Még egy atomcsapás esetén sincs komoly okunk az aggodalomra: a polipok törhetnek világuralomra a Földön, ha az emberiség kihal – állítja Tim Coulson, az Oxfordi Egyetem vezető zoológusa. A professzor szerint ezek a rendkívül intelligens és alkalmazkodóképes tengeri lények képesek lehetnek civilizációt építeni a víz alatt, sőt akár szárazföldi vadászati módszereket is kifejleszthetnek az evolúciójuk során.
A globális felmelegedés, a különböző természeti csapások, a Föld mellett időnkét elszáguldó hatalmas aszteroida és az atomháború kitörésének valós fenyegetése miatt az elmúlt években egyre több világvége-szcenárió látott napvilágot, amelyek közül egyesek részletesen taglalták azt is, hogy mit élnénk túl, vagy mi történne a világunkkal akkor, ha az emberiség kihalna.
Persze mindezt meglehetősen nehéz előrevetíteni, egyes kutatók mégis bizton állítják és hangoztatják azt, hogy melyik faj tör világuralomra, ha az emberiség kihal valamelyik katasztrófának köszönhetően.
Az emberiség kihalása utáni világ lehetséges uralkodó fajainak kérdése régóta foglalkoztatja a tudósokat, filozófusokat és sci-fi-írókat. A feltételezések többsége általában az emberhez hasonló intelligenciával vagy fejlett kézügyességgel rendelkező fajokat részesítette előnyben, de időnként extrémebb elméletek is napvilágot láttak.
Az egyik legújabb ilyen elmélet – amely az Oxfordi Egyetem szakértőinek agyszüleménye – szerint ugyanis a polipok valószínűleg átveszik a világ irányítását, ha az ember eltűnik a Földről. Az emberek kihalása után ugyanis a polipok lehetnek a következő uralkodó faj a Földön – állítja az egyik vezető zoológus és biológus. Az Oxfordi Egyetem neves professzora, Tim Coulson szerint ezek a nyolclábú vagy mások szerint sokkal inkább nyolckarú tengeri gerinctelenek rendelkeznek leginkább azokkal a fizikai és mentális képességekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy civilizációt építsenek ki az emberiség kihalása esetén, legyen az háborúk, klímaváltozás vagy más globális katasztrófák következménye.
A professzor elmondása alapján a tengeri élőlények „kézügyessége, kíváncsisága, kommunikációs képessége és rendkívüli intelligenciája” lehetővé teszi számukra, hogy összetett eszközöket hozzanak létre és
akár egy Atlantisz-szerű víz alatti civilizációt építsenek ki.
Persze az igen valószínűtlen, hogy az evolúciójuk során a polipok valaha is teljes mértékben szárazföldi állatokká fejlődjenek, Coulson szerint elég okosak ahhoz, hogy idővel kiterjesszék jelenlétüket a szárazföldön is, új vadászati módszereket kifejlesztve. Példaként említi, hogy az evolúció során „az emberi búvárfelszerelésekhez hasonló légzési eszközöket” alakíthatnak ki, hogy meghosszabbítsák a vízen kívül töltött idejüket.
A polipok persze már most is kiemelkedően intelligensek: képesek összetett problémák megoldására és álcázásra is. Idegrendszerük decentralizált, amely rendkívül fejlett neurális struktúrával párosul, ez pedig lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan alkalmazkodjanak változó környezetükhöz.
Ezek a tulajdonságok egy olyan világban, ahol az emberek eltűntek, különösen előnyösek lehetnek
– mondta Coulson a The European magazinnak adott interjújában.
Az emberi faj kihalásával kapcsolatban sok tudós egyetért abban, hogy a minket „helyettesítő” fajnak kifejezetten magas szintű kézügyességgel kellene rendelkeznie. Enélkül ugyanis nem tudnának összetett eszközöket létrehozni, amelyekkel környezetüket alakíthatnák.
Bár egyes madárfajok – például varjak, hollók és papagájok – szintén rendkívül intelligensek, és bonyolult közösségi fészeképítési módszerekkel rendelkeznek, hiányzik belőlük az az ügyesség, amely az emberi civilizációhoz hasonló felépítmények létrehozásához szükséges. Az emlősök között a főemlősök – például a csimpánzok és a bonobók – szintén gyakran kerültek szóba lehetséges utódainkként, mivel képesek eszközöket használni, két lábon járni, és viszonylag fejlett szociális struktúráik vannak. Ugyanakkor
a főemlősök is ki vannak téve ugyanazon fenyegetéseknek, amelyek az emberek kihalásához vezethetnek, például klímaváltozás vagy járványok következményeinek, így jó eséllyel, ha az emberiség kihal, a majmok sem maradnának életben.
A polipok viszont jóval ellenállóbbak. Sokféle környezetben képesek élni, a mélytengeri árkoktól a part menti vizekig, és szinte bármilyen zsákmányt el tudnak ejteni, a kagylóktól és rákoktól kezdve a halakon át akár a madarakig is. Gyorsan fejlődnek, és bár rövid életűek – általában 1,5-től 5 évig élnek –, szaporodásuk és értelmi érettségük elérésének sebessége kompenzálja ezt a hátrányt. Az evolúció során elképzelhető, hogy a polipok megtalálják a módját annak, hogy hosszabb ideig maradjanak szárazföldön, és esetleg nagyobb szárazföldi állatokra is vadásszanak – tette hozzá a professzor.
Bár nem rendelkeznek csontvázzal, amely elősegítené a gyors és hatékony mozgást a szárazföldön, a tengeri állatok hajlamosak egyedi megoldásokat találni a problémákra. Emiatt az sem kizárt, hogy „idővel képesek lesznek saját városokat és településeket létrehozni a víz alatt, sőt akár szárazföldi légzőkészülékekkel vadászni is”. Mindezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy az emberhez hasonló gigantikus metropoliszokat húznak fel, és fegyverrel vaddisznót lőnek az esti pörkölthöz…
Egyelőre persze mindez csak sületlenségnek hangzó spekuláció, hiszen az evolúció ilyen mértékben kiszámíthatatlan.
Véletlenszerű mutációk, előre nem látható kihalási események és más tényezők jelentősen befolyásolhatják az evolúció irányát. Az azonban biztos, hogy a polipok kiemelkedően intelligensek és alkalmazkodóképesek, és ezek a tulajdonságok egy poszthumán világban hatalmas előnyt jelenthetnek. Az emberiség például megtanult halászni, valamint a víz alá és fölé is navigálni. Miért ne tehetnék meg ők is ugyanezt a szárazföldön?
– vetette fel az oxfordi professzor.
(Borítókép: jcrosemann / Getty Images Hungary)