Másképp számolt távolléti díj jár a szabadság idejére, és hozzávetőleg két hónapra kölcsönadhat minket a munkaadónk szinte akárhova. Januártól hatályba lép a munka törvénykönyve új változatának minden rendelkezése.
Az új munkajogi törvényt – amely 1992-es elődjét váltja fel – még 2011 decemberében fogadta el a parlament, és a legtöbb rendelkezése már idén júliusban hatályba lépett. Ugyanakkor csak 2013. január elsejétől lesznek hatályosak a többi között a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra, illetve annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések.
A munka törvénykönyve új változata szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet. Ez egyébként enyhítés a korábbi szabályozáshoz képest, ugyanis előtte akár 110 naptári napra is át lehetett irányítani a munkavállalót.
Az új munkajog szerint ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
Az új kódex szerint a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.
Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság.
A Munka új törvénykönyve rengeteg változást hozott, több mint 60 törvényt írtak át miatta még rohamléptekben, és eközben került pár homokszem is a gépezetbe.
Az új munkajogban nem lett például a munkanap fogalma sem igazán jól meghatározva, így egy kőkemény munkaadó jövőre karácsony napján reggel hajnali hat óráig munkára kötelezheti a dolgozóit.
Egyes részei az európai jognak nem felenek meg, de például nyáron rengetegen lepődhettek meg, amikor az új műszakpótlék számítási módok miatt csökkent a fizetésük.
A munkavállalóknak 16 évesnél fiatalabb gyermekük után jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap pótszabadság jár.
Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni a munka törvénykönyve szerint.
A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.
Emellett januártól, a korábbi 1 hónap helyett, a munkáltatónak elegendő a szabadság kezdete előtt 15 nappal értesítenie a dolgozót. „Ennek fényében akár fel is értékelődhetnek a last minute utak” – mondta Hetényi Kinga, a Schönherr munkajogi csoportjának vezetője.
Az október 1-jén vagy ezután kezdődött munkaviszonynál a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Szintén új szabály, hogy ha a felek megegyeznek, akkor a szabadság egyharmad részét a munkavállaló átviheti a következő évre.
A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.
Változás még, hogy a távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult.
A munkavállalót távolléti díj illeti meg a többi között a szabadság, a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. A távolléti díj összege egyébként csökkenni fog, mert, többek között, a rendkívüli munkavégzés ellenértéke nem számít bele a távolléti díjba, mondta erről Hetényi.