Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Fortepan cikkek
'56 fizikai jelei helyenként még ma is láthatók a városban, a kitapintható golyónyomok mellett főként hiányként, az elpusztult épületek és épületrészek halványuló emlékezetnegatívjaiként. A Fortepan archívumában a forradalom napjaiban és a szovjet megtorlás után közvetlenül készült képek még egészen friss sebeket mutatnak. Nézze meg, átderengenek-e még a hegek nyomai a mai utcaképeken.
‘56-ban becslések szerint 20-25 épület pusztulhatott el teljesen Budapesten, de legalább ugyanennyi rongálódott meg súlyosan. Összesen talán 400-500 épületet ért kár a harcok során, a legnagyobb pusztítás az intenzív ellenállás helyszínein történt: mindenekelőtt az Üllői út, a József és Ferenc körút környékén, de jelentős károk érték a Rákóczi út, Blaha Lujza tér, Erzsébet körút, Oktogon, Astoria útvonalait és csomópontjait, Budán a Széna tér és a Móricz Zsigmond körtér házait.
A felkelők fontosabb állásainál az összecsapások olyan sebeket ejtettek a városon, amelyeket a forradalom utáni restauráció sem takarhatott el, bármilyen gyorsan is szerették volna Kádárék a köztereken eltüntetni az emlékezet helyeit.
A Fortepanon megtalálható ‘56-os fényképek sok mindent megőriztek a Vörös Hadsereg magyar főváros elleni ostromáról, de ez azért messze van a teljes körű dokumentációtól. A forradalom képeinek jelentős része az október 28. és november 3. közötti nyugodtabb napokban, a fegyverszünet idején készült. amikor az emberek kitódultak megnézni a károkat, és sokan fényképeztek is. A legnagyobb pusztítás azonban ezután, a szovjet bevonulást követően történt. Erről is vannak felvételek, de jóval kevesebb.
Kilőtt szovjet harckocsi az Üllői út és a Ferenc körút kereszteződésében, balra a Kilián laktanya sarokhomlokzatának törmelékei. A kép biztosan november 4. előtt készült, ez onnan is tudható, hogy az Iparművészeti Múzeumnak még ép a későbbi harcokban szétlőtt kupolája. Fent van rajta a kilátótorony is, melyet néhány éve - az ‘56-os károktól nem függetlenül - statikai problémák miatt eltávolítottak. (Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
A Nagykörút és az Üllői sarka másik szögből. A piszkosfehér hófoltokból is látszik, hogy a kép később készült, de a pusztítás is egyértelművé teszi, hogy a nagyobb, november 4-5-ei szovjet támadás után vagyunk. A kép közepén látható romok annak a bérpalotának (Üllői út 49-53.) a maradványai, amelynek az előző fotón még csak az egyik frontfala hiányzott. (Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
Bő hat évtizeddel később ugyanott, az ennek helyén 1959-ben épült Lottóházzal. (Fotó:
Google Street View)
A József körút, szemben a Práter utcával. Ez a környék volt a pusztítás epicentruma, nem véletlenül: a Práter utcai iskolában is egy fontos felkelő csoport működött, de a hátunk mögött közvetlenül balra található a legismertebb ellenálló bázis, a Corvin köz bejárata. Innen kiterjedve jelentős károk keletkeztek a József és Ferenc körúton, és különösen az Üllői út kifelé menő szakaszán. (Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
(Fotó:
Google Street View)
Népfelkelők feltehetően október 31. körül, szemben az erődszerűen védhető Kisfaludy köz bejárata. A corvinisták a legrangosabb felkelő csoportot alkották a forradalomban,de több más csoport is működött errefelé a Prátertől Angyal István Tűzoltó utcai egységéig. A környék vagány munkásai, hivatalos diskurzusban könnyen lumpennek minősített suhancai és sokszor alig-kamasz gyerekek jelentették a fegyveres ellenállás fő bázisát a szovjetekkel szemben. (Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
Az orosz bevonulást és még nagyobb pusztítást követően ugyanott, bizonyára november 5. után. A szovjet csapatok itt szenvedték el a legkomolyabb veszteségeket, Eörsi László történész becslése szerint az októberi harcokban körülbelül 20-25 páncélost és 150 katonát vesztettek. (Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
(Fotó:
Google Street View)
Az Üllői út 56. maradéka. “A Petőfi híd felől jöttek a páncélautók és a tankok. Infernális volt, iszonyatos gépfegyvertűz, a tankok ágyúval is lőttek, az emeletről gépfegyverrel viszonozták, lőtték a fedetlen páncélautókat. Az októberi éjben az izzó golyóknak olyan fénye volt, mintha az ég tele lett volna szentjánosbogárral” - áll Forintos György visszaemlékezésében. (Fotó:
Madarász Géza / FORTEPAN)
(Fotó:
Google Street View)
“Az első tank szürkületkor érkezett. Tudtuk, hogy jönnek, mert valaki telefonált Vecsésről, hogy az oroszok elindultak Budapest felé. Kialakítottuk a magunk kis információs láncát, ami nagyon jól működött. Egy darabig utánpótlás is volt, ezért nem tudták az oroszok elfoglalni 10-éig ezt az Üllői úti szakaszt.” (Kajtár Imre, a Kilián laktanya részlegparancsnoka) (Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
(Fotó:
Google Street View)
Járókelők az Üllői úton, az Örökimádás-templom előtt. A templom tornyát november negyedike után orosz tankok lőtték szitává, a környéken a Tűzoltó utcai és a Ferenc téri felkelők komoly ellenállást fejtettek ki. (Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
(Fotó:
Google Street View)
“Lőrincről többször is kerékpáron jöttem be a városba, mert nem volt villamosközlekedés. Az Üllői úton a Nagyvárad tér meg a Kálvin tér között végig láttam, hogy milyen gyalázatos harcok voltak, mennyire összelyuggatták a házakat. Rengeteg törmelék és kétes valamik voltak a földön, nyilván hullák, de úgy összenyomva meg elborítva mindenféle törmelékkel, hogy nem lehetett biztosan megállapítani, micsoda.” (Stéhli Ferenc monori gimnáziumi tanár visszaemlékezése.) (Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
(Fotó:
Google Street View)
A Józsefváros és a Ferencváros belső részein, a kis utcákban folytatott intenzív harcok nyomai egy kilőtt páncélautó és egy teherautó roncsaival. A Práter és a Futó utca sarkán vagyunk, a páncélautó mellett a félig takarásban lévő, nehezen kivehető fehér folt orosz katonák mésszel leöntött összeégett holttestét jelzi. A fal mögött, a földön lévő dobozokban gázlövedékek lehetnek. (Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
(Fotó:
Google Street View)
A mai Bőrgyógyászati Klinika az Üllői út és a Mária utca sarkán; 1956-ban még az I. számú Sebészeti Klinika működött itt. Az 1875-ben Kolbenheyer Ferenc tervei szerint épült kórház a forradalomban hét ágyúlövést és három aknatalálatot kapott, ablakai betörtek, emeleti auditóriuma kiégett. Az ablakba kitett zászló fontos intézményt jelölt, ide érkeztek Nickelsdorfból a Vöröskereszt adományai, amit szétosztásukig a felfegyverzett diákokból alakult nemzetőrség védett. A november 4-ei szovjet belövések után a sebészek petróleumlámpa és gyertya mellett operálták a légópincébe levitt sebesülteket. (Fotó:
Pesti Srác / FORTEPAN)
(Fotó:
Google Street View)
Romok között magasodó kéménypillérek a Körtéren. A Móricz a Fehérvár felől felvonuló szovjet egységek útvonalába esett, így itt visszaemlékezések szerint már október 24. és 26. között komolyabb harcok voltak, aztán a második szovjet bevonulás után újra. A felkelők, akikhez egy idő után egy pápai egység magyar katonái is csatlakoztak, a tér közepén lévő Gombát fegyverraktárként és lőállásnak használták, az utcakövekből barikádot építettek. A Körtér szabadságharcosait a forradalom után nem tudták azonosítani, ezért esetükben a retorzió is elmaradt. (Fotó:
FORTEPAN)
(Fotó:
Google Street View)
A Széna tér, a legütőképesebb budai felkelőcsoport bázisa; Szabó bácsiék a hátunk mögött, a mostani Mammut áruháznál rendezkedtek be. A Széna tér stratégiailag fontos helyszín, de a kiszélesedő tér nem volt túlságosan ideális tartós védekezésre. Ezen, amennyire lehetett, a Déliből kitolt vagonokkal és barikádokkal igyekeztek segíteni. (Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
(Fotó:
Google Street View)
Szétlőtt falak, fehér lepedők az ablakban, a helyszín a Rákóczi út, a Blaha Lujza tér közelében. (Fotó:
Pesti Srác / FORTEPAN)
A harcok csitultával hamar nagy helyreállító kampány indult, azzal a céllal is, hogy a rezsim a forradalom látható nyomait eltüntesse szem elől. Ahol lehetett, az eredeti vagy ahhoz közeli állapotot állítottak helyre. Miközben a Kádár éra egyébként a modern építészetet, majd később a “brutalizmust” favorizálta, 1957-58-ban - nagy erőfeszítéséket tettek a károkat szenvedett belvárosi épületek historizáló külsejének helyreállítására. (Fotó:
Google Street View)
A Magyar Divatcsarnok, az egyik első budapesti modern nagyáruház maradványai. A Divatcsarnok ‘56-ban az erzsébetvárosi felkelők bázisává alakult át: néhány napig rádióadást is sugároztak az épületből, a szovjet bevonulás után pedig a szövetbálák fedezékéből lőttek és dobáltak benzines palackokat a Rákóczi úton vonuló páncélosokra. A szovjet belövések felgyújtották az áruházat, az épület két nap után omlott össze. ‘56 után a Divatcsarnok helyén grund lett, majd itt épült fel a fogyasztói szocializmus egyik jelképes helyszíne, az Otthon Áruház. (Fotó:
Nagy Gyula / FORTEPAN)
Összeállításunkhoz Eörsi László és Dr. Lajtai László nyújtott fontos segítséget. Az idézetek az Oral History archívumából, az 1956-os Intézet A forradalom emlékezete - Személyes történelem című kiadványából származnak. (Fotó:
Google Street View)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
