Amerikai glamour, albán-magyar l’amour 1938-ból
További Fortepan cikkek
László Henrik legalább egy évtizedig volt a fotókkal gazdagon illusztrált lap fotóriportereinek főparancsnoka és a korabeli fotótechnika rendszeres áldozata. „ Tizenhárom éves korában robbant föl először magnéziumtól, azóta már többször megtörtént vele ez a baleset. Művészetének olyan lelkes híve, hogy fejfájás ellen magnéziumot vesz be, aszpirin helyett”– írták róla .
A menyasszonyt a pesti társasági életből jól ismerő és a Szinházi Élet divatrovatát szerkesztő Guthy Böske előtt megnyíltak az albán paloták kapui is, ott is járt, ahová a több mint negyven világlap kiküldött tudósítója nem tehette be a lábát.
Az esküvői tudósítás előtt a lap már leadott egy imázsépítő anyagot a „kis Gerry komtesszről”. A Párizsban bankigazgatóként szerencsét próbáló Apponyi Gyula gróf és a skót-ír-amerikai származású, arisztokratákkal körülvett dúsgazdag Gladys Steuart házasságkötését az első világháború gyorsította fel: a gróf nem maradhatott az ellenséges antant-országban, villámesküvőjüket Svájcban, útközben Budapest felé tartották. Geraldine 1915-ben az Ybl téri Apponyi-palotában született.
Apponyi grófkisasszony tizenhét évesen a pesti bálok kedvence volt, akkoriban már „a magyar elegancia és az amerikai glamour különleges egyvelege.” De az albán trónig vezető út (akárcsak a korabeli ponyvakirálynő, Hedwig Courths-Mahler legjobb regényeiben) anyagi csőddel, emigrációval, árvasággal, családi viszályokkal volt kikövezve. Az Apponyi család hadikölcsönbe fektetett pénze elúszott, a Tanácsköztársaságot és a Horthy-korszak első éveit Svájcban és Olaszországban töltötték, majd amikor visszatértek Budapestre, apja hamarosan meghalt. Anyja Franciaországban újra férjhez ment, Geraldine-t magyar nagyanyja és rokonai nevelték.
(Fotó: László Henrik / Arcanum)Az olasz karlendítésre emlékeztető mozdulat nem véletlen, Zog király Mussolini egyre növekvő befolyása ellenében próbálta őrizni Albánia függetlenségét – nem sok sikerrel. Geraldine mindenesetre gyorsan feltalálta magát a szerepében, ő lett az albánok Grace Kelly-je. „A nép rajong érte. Vasárnap, ha misére megy ezer és ezer ember áll az útvonalon és éljenzi. Nem csoda, hogy ennyire szeretik. Olyan szép, olyan fiatal, hogy ez már magában véve is megható” – tájékoztatja a filmvászonért kiáltó pillanatokról lemaradt magyarokat Guthy Böske.
(Fotó: László Henrik / Arcanum)Geraldine az 1990-es években úgy emlékezett az életéről író Jacqueline Dedet-nek, hogy albán partra lépve rögtön rokonszenvet érzett, bár a Zoggal való találkozás előtt ő sem tudott semmit az országról. A pesti komtessz kalandos úton került az albán királyságba. Többen, többféleképpen emlékeznek, de annyi biztos, hogy Zog dinasztiát akart alapítani az akkor még csupán néhány éves királyságban, és végül úgy döntött, hogy magyar arisztokrata lány lesz a felesége. Egy Mikes grófnővel kötött eljegyzését már tényként közölték a lapok, mégis a fényképeken látott Geraldine-nak üzent, hogy szívesen megismerné és egy gardedám kíséretében meghívta Albániába. „Geraldine tőlünk kérdezte meg, mit gondolunk az ajánlatról. Mindnyájan egyetértettünk abban, hogy csak menjen el és élvezze az albániai utazást unokatestvérével együtt, aztán majd térjenek haza. Soha nem gondoltunk volna arra, hogy ő ott marad! De amikor találkozott Zog királlyal, első látásra egymásba szerettek, és Geraldine sohasem jött vissza” – erősítette meg az igazából szerelem legendáját a gyerekkori barátnő, Edelsheim-Gyulai Ilona, a későbbi Horthy Istvánné (az ő esküvőjéről itt írtunk).
(Fotó: László Henrik / FORTEPAN)Zognak összesen hat lánytestvére volt, közülük három követte őt az emigrációba is.
(Fotó: László Henrik / FORTEPAN)Geraldine előtt is volt valaki, aki magyarként csaknem albán trónra ült 1912-ben, az önálló albán állam létrejöttekor. Ifj. Nopcsa Ferenc már azt a fehér lovat is megvette, amin belovagolt volna a nép közé, de végül az Osztrák-Magyar Monarchia nem támogatta a terveit. Zog, esküvőjén tartott beszédében Magyarországhoz fordult az olaszok egyre nyomasztóbb szorításában: „reményét fejezte ki, hogy az együttérzés még jobban elmélyül házassága által”. Ennél többet nem kívánhatott és ennél többet nem is kapott bő egy év múlva, amikor az olasz megszálláskor örökre elhagyta Albániát.
(Fotó: László Henrik / FORTEPAN)Azt gyanítjuk, őt magát rejti a fekete lepel, amint szuvenírre vadászik a bazárban.
(Fotó: László Henrik / FORTEPAN)„Egy-egy kis szálloda vendégkönyve valóságos gótai almanach. Soha nem látott fény és gazdagság költözött a vidékies hotelek szimpla falai közé” – panaszkodott a fodrászt sem kapó Guthy Böske az olvasóknak.
(Fotó: László Henrik / FORTEPAN)Zog tanui Ciano gróf olasz külügyminiszter és a sógora, a királynéé báró Villáni Frigyes nagykövet és Apponyi Károly grófok voltak. Villáni hozta a magyar kormány ajándékát, a lipicai méneket és a két fogatot. A magyar kormányzói pár régi herendi porcelánkészletet, Hitler egy (az angliai emigrációba is velük tartó) Mercedes-t, az olasz király jachtot küldött nászajándékul.
(Fotó: László Henrik / FORTEPAN)Az olasz jelenlét fokozódott. 1939-ben, egy évvel a királyi házasságkötés után, és pár nappal fiúk, Leka születése után, Mussolini csapatai megszállták Albániát. A királyi családnak menekülnie kellett. Az emigráció Zognak örökre szólt: két évtizedes angol, francia és egyiptomi vándorlás után 1961-ben meghalt. Ezután fia, Leka Albánia királyává nyilvánította magát, de kommunista népköztársasággá lett Albániában ez kevés visszhangot vert. A család ezután Madridba költözött, de 1979-ben Spanyolország kiutasította őket, miután fegyvert találtak a birtokukon. A következő állomás Dél-Afrika volt, az egykori királyné 2002-ben innen tért haza Albániába fiával, menyével és unokájával együtt. Pár hónappal később meghalt, Tiranában temették el.
(Fotó: László Henrik / FORTEPAN)„ Több mint hetven különböző nemzetiségű újságíró, fotoriporter és filmes jött Tiranába, a Fox, a Paramount és az olasz Luce szállította a filmanyagot a világ minden mozijának” – írta meg a Szinházi Élet. Ezt a filmhíradó-részletet a magyar mozinézők is láthatták 1938-ban, nézzék meg önök is:
Felhasználtuk Josephine Dedet: Geraldine. Egy magyar nő Albánia trónján (Európa, 2016) című könyvét.
A filmhíradó-részletért köszönet a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívumnak.