztik oda a superior kifejezést is a csillagbesorolás után, érzékeltetve ezzel, hogy az adott hotel a maximumon is túl tesz, valójában hivatalosan nem lehet hatodik vagy hetedik csillagot szerezni, és a szigeten szállodákat üzemeltető cégek is a hagyományos minősítési rendszert veszik alapul. A gasztronómiai vendéglátóegységek száma közel 40 lesz, ebből 12 kifejezetten olyan étterem, melyeknek séfjei korábban szereztek már máshol Michelin-csillagot. Az ismert szakácsoktól a vendégek akár főzőleckéket is vehetnek majd, persze shoppingolással is el lehet ütni az időt: közel 80 világmárka várja itt a vastag pénztárcákat a luxusüzletekben.

A környéket helikoptertúrák révén lehet felfedezni, de a búvárkodást is ajánlják, a világ legnagyobb „korallkertjének” nevezik a Vörös-tenger ezen részét, ahol a körülbelül 1100 fajból 150 csakis itt található meg, és kifejezetten gyakran lehet delfineket vagy dugongokat látni.

Olasz luxusdivatház tervezte a jachtklub enteriőrjeit

Négy klub is várja az itt megszállókat, a strandolás és a sportolás mellett golfozással is lehet mulatni az időt, két kilenclyukú pálya várja az ütögetni vágyókat. A jachtklub viszont külön figyelmet igényel, mivel az enteriőrjeit a Stefano Ricci divatház tervezte. (Ez a világhírű, férfiaknak szóló luxusmárka idehaza talán még kevésbé ismert, a régiónkban csak a bécsi Kärtner Strassén és a prágai Four Seasons oldalában van márkaszalonjuk.)

A jachtbelsők dizájnolásában is járatos divattervező, Stefano Ricci úgy nyilatkozott, hogy azért vállalta el a felkérést, mert úgy érzi, Sindalah pont olyannyira előzi meg a korát, miként a reneszánsz kori Firenze, ahol a cégét is alapította. Érdekes, hogy a teljes projektet építészként jegyző, ugyancsak firenzei Luca Dini is alapvetően jachtjairól ismert, ekkora volumenű ingatlanfejlesztési projektje még nem volt.

A sokszor egészen futurisztikusnak ható épületek közül kiemelendő az amfiteátrum, ahol kulturális eseményeket, előadásokat rendeznek majd, a Saudi Vision 2030 kormányzati turisztikai program célja ugyanis, hogy az országot felrakja a luxusturizmus térképére, Sindalahba ennek fényében társassági és sporteseményeket is terveznek.

„A NEOM elkötelezett abban, hogy támogassa a Királyság új, luxusturisztikai korszakát Sindalah megnyitásával. Ennek a mérföldkőnek számító úti célnak, a Vörös-tenger kapujának a megvalósítása Ő Királyi Fensége Mohamed bin Szalmán koronahercegnek és a Saudi Vision 2030-nak köszönhető. Ez egy büszkeségre okot adó fejezet a NEOM történetében, és izgatottan várjuk, hogy minél több ambiciózus célunkat elérhessük Ő Királyi Fenségének folytatólagos támogatásával” – nyilatkozta a NEOM projekt vezérigazgatója, Nadmi el-Naszr a hivatalos sajtóközleményben.

A térség többi államához hasonlóan Szaúd-Arábia is enyhíteni akarja anyagi függését a fosszilis energiahordozóktól, és ennek megoldását a turizmus fejlesztésében látja. Úgy kalkulálnak, hogy Sindalah szigete az ország egyik legfrekventáltabb desztinációja lesz, tízből egy ember fogja felkeresni.

Kitelepítések és falurombolások vetnek árnyékot a luxusra

Az összesen 1,5 billió dollárba kerülő, 26 500 négyzetkilométert érintő NEOM megaprojektet 2017-ben jelentette be az ország irányítására évről évre egyre nagyobb befolyással bíró koronaherceg. A kormányzat úgy számol, hogy a teljes beruházás 460 ezer munkahelyet teremt majd.

A terv legnagyobb nyilvánosságot kapó része az elvileg 2045-re befejeződő Line (Vonal) nevű lineáris, kívülről tükörborítást kapó okosváros, amely mindössze 200 méter széles, ellenben 170 kilométer hosszú lesz, és 9 millió embernek tud majd otthont adni. Itt nem lesznek se utcák, se autók, se szén-dioxid-kibocsátás, autonóm területként saját adó- és munkatörvényei lehetnek, a teljes metropolisz szél- és napenergiával működik majd – miként Sindalah is a fenntarthatóság szellemiségében épült.

Jelenleg a projekt már elég nagy csúszásban van, az eredeti terv szerint az eddigi bejelentések alapján 16 fejlesztéssel, külön „régióval” rendelkező NEOM City nagy részének 2039-re kellene ugyanis elkészülnie, de becslések szerint a zászlóshajó Line-ból is csak 2,4 kilométer fog realizálódni 2030-ig.

A régiókból az egyik az Arab-félsziget első szabadtéri sípályája lesz, itt, Trojenában rendezné az ország 2029-ben az Ázsiai Téli Játékokat, az ötlet bírálói szerint azonban a mesterséges sípályák a sivatagban túl nagy terhet rónának a környezetre. Michel Vion, a Nemzetközi Sí- és Snowboard Szövetség főtitkára meglepetését fejezte ki az Ázsiai Olimpiai Tanács az esemény megrendezési jogát odaítélő döntését illetően.

NEOM City része lesz továbbá az a 6500 hektár mezőgazdasági terület is, ahol génmanipulált – nyilvánvalóan a hőséget és a szárazságot jól tűrő – haszonnövényeket termesztenek majd. E területek a Tabuk nevű tartományban egyébként nem voltak lakatlanok, emberi jogi szervezetek (az ENSZ mellett) bírálják is a kitelepítések és a falurombolások miatt a szaúdi kormányt. Becslések szerint valahol 6000–20 000 közt lehet azoknak a száma, akiket érint a kényszerintézkedés, amely nem mindig békésen zajlik. Legalább egy haláleset és többek bebörtönzése, valamint halálos ítéletek is kapcsolatba hozhatók a NEOM projekttel, a kormány azonban igazságos kártérítésekről és jogos önvédelemről beszél, a másik oldal pedig erőszakos fellépésről a fegyveres erők részéről a lakosság ellen.

A BBC megszólaltatott az ügyben egy Londonba emigrált katonai vezetőt is, aki utóbbit támasztotta alá, így nem csoda, hogy több nyugati vállalat is visszalépett már a projektben való részvételétől, így a MOL Campust tervező Sir Norman Foster építészirodája úgyszintén. Szakértők szerint továbbá az is problematikus lehet, hogy a „személyre szabott” okosváros a lakosokról túl sok személyes adatot tud majd meg, ezek pedig mind a kormány birtokába kerülnek.

A szerző luxusszakértő, az Inda Press gondozásában megjelent Stílusgourmand című könyvét ide kattintva rendelheti meg:

(Borítókép: A NEOM projekt részeként megépült Sindalah-sziget. Fotó: Marriott International)

Rovatok