Köd szállt a zuglói véres postarablásra
Fényes nappal volt, dél körül járt az idő egy csütörtöki napon, 1956. augusztus 23-án, amikor rablótámadás érte a zuglói 142. számú postahivatalt az Erzsébet királyné út 98. szám alatt. A tettes több pisztolylövéssel meggyilkolta az 52 éves postamesternőt, Szőnyi Ilonát, és súlyosan megsebesítette a takarítónőt, Nagy Józsefnét.
(Fotó: Budapest Főváros Levéltára / FORTEPAN)Még jellemzőbb, hogy a postások szaklapja, a Szocialista Posta teljesen figyelmen kívül hagyta a bűnesetet.
(Fotó: Budapest Főváros Levéltára / FORTEPAN)A Népszava lehozta a rendőrök szokásos segítségkérését: jelentkezzen telefonon vagy személyesen az Engels téren mindenki, aki bármit tud a rablógyilkosságról vagy a tetteséről. A bűnügy megoldásához vezető tipp azonban senkitől sem érkezett.
(Fotó: Budapest Főváros Levéltára / FORTEPAN)A zuglói esetet – hivatalosan – sohasem sikerült felderíteni. Valószínűleg ez az oka annak, hogy kimaradt Dvorák Ede és Rákóczi Margit '90-es évek végén megjelent Postarablók című könyvéből is. Pedig a Posta Magazin újságírója és a Postamúzeum könyvtárosa külön fejezetre való sztorigyűjteményt szedett össze az ötvenes évekből.
(Fotó: Budapest Főváros Levéltára / FORTEPAN)Ott voltak például a Kristály testvérek, Tibor, János és István, akik az arcuk elé kötött tarka kendővel és pisztollyal három postát is kiraboltak vagy legalábbis megpróbáltak kirabolni az ötvenes évek elején. Ők a zuglói rablógyilkossal ellentétben nem öltek embert, összességében inkább voltak pancserek, mint hidegvérű bűnözök. 1953. november 10-én, Tápiószecsőn még sikerrel jártak, onnan 15 ezer forintnyi zsákmánnyal léptek meg. De a második alkalommal, a budapesti Vadaskerti út 10. alatti postán már megfutamította őket a segítségért kiáltozó postavezető, harmadjára pedig a XIII. kerületi Gyöngyösi úton a postán őrzött 60 ezer forintból mindössze 41-et kaparintottak meg, miután a dolgozó szembeszállt velük.
(Fotó: Budapest Főváros Levéltára / FORTEPAN)Még sikerült elmenekülniük, de szemtanúk látták, merre tartanak, és hamarosan el is fogták őket a rendőrök Újpesten. A házkutatásnál előkerült egy Gyakorlati nyomozástan című szakkönyv, állítólag ez alapján tervezték meg a rablásokat. Ehhez képest azzal a nem túl ravasz alibivel álltak elő, hogy hármasban kártyáztak. Később beismertek mindent.
(Fotó: Budapest Főváros Levéltára / FORTEPAN)A zuglóihoz hasonló kegyetlen támadást hajtottak végre 1954. február 8-án a debreceni 7-es postánál. A két rabló fejbe lőtte Szibilla Jolánt, a járatkísérő postásnőt, akit a lövés mindkét szemére megvakított. A tettesek kétzsáknyi pénzzel elmenekültek. A Postarablók szerint innentől kezdve a nyomozók arra vártak, hogy elkezdődjék a költekezés. A gyanú akkor terelődött Petrohai Gáborra meg a testvéreire, amikor az egyszerű piaci kocsihúzó fogta magát, és két disznót vásárolt. Átkutatták a házát. Találtak 37 ezer forintot még mindig az eredeti postai csomagolásban, és megannyi frissen vásárolt holmit, köztük hat télikabátot és három aranyórát.
(Fotó: Budapest Főváros Levéltára / FORTEPAN)A zuglói postahivatalban a fiókvezető asszony azonnal meghalt, a takarítónőt még bevitték a kórházba. A nyomozó visszaemlékezése szerint rendőrt ültettek az ágya mellé abban reménykedve, hogy ha magához tér, mond valami fontosat a gyilkosról. Nagy Józsefné egy rövid időre valóban felébredt, de meghalt, mielőtt még bármit mondani tudott volna.
(Fotó: Budapest Főváros Levéltára / FORTEPAN)Figyelem!
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti Ⅴ. vagy Ⅵ. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!
Miután bevitték a fogdára, Jóska többféleképpen is megpróbálkozott az öngyilkossággal. Azt mondogatta, fölötte nem dönthet földi igazságszolgáltatás. Az őrök figyeltek rá, ahogy tudtak, a szóba jöhető eszközöktől megfosztották, de a fogoly így is talált végül módot az öngyilkosságra. Erőből a falba verte a fejét. A nyugalmazott nyomozó sosem hitte, hogy pusztán a postakocsirablás miatt kinéző 8-10 év börtön miatt végzett magával. Ahogy A tetthely beszél-ben mondta: „Nem. Másra gondoltam. 1951-től 1956-ig minden évben történt egy rablógyilkosság – köztük a zuglói is –, és ezek gyorsasága, pontos tervezése Bubcsó Jóska bravúrjaira emlékeztetett.”
(Fotó: Budapest Főváros Levéltára / FORTEPAN)Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.