Az Alaptörvénybe ütközhet, és Brüsszel rosszallását is eredményezheti a szelektív szemétgyűjtés államosítása. A szétválogatott szemét júniustól automatikusan az állam tulajdona lesz, miközben a fővárosi szemétgyűjtést monopóliumként megszerző FKF évente százmilliókat hagyhat veszni, ha az értékes alapanyagnak számító papírt, műanyagot és üveget a piaci ár alatt adja tovább a feldolgozást végző Fe-Groupnak. Valószínűsíthető, hogy az államot és partnercégeit kivéve mindenki rosszabbul jár.
Az elmúlt hetekben rengeteg budapesti lakos szembesülhetett azzal, hogy amikor megérkezett külön gyűjtött szemetével a megszokott szelektív kukákhoz, azok nyomtalanul eltűntek, és semmi nem került a helyükre.
Ennek távolabbról indítva az az oka, hogy államosították a szelektív hulladékgyűjtést. Pontosabban az új hulladéktörvény a közszolgáltatók feladatává teszi a lakossági szelektív hulladékgyűjtést, közszolgáltató pedig csak többségi állami tulajdonban lévő cég lehet idén júniustól. A gyűjtés jogán kívül maga a szelektíven gyűjtött hulladékunk is az állam tulajdonába került.
A szelektíven gyűjtött hulladékból némi kezelés után újra alapanyag lesz, ami érték, el lehet adni bármikor az anyagfajtától függő világpiaci áron. Ezért a fővárosban már eddig is működtek olyan vállalatok – a város döntő részét lefedve –, amelyek jellemzően ingyen vállalták a szelektív gyűjtőrendszer üzemeltetését a hasznosítható hulladékért cserébe.
A közszolgáltatók államosítása onnan is ismerős lehet, hogy emiatt kérnek ellenünk uniós eljárást az osztrákok. Az Osztrák Hulladékkezelők Szövetsége (VÖEB) az európai és német társzervezeteivel együtt ugyanis a Wirtschaftsblatt szerint arra kérte a bécsi kormányt, lépjen fel Brüsszelben annak érdekében, hogy „a lehető leggyorsabban” kötelezettségszegési eljárás induljon az új hulladéktörvény miatt. Robert Gruber, a VÖEB elnöke úgy vélekedett, hogy az idén életbe lépett törvény „megengedhetetlen módon korlátozza az áruk szabad áramlását, a vállalkozásalapítás szabadságát és visszaélést jelent piaci erőfölénnyel”.
Budapesten egy közszolgáltató lesz, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF), csak velük köthetnek szerződést az önkormányzatok. Az FKF ennek megfelelően el is kezdte építeni a saját gyűjtőpontjait.
Budapesten eddig is egy közszolgáltató volt, ugyanakkor a kerületi önkormányzatok, illetve a társasházak a magasabb szolgáltatási szint érdekében, fóleg a sűrűbben lakott területeken, egyedi szerződéseket köthettek, kötöttek, házhoz menő szelektív gyűjtésre, piaci alapon, a szigetes gyűjtés kiváltására, kiegészítésére. Budapesten ilyen szerződést mostantól, csak az egyedüli közszolgáltató, a Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt. (FKF)-vel köthetnének a kerületi önkormányzatok – ha ezt a jogukat a főváros nem vonta volna el.
Az FKF el is kezdte tovább építeni a saját gyűjtőpontjait. Ismereteink szerint több önkormányzat húzódozott kiebrudalni az ingyen szolgáltató magáncégeket, hiszen több kerületben pályázat útján választottak szolgáltatót, akikkel több éves szerződéseket kötöttek, ugyanakkor a főváros rendelete szerint ezután az FKF pénzt kérhet majd a szolgáltatásért. A törvény erejével szemben azonban csak az időt tudják húzni.
Az átállásban egyrészt az a különleges, hogy ahol már volt szelektív gyűjtőpont, az FKF ott sem átvenni akarta a már meglévő standard szelektív kukákat, pedig még azt is elismerték, hogy a jelenleg működő 900 gyűjtősziget a főváros lakosságának 65-70 százalékát lefedte.
Információink szerint inkább jeleztek a tulajdonos cégeknek, hogy szállíttassák el a kukáikat sürgősen, ha jót akarnak, mert az FKF újakat vásárol, egészen pontosan 403 ezer darabot. Így az eddigi kukákat már a legtöbb helyen bevonták, az FKF viszont kis késéssel teszi a helyükre a sajátjait. Két év alatt 5,1 milliárd forintért tervezik újra lefedni a fővárosnak azt a 70 százalékát, ahol eddig is voltak kukák, és ez idő alatt a maradékot is kipótolják.
Az erre a célra szánt 5,1 milliárd forintból 4,3 milliárdot egy, csak önkormányzatoknak kiírt uniós pályázaton nyerte a Fővárosi Önkormányzat, kifejezetten már működő hulladékgazdálkodási rendszerek továbbfejlesztésére.
Megkérdeztük az FKF-et, hogy miért volt szükség cserére. Szerintük a pályázati összeg elvesztésével járt volna, ha az olcsóbb megoldást választják, és átveszik a meglévő kukákat. Ugyanakkor a pályázatban olyan kitétel nem szerepel, ami erre a forrásvesztésre utalna, a pénzt tehát akár más módon is fel lehetett volna használni.
Az FKF válaszában azt is felhozta, hogy a főváros kérése volt, hogy „a házhoz menő szelektív gyűjtés budapesti rendszere egységes arculatot mutasson minden kerületben”, és „ez a kritérium a jelenleg Budapesten fellelhető körülbelül 10 fajta tartállyal semmiképpen nem lett volna biztosítható.”
Bár a kukák mérete valóban akár eltérő is lehetett volna, a jelölés szabályozott volt eddig is: egész Európában, és így Budapesten is csak kétféle szabványos színjelölés létezett, kék a papírnak, sárga a műanyagnak, ilyeneket helyez ki az FKF is most. Annyi eltéréssel persze, hogy a fedél most kék vagy sárga, az edény teste fekete, ami egyik szelektív színnek sem felel meg, de legalább egységesen nincs ráírva egyikre se, hogy mit kell beledobni, bár a matricák már állítólag úton vannak. Mindenesetre, ha azt feltételezzük, hogy mégis találtak volna más színű, megtévesztő kukát, biztosan sokkal olcsóbb lett volna csak azokat kicserélni, mint ennek ürügyén mind a több százezer gyűjtőkukát lecserélni.
Ha pedig annyira egységes arculatot akartak, hogy az utolsó kerékig pontosan ugyanúgy nézzenek ki a budapesti szelektív szemetesek, akkor az a probléma merül fel, hogy az újonnan vásárolt kukák nem teljesen azonosak még csak az FKF által korábban kihelyezett szelektív kukákkal sem (a piac egy részén az FKF már most is jelen van), így saját kukáikat is kíméletlenül le kell cserélniük.
A hulladéktörvény 2015. január 1-től kötelezi az ingatlantulajdonost a települési hulladék elkülönített gyűjtésére, és az ilyen módon gyűjtött hulladéknak a közszolgáltató részére történő átadására. Egy idei kormányrendelet viszont azt mondja, hogy idén január elsejétől kell(ett volna) elkülönítve gyűjteni a hulladékot. A hulladéktörvényre hivatkozó áprilisi fővárosi önkormányzati rendelet május elsejétől ténylegesen is kötelezi az ingatlantulajdonost (bár szankciót nem tesz hozzá) a külön gyűjtött értékes hulladéka ingyenes átadására a közszolgáltatónak, ami ezért mellékesen szolgáltatási díjat is kiszámlázhat.
Tehát az a nem mindennapi helyzet állt elő, hogy a lakosok a közvetlen értékkel bíró alapanyagot kötelesek ingyen gyűjteni, válogatni, tárolni, és az egyetlen közszolgáltatónak átadni, aki még azt is megteheti, mint azt az FKF illetékese kijelentette, hogy akinek az ingyen végzett munkájával elégedetlen, annak kommunális hulladékként az összegyűjtött haszonanyagot kiszámlázza.
Ez több szempontból is problémás lehet: az önkormányzati rendelet egyrészt megszünteti a 2015-ig tartó átmeneti időt, egyben kötelezi az érintetteket a szemét ingyenes átadására, miközben a szelektíven gyűjtött szemétnek értéke van. Az új Alaptörvényünk szerint viszont tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, azonnali kártalanítás mellett lehet. Ennek nyilvánvalón nehezen felel meg az, ha az állam azt mondja, hogy mostantól övé az értékkel bíró szemetünk, amit egyszer már kifizettünk.
Az FKF a legfrissebb elérhető adatok alapján 2011-ben 39 milliárd forintos árbevétel mellett 2,3 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt, a korábbi évek nyereségével kiegészítve pedig 6,3 milliárd forintot fizetett az államnak osztalékként. Idéntől még monopóliummá is váltak a lakossági szelektív hulladékgyűjtésben, miközben a díjakat is emelhetik, tehát lényegesen jobb eredményt várhat tőlük az államkassza.
Ez azért különösen érdekes, mert a rezsicsökkentés óta minden cég jól megjegyezhette, hogy elvileg a nonprofit közszolgáltatás a kormány stratégiai célja. Ha viszont a példánál maradva az FKF, mint közszolgáltató még a korábbinál is sokkal nyereségesebb lesz, akkor már mindenképp kezdeni kell valamit azzal az ellentmodással, hogy a cég elvileg nonprofit.
Arra sem árt odafigyelni, hogy végül kihez kerül és mennyiért a másodlagos alapanyagként értékesített hulladék. Az FKF-nek ezt közbeszerzéssel kell eladnia. Tíz éve folyamatosan a Fe-Group nevű cég nyeri el ezeket.
Elkértük az FKF-től a termékek eladási árait 3 évre visszamenőleg, amiket a szerződés szerint egy piaci árindex szerint áraznak. Az FKF kérésünkre egy összevont, elemzésre alkalmatlan adatsort adott át, ami szerint a cég a szemétért a piaci árat kapja 2010 óta. Ez eddig rendben is lenne, de 2010-ből elérhető egy másik szerződés is, ami ennek némileg ellentmond.
Az óriási kukaberuházás az ezzel szembemenő tervezett betétdíjas szabályozás tükrében még különösebb. Drasztikusan le fog csökkenni ugyanis a szelektív kukákba dobott hulladék, ha az italok csomagolóanyagaiért a tervek szerint komoly pénzt lehet kapni majd a legtöbb boltban. Igaz, azt a rendszert várhatóan csak 2014 után vezetik be.
2010-ben ugyanis az év eleji közbeszerzést jogi viták miatt nem azonnal nyerte meg a Fe-Group, hanem majdnem negyedév késéssel, csak egy megismételt pályázaton lett befutó. Erre a kieső pár hónapra természetesen a korábbi szolgáltatóval, tehát a Fe-Grouppal szerződött az FKF, és itt elérhetők a szerződésben fixen rögzített árak anyagfajténként részletesen is.
Ezekből kiderül, hogy az FKF arra a pár hónapra meglehetősen előnytelen szerződést kötött, az iparági adatok szerint a hozzávetőleges piaci árnál jóval kevesebbért sikerült értékesítenie a termékeket. Hozzá kell tenni azt is, hogy nagy mennyiség esetén jellemzően jóval többet fizetnek a hulladékokért, mintha valaki beállít egy szatyor kartonpapírral.
| Néhány főbb hulladékfajta | 2010 eleji szerződéses ár (Ft/kg) | 2010 eleji piaci átlagár EUWID index alapján (Ft/kg) |
| PET-palack | 28 | 32,4 |
| színes fólia | 1 | 17,6 |
| vegyes papír | 8 | 13,5 |
A szerződésben foglalt és a piaci árkülönbségek ugyan alacsonynak tűnhetnek, de ne felejtsük el, hogy itt akár több ezer tonna mozoghat tételenként egész évre kivetítve, ezért mondjuk az 5,5 forintos eltérés például 5 ezer tonnánál már 27,5 millió forint differenciát jelent, és ez még csak egy anyagfajta a tucatnyiból. Ez csak a 2010-es szerződés alapján akár százmilliós nagyságrendű veszteséget is okozhatott az állami cégnek.
Mindent egybevéve olyan kép rajzolódik ki, hogy a lehetségesnél milliárdokkal drágábban valósul meg a szelektív szemétgyűjtést, úgy hogy a legtöbb válallat csak irigykedhet az elvileg nonprofit közszolgáltató nyereségére. Egy olyan cég kerül monopolhelyzetbe, amelyiktől nem áll távol, hogy a piaci ár alatt értékesítsen, és az ésszerű költségeknél jóval drágábban ruházzon be, nem létező előírásokra hivatkozva. Lehet, hogy alkotmányba is ütközik az átalakítás sietős bevezetése, ráadásul az államot és partnercégeit kivéve mindenki rosszabbul jár az egésszel.