Bakó Attila és Horváth Róbert is távozik az Állami Autópályakezelő Zrt. éléről, a vezér és az üzemeltetési igazgató menesztése mögött a botrányos útdíjrendszer állhat. A tesztüzem nélkül a hónap elején elindult rendszer recseg-ropog, a fuvarozók körében egyre nagyobb az elégedetlenség.
Kirúgták Bakó Attilát, az Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK) vezérigazgatóját és Horváth Róbert üzemeltetési igazgatót, tudta meg az Index. A hírt az ÁAK hivatalosan is megerősítette, elmondták, a vezetők péntektől nem dolgoznak a cégnél, munkaviszonyukról a tulajdonos, MFB döntött. Lapunk úgy tudja, a két vezető menesztése mögött az e-útdíj-rendszer körüli botrányok húzódnak.
Cikkünk megjelenése után az MFB közölte, "közös megegyezéssel" távozott posztjáról a két vezető. Az ÁAK vezetőinek távozása és az útdíj rendszer bevezetése között az MFB szerint nincs összefüggés, a szakemberek más területen fognak komoly szakmai tapasztalatot igénylő feladatokat kapni. "Az e-útdíj rendszer sikeres bevezetése Bakó Attila és Horváth Róbert áldozatos munkájának is köszönhető" - közölték.
A Népszabadság szerint a két vezető valójában a március 15-i hókatasztrófába bukott bele. A Belügyminisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetői ugyanis nem vették jó néven, hogy magyarázkodniuk kellett a 36-48 órára a hó fogságába került autók és utasaik miatt. És bár a katasztrófavédelem fellépését Pintér Sándor belügyminiszter kiválóra értékelte, egyetlen percre sem felejtették el, hogy az ÁAK vezetése nem állt a helyzet magaslatán a havazás idején.
A rendszernek már az előkészületei sem mentek gördülékenyen, az először nyertes pályázó visszalépett, a gyorsítva lezavart újabb kör után már nem maradt idő a komolyabb tesztelésre. A dolog azért volt sürgető, mert a kormány a július elsejétől bevezetett díjból 75 milliárd forintra számít még idén, minden hét késés milliárdokkal károsítja meg a büdzsét.
Ennek megfelelően eleve nagyon nehezen indult az új útdíjrendszerünk, gyakorlatilag egyórás működés után összeomlott az egész. Az autópályakezelő szerint túlterheléses támadás érte őket,a hiba elhárítása után is zavarokra panaszkodtak a fuvarozók. Volt olyan is, ahol ugyan előre kifizették az útdíjat, de a keret váratlanul lemerült, és amikor újra fizetni próbáltak a kamionosok, a legközelebbi értékesítési helyen nem működő automata fogadta őket.
Olyan is esetről is beszámoltak, amikor a hatóság külföldön megtett kilométerek után vont le jókora összegeket. A határokon pedig teljes volt a káosz, a több kilométeres sorban álló teherautókat 1-2 működő automata várta. Emellett a korábbi kormányígéret sem teljesült, a mezőgazdasági termékekenek csak egy szűk köre lett a betakarítás idejére útdíjmentes.
Sokak szerint a rendszer rosszul számláz, és így összességében milliókkal károsítja meg a fuvarozókat. A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (FUVOSZ) a rendszer átmeneti leállítását is kérte. A panaszok szerint az útvonaltervező térkép hibái miatt pontatlan az útvonaltervezés és a díjkalkulátor, ez pedig lehetetlenné teszi a pontos fuvarszervezést.
Az útdíj-folyószámlák mozgása számviteli szempontból szinte követhetetlen, gyakoriak a téves levonások, melyeket nem korrigálnak, az ügyfélszolgálatok pedig nem képesek kezelni, orvosolni a tömeges panaszokat. Az ÁAK-nál vezetett egyenleg banki átutalással való feltöltése több mint egy munkanapot vesz igénybe.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mindeközben azt közölte, a 300 ezer úthasználónak mindössze egy százaléka reklamált az e-útdíj bevezetésének első hetében, és a fedélzeti eszközök szaporodásával a problémák csökkennek. A bevételi oldalon mindenesetre nincsenek problémák, az első heti útdíjbevétel már az első héten meghaladta a 2,8 milliárd forintot.
Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. sem ismerte el, hogy hibáztak, már első nap azt közölték, a rendszert informatikai támadás érte, ezért kellett átmenetileg leállítani, de ezután "forgalmi zavart okozó körülményt" nem tapasztaltak. Azt mondták, a ÁAK központjában dolgozó stáb a műszaki-informatikai, ügyfélkezelési, kommunikációs kollégák bevonásával folyamatosan irányítja és kezeli az 1500 értékesítési pont rendszerbe illeszkedését, figyelembe véve az aktuális történéseket.
A július 1-jétől hatályos e-útdíj a fuvarozókat érinti: a rendelet a különböző kategoriákba tartozó, 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek pontos kilométerenkénti tarifáit rögzíti az úttípusok függvényében. Egy átlagos fuvar költsége 14 ezer forint körül alakulhat, amit, aki csak teheti, át fog hárítani – de néhány fuvarozó kedvezményt kap. Mivel a közúti teherszállítás nélkül nehéz lenne elképzelni a mai magyar gazdaság bármelyik szeletét, meglepő lenne, ha az útdíj hatásai megállnának az iparágban.
A bevezetés körül tapasztalt fennakadások és rendellenességek miatt rengeteg szállítmányozó cég inkább leállt. Volt, aki nem akarta kockáztatni a súlyos bírságokat, mások viszont lehangolva tapasztalták, hogy egy-két fuvar megemelkedő költsége elviszi a teljes havi nyereségüket. Ha sikerül is áremelések után kompenzálniuk a kieső profitot, hogy újra gazdaságos legyen a szállítás (szakértők szerint erre aligha van lehetőségük), a most kieső fuvarok szinte bizonyosan jelentkezni fognak az ellátási lánc különböző pontjain.