A közvetítő, offshore magáncégek lehetnek a letelepedési államkötvény igazi nyertesei. Az államnak közepesen jó, a letelepülni vágyóknak egész jó üzlet a kormány programja, a legnagyobb pénzt azonban kajmán-szigeteki, liechtensteini, ciprusi cégek teszik majd zsebre. A hét kiválasztott vállalkozás egy-egy emberen akár hússzor annyit is kereshet, mint amennyit az állam.

A parlament még tavaly decemberben döntött arról, hogy a harmadik országbeli, vagyis nem az Európai Gazdasági Térségből érkező állampolgárok letelepedését megkönnyítik, ha 250 ezer euró értékben, vagyis nagyjából 75 millió forintért kötvényt vásárolnak. Bár egyelőre a kormány tervei nem jöttek be – néhány ezer helyett nyár közepéig alig egy tucatnyi ember döntött úgy, hogy államkötvényt vesz a letelepedési engedélyért cserébe –, hamarosan felpöröghet a dolog. Már készítik az új jogszabályt, hogy megkönnyítsék az igénylést.

Közbeiktatott szereplő

A Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete február 20-ától él, az államkötvények forgalmazását zártkörűen az Államadóság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) végzi. A nagy pénzt azonban mégsem ők akasztják majd le a dologból. A parlament gazdasági bizottsága ugyanis közvetítő cégeket bízott meg a tényleges értékesítésre, a bejelentkező magántársaságok pedig szintén a parlament gazdasági bizottságának jóváhagyásával köthetnek szerződést.

Ezek a vállalkozások azonban nagyrészt nem Magyarország területén bejegyzett jogi személyek, az adott ország területén szerződnek azokkal a külföldi magánszemélyekkel vagy többségi tulajdonukban lévő cégekkel, akik szeretnének letelepedni Magyarországon.

Ha tehát egy kínai üzletember hazánkba készül, nem közvetlenül az ÁKK-hoz fordul, hanem értékpapírokat vásárol meg egy olyan magáncégtől, amely speciális letelepedési államkötvényeket vásárol az ÁKK-tól.

Sokba kerül a közvetítés

Az adott magáncégnek ez két szempontból is rendkívül jövedelmező. Egyrészt ő nem 250 ezer euróért, hanem 221 ezer euróért vásárol, mivel diszkontot kap az ÁKK-tól.

Ezenkívül pénzt kér el az ügyintézésért is, az egyik kajmán-szigeteki cég például 40 ezer eurót. Öt év után – a határidő lejártával – aztán visszaadja az igénylő 250 ezer euróját.

A jogszabályok ráadásul nem szabják meg, hogy a közvetítő vállalkozás milyen értékpapírt bocsáthat ki, milyen áron adhatja ezt el, csak a 250 ezer eurós névérték van megkötve, a költségeket is úgy szabja meg, ahogyan akarja.

Tehát azt, hogy pontosan mennyit keres az ügyleten, minden forgalmazó maga alakíthatja, de a példánál maradva nagyjából 70 ezer euró lehet minden egyes letelepedni szándékozó ügyfél után. Ez 21 millió forint, ami a közvetítő offshore cég zsebében köt ki.

Persze ez az egész nem rossz az államnak sem: olcsóbban jut devizaforráshoz, mint egyébként tudna, ezzel évente ügyfelenként akár 1 millió forintot takaríthat meg.

Cserébe a letelepedési engedélyhez jutott állampolgár vagy cég öt évig vízum nélkül utazgathat a schengeni térségben, időbeli korlátozás nélkül üzletelhet Magyarországon, ráadásul az engedély alkalmanként öt évre meghosszabbítható. Ráadásul akár a házastárs és a kiskorú gyermek tartózkodási engedélye is kérvényezhető, ami a gyakorlatban akár azt is jelentheti, hogy 250 ezer euró értékű értékpapír-vásárlásért cserébe akár egy népes család is letelepedhet Magyarországon.

A magyar letelepedési engedéllyel további huszonöt schengeni tagországba félévente 90 napnyi szabad beutazás is jár, illetve Magyarországon jogosult hozzáférni az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a foglalkoztatási és jóléti juttatásokhoz. (Kérdés, hogy ezzel egyébként nem nullázza-e le az állam azt, amit a kötvény eladásával megkeresett.)

Felpörgetnék az érdeklődést

Összességében tehát jól járnak a kötvényvásárlók is. Az, hogy nem tolongtak eddig, inkább az adminisztrációs akadályoknak tudható be, illetve annak, hogy a program csak nemrég indult, igazi mérleget egy év után érdemes vonni.

Ősztől az adminisztratív akadályok egy részét lebonthatják, a Magyar Nemzet úgy tudja, a kötvényt vásárlóknak az eddigi jogszabályi előírásokkal ellentétben nem kell személyesen megjelenniük a letelepedési engedély igénylésekor. Ezenkívül a tervek szerint a papír vásárlóit mentesítik a bevándorlási törvény által előírt 180 napot meghaladó külföldi tartózkodás tilalma alól is.

A program ugyan nem példátlan, számos országban van hasonló, a kérdőjelek inkább a megvalósítás körül vannak. Nehezen érthető például, hogy miért nem munkahelyteremtéshez, működőtőke-befektetéshez kötjük a kedvezményes letelepedést, mint sok más ország, vagy miért nem közvetlenül az Államadósság Kezelő Központ árul, mi szükség van olyan közvetítőkre, amelyek ráadásul nem is Magyarországon fizetnek adót.

Offshore-lovagok

Noha a kormány többször hangoztatta, hogy háttérbe szorítanák az offshore cégeket, az adott ügyben Rogán Antal megengedőbb volt.

A gazdasági bizottság fideszes elnöke – aki egyébként mások mellett az eredeti javaslatot is benyújtotta – a parlamenti bizottság egyik ülésén úgy vélte, nehéz lenne a forgalmazásból kizárni az offshore cégeket, ráadásul sok cégforma mögött könnyen el lehet bújni, akár offshore, akár nem offshore.

„Azt gondolom, az a minimális elvárás, hogy a valós tulajdonost fel kell fedni, névvel, címmel, minden egyébbel együtt, én ezt határozottan elvárnám” – mondta. Az offshore cégeknek viszont az a sajátossága, hogy a végső haszonélvező (Rogán szavaival a valós tulajdonos) hivatalosan nem kell megjelenjen névvel sehol, így legfeljebb csak bízni lehet abban, hogy akik papíron egy ilyen cég képviselői, azok valójában is azok. Ez azonban ritka eset, mondjuk úgy, az offshore világában nem éppen tipikus. Ezek a cégek ugyanis éppen arról híresek, hogy a névleges vezető kiléte gyakran nem sokat árul el arról, kiknek a kezében van valójában.

Ők a szerencsés kiválasztottak

Eddig az ÁKK adatai szerint hét cég kapott engedélyt. A vietnamiakat a Kajmán-szigetekre bejegyzett Hungary State Special Debt Fund látja majd el, a máltai Discus Holdings Ltd. kilenc ország állampolgárainak árusít, köztük több afrikai ország, Kazahsztán, Thaiföld, Azerbajdzsán, de még az Egyesült Államok polgárai is őket kereshetik, ha nálunk szeretnének letelepedni.

A ciprusi Innozone Holdings Limited a módosabb indiaiakra utazik, Liechtensteinből pedig két cég is foglalkozik közvetítéssel, a VolDan Investments Limited és az S&Z program Limited.

Budapestre egyedül az Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft. van bejegyezve, ők többek közt Pakisztánba és az Egyesült Arab Emirátusokba közvetítenek. Ezenkívül még egy szingapúri cég kapott engedélyt.

A cégeket Rogán bizottsága egy szigorúnak nem mondható szempontrendszer alapján értékelte – legyen valóságos a cég, és legyen engedélye – a jelentkező cégek neveit is ő dobta be, majd támogatásra buzdította a bizottsági tagokat. Olyan érvek mentén, hogy az egyik pályázó cég munkatársának „impozáns az életrajza”, a másikat meg leinformálta a nagykövetnél, és meggyőző. Meg egyébként is, elküldtek minden céges papírt magukról, bárki megnézheti a bizottságból. Mi több, még fordítást is kértek az offshore céges papírokról, ha valaki nem beszélne kínaiul.

Hogy mi győzte meg a bizottság tagjait arról, hogy a közvetítő offshore cégek – amelyek jó részét egyébként idén alapították, kimondottan erre a célra – a legalkalmasabbak arra, hogy milliárdos ügyleteket bonyolítsanak le, nem derül ki az ülésekről készült jegyzőkönyvekből. Sok érdemi ellenvetés mindenesetre Rogán felvetéseire nem érkezett.