Az elmúlt évtized a valaha mért legforróbb volt a Föld történetében, 2024 pedig újabb drámai rekordokat döntött: a globális hőmérséklet először lépte túl az iparosodás előtti szinthez képest a 1,5 Celsius-fokot. A tengerszint emelkedése gyorsul, az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, és a szélsőséges időjárási események milliókat kényszerítenek otthonuk elhagyására. A klímakutatók szerint a változások egy része már visszafordíthatatlan, de még mindig van lehetőség a legrosszabb elkerülésére – ha a világ vezetői végre valódi lépéseket tesznek a kibocsátás csökkentése és a fenntartható jövő érdekében.
A globális felmelegedés következményei már napjainkban is súlyosan veszélyeztetik az emberiséget, az elmúlt évek adatai pedig a globális törekvések és a folyamatos figyelmeztetések ellenére sem mutatnak javulást. Sőt! Az utóbbi évtized a valaha mért legforróbb volt bolygónk történetében, és a 2024-es év újabb szomorú mérföldkövet jelentett: a globális átlaghőmérséklet először lépte túl az iparosodás előtti szinthez képest a 1,5 Celsius-fokot. Bár az összeomlás szélén álló Párizsi Megállapodás célkitűzései hivatalosan még nem sérültek, a trendek egyértelműek: ha a jelenlegi kibocsátási szintek fennmaradnak, az emberiség olyan éghajlati változásokkal néz szembe, amelyek hatásai évszázadokra, vagy akár évezredekre is kiterjedhetnek.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint 2024 volt az eddig feljegyzett legmelegebb év, felülmúlva a korábbi rekordtartó 2023-at. Az adatok szerint az éves átlaghőmérséklet 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. A fő felelős az üvegházhatású gázok kibocsátása lehet, aminek koncentrációja az elmúlt években is folyamatos növekedést mutatott. Ezt ráadásul a Csendes-óceán keleti részén kialakuló El Niño időjárási jelenség rövid távon még tovább is fokozta.
A légköri szén-dioxid-koncentráció 2024-ben elérte a 420 milliomodot, ami
151 százaléka az iparosodás előtti szintnek.
A globális kibocsátás következtében bolygónk olyan gyors ütemben melegszik, hogy az messze meghaladja a természetes klímaváltozások ritmusát. A felmelegedés egyik legaggasztóbb következménye azonban mégis az óceánok hőmérsékletének emelkedése. Mivel az óceánok elnyelik a felesleges hő 90 százalékát, a vízhőmérséklet minden egyes foknyi globális felmelegedéssel együtt növekszik. 2024-ben a tengerek hőmérséklete elérte a valaha mért legmagasabb szintet. A WMO szerint
az elmúlt két évtizedben az óceánok melegedési üteme több mint kétszerese volt az 1950 és 2005 közötti időszakénak.
A melegebb óceánoknak persze számos következménye van. A korallzátonyok kiterjedt fehéredése és pusztulása, a gyakoribb és intenzívebb trópusi viharok, az északi-sarkvidéki és antarktiszi jég olvadásának felgyorsulása, illetve a tenger szintjének gyorsabb emelkedése is ennek a folyamatnak az eredménye.
A tengerszint-emelkedés üteme az 1993 és 2002 közötti évi 2,1 milliméterről 2015 és 2024 között 4,7 milliméterre nőtt. Az óceánok melegedése és a jégolvadás által hajtott folyamat különösen fenyegető a part menti közösségek számára, mivel növeli az áradások és a talajerózió kockázatát, valamint az ivóvízkészletekre is negatív hatással lehet.
A világ gleccserei az elmúlt három évben rekordveszteségeket szenvedtek el, különösen Norvégiában, Svédországban, a Spitzbergákon és az Andokban. Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése a második legalacsonyabb szintre esett vissza a műholdas megfigyelések kezdete óta. 2024-ben az éghajlatváltozás miatt több ember kényszerült lakóhelye elhagyására, mint bármikor az elmúlt 16 évben. A szélsőséges időjárási jelenségek – hurrikánok, trópusi ciklonok, árvizek és szárazságok – világszerte több millió embert érintettek. A trópusi ciklonok, árvizek, aszályok és egyéb veszélyek 2024-ben a legtöbb embert kényszerítették költözésre 2008 óta, amikor is 36 millió ember menekült el otthonából. Abban az évben körülbelül a lakosság fele, 15 millió ember menekült el csak a szecsuáni földrengés miatt, de az áradások Indiában is milliókat érintettek.
2024-ben a trópusi ciklonok és hurrikánok pusztító szeleket, heves esőket és áradásokat hoztak, de egyes helyeken több tucat példátlan hőhullámot regisztráltak. Erdőtüzek és súlyos aszály is dúlt néhány országban, ami nem csak kiszorította az embereket lakóhelyükről, de súlyos élelmiszer-ellátási problémákat is okozott. A WMO jelentése szerint legalább nyolc országban egymilliónál több ember került akut élelmezési bizonytalanságba 2024-ben, mint az azt megelőző évben.
És hogy milyen katasztrófák rázták meg 2024-ben a világot?
Ez csak néhány nagyobb médiafigyelmet generáló eset…
Bár a helyzet riasztó, a szakértők szerint a legrosszabb hatások elkerülhetők, ha sürgős és határozott intézkedéseket hozunk – még ha ezek harsogása sokak számára már rendkívül unalmas. Jelentős eredmények eléréséhez elengedhetetlen a drasztikus károsanyag-kibocsátás csökkentése, azaz a fosszilis tüzelőanyagok használatának visszaszorítása és a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése.
Persze magában mindez nem orvosolja a már nyakunkon lévő problémákat, így a legrosszabb forgatókönyvekre is fel kell készülni. Jelenleg a világ országainak csak fele rendelkezik megfelelő katasztrófavédelmi riasztási rendszerrel, így jobb és több ilyen kiépítésére van szükség.
Fontos lenne a minden egyes klímacsúcson komoly vitát kiváltó témában is konszenzusra jutni, ugyanis a klímaváltozás elleni harc nem sülhet el jól, ha a legsebezhetőbb országokat nem támogatják az alkalmazkodási intézkedések finanszírozásában. De talán ami a legsürgetőbb lenne, az az, hogy a világ vezetői és nagyvállalatai valódi, gyors lépéseket tegyenek a kibocsátás csökkentésére.
António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint „a bolygónk egyre több vészjelzést küld”, de még van lehetőség arra, hogy a globális felmelegedés mértéke megmaradjon az 1,5 Celsius-fokos küszöbön. Celeste Saulo, a WMO főtitkára hozzátette: „Haladunk, de nem elég gyorsan. A világ vezetőinek sürgősen cselekedniük kell.”
(Borítókép: Jégdarabok úsznak a Paccharuri-szurdokban nemrég kialakult lagúnában 2022-ben. Fotó: Steven Guio / dpa)