Körözi a panamai ügyészség Welsz Tamást, annak az egymilliós kft.-nek az ügyvezetőjét, amelyik a Sólyom Airways leendő tulajdonosa – értesült panamai forrásokból az Index. Welsz volt üzlettársát-barátnőjét ugyanabban az ügyben már az Interpol is körözi. A jelek szerint az új tulajdonos feladata az lenne, hogy „eltemesse” a becsődölt fantom-légitársaságot.
Csalás és közokirat-hamisítás miatt a Panamai Köztársaságban körözi az ügyészség Welsz Tamást, a Sólyom Airways leendő, új tulajdonosának, a Charity March Kft.-nek az ügyvezetőjét, aki egy hónappal ezelőtt még a cég tulajdonosa is volt, barátnőjével, Horthy Andreával egyetemben – tudta meg panamai hatósági forrásokból az Index. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó panamai tisztviselő megerősítette értesülésünket.
Úgy tudjuk, Welszt és barátnőjét korábban gyanúsítottként hallgatták ki Panamában – rövid időre őrizetbe is vették őket. Később ugyan szabadlábra helyezték a párost, de a hatóság megtiltotta nekik, hogy elhagyják az országot. A tiltás ellenére visszatértek Magyarországra, Welsz jelenleg egy érdi, biztonsági kamerákkal körbebástyázott házban él, miközben Panamában országos körözés van érvényben ellene, amiért meglépett a közép-amerikai országból.
Arról, hogy a panamai hatóságok időközben kezdeményezték-e a nemzetközi elfogatóparancsot, vagy sem, nincs tudomásunk, de árulkodó jel, hogy Horthy Andreát már körözi az Interpol is – márpedig ők ugyanabban az ügyben gyanúsítottak.
Amikor ezzel szembesítettük Welszt, ő először tagadta, hogy köröznék. Aztán jelezte, hogy szívesen lát minket a Charity March irodájában, ahol beszél is a panamai ügyről, de mire odaértünk, közölte: konzultált a jogászával, és csak a Sólyom Airwaysszel kapcsolatos kérdésekre válaszol az Indexnek. Továbbra is tagadta, hogy Panamában köröznék. Horthy Andrea interpolos körözésével kapcsolatban pedig azt mondta, arról kérdezzük Horthyt.
Információnk szerint Welsz egyik útlevelében Tom Wallace-ként szerepel, a panamai hatóságok ezért a körözésben Welszként és Wallace-ként is feltüntették a nevét. Mint kiderítettük, Welsz Bissau-guineai útlevelében is Tom Wallace Paar néven szerepel. Utóbbira magyarázat lehet, hogy az 1975-ös születésű férfi édesanyjának a vezetékneve Paár.
Bár Welsz Charity March nevű cégében már nem ő, hanem a Cavalli Continental nevű, Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore cég van feltüntetve tulajdonosként, ez korántsem jelenti azt, hogy emögött ne ő állna. (A Charity March budapesti székhelyének címére tavaly Cavalli Continental Kft. néven akartak bejegyezni egy társaságot, ezt azonban a cégbíróság elutasította, mert a NAV a cég „adószámának megállapítását megtagadta”.)
A Sólyom Airwayshez közel álló forrásaink szerint Welsznek és cégének a csődbe ment légitársaság eltemetése lesz a feladata, az eladás körülményeit ismerők szerint szinte biztosra vehető, hogy a rejtélyes „afrikai befektetők” nem mentik meg a céget, így azok sem kapnak majd egy fillért sem, akiknek a Sólyom pénzzel tartozik.
Welsz neve az elmúlt években a rali kapcsán került többször is előkerült a hírekben, de egyébként is meglehetősen szokatlan érvekkel indokolta a saját és társai szerepvállalását a Sólyom Airwaysben.
A Bissau-guineai, uruguayi és magyar hármas állampolgárságú Welsz 2012-ben szállt be segítőként a Budapest–Bamako-rali szervezésébe, mert a Maliban zajló polgárháború miatt Bamako kevéssé volt biztonságos a magyar turisták számára, így meg kellett változtatni a túra útvonalát. A nem hivatalos diplomáciai titulust, magyar konzuli címet használó Welsznek Bissau-Guineában voltak politikai kapcsolatai, ezért igyekezett ott segédkezni.
Állítása szerint régóta több kontinensen és több országban él, de több mint 10 éve kezdett el Bissau-Guineában üzletelni, mert „nagyon megtetszett a nyugat-afrikai régió szépsége és az ottani emberek világa”. Arra a kérdésre, hogy milyen szuper üzletek vártak tíz éve a világ egyik legszegényebb országában rá, azt mondta ,hogy „befektetői szemmel kiemelten jó terület”, jövőre lehet, hogy olajberuházások is lesznek.
Amikor némi pontosítást kértünk, inkább egyfajta üzleti krédóval válaszolt:
Én úgy gondolom, hogy aki mer az nyer, és aki meglátja a lehetőséget, annak van szerencséje, nem annak, aki a már feltárt lehetőségekhez érkezik
Ez már önmagában sem volt könnyen indokolható választás, mivel a politikai helyzet Bissauban sem sokkal jobb, mint Maliban. Az országban több puccs is lezajlott az elmúlt években, és nemzetközi botrány lett a Bissau-guineai hadsereg egyik főparancsnokának letartoztatása miatt is. A haditengerészet admirálisát, Jose Americo Bubo Na Tchutót a nyáron adták át az Egyesült Államoknak, mert azzal gyanúsítják, hogy ő volt az egyik irányítója a Dél-Amerikából érkező kokainszállítmányokat csempésző bandáknak.
A térség biztonsági állapotára jellemző egyébként, hogy a Time szerint „a világ első narkóállama”, Bissau-Guinea leginkább a kokainkereskedelméről ismert a világban. Az ENSZ adatai alapján az ország az egyik legfőbb csomópontja a Dél-Amerikából Európa felé szállított kábítószernek már legalább 2005 óta. A Peruban és Kolumbiában elkészített drogot hajóval öt nap alatt elviszik a nyugat-afrikai Bissau-Guineába. Az országnak emellett tagolt partvidéke miatt a környező országoknál kedvezőbb fekvése is van a zavartalan logisztikai műveletekhez.
A 1,5 milliós Bissau-Guinea őrült szegény, és az évi 30 tonnás helyi kokainkereskedelem amerikai becslések szerint a hivatalos GDP-jük 13 százalékára rúg, az ENSZ szerint könnyen lehet, hogy nagyobb is, mint a teljes GDP-jük. Összehasonlításként nálunk a hozzávetőleg százezer embernek munkát adó járműipar adhatja a GDP 10 százalékát.
A Bissau-guineai államigazgatás gyenge és afrikai szinten is igen korrupt, ami teljesen átszövi a helyi társadalmat. Az ENSZ 2008-as jelentése szerint ha véletlenül lefoglalnak egy drogszállítmányt, kivétel nélkül mindig elengedik az érintetteket, a lefoglalt kábítószernek azonnal nyoma veszik, a nagyobb szállítmányoknál pedig államigazgatási szervek és minisztek is érintettek lehetnek.
A 20 év átlagéletkorú országban a fiatalok egyharmada lehet crack- vagy kokainfüggő a Time tudósítása szerint, és összességében a kokain által hozott komoly szociális zavarok és a mindent átható korrupció miatt az ország a bűnözők melegágya. Welsz szerint viszont az országban „sehol nem jelenik meg a kábítószer”, mivel be sem hozzák a szárazföldre, hanem még vízen továbbviszik Európába.
Welsz a Charity March nevű szervezet képviselőjeként évek óta vitetett ki mentőautókat Nyugat-Afrikába, évente néhány darabot, sokszor egyéb eszközökkel együtt. Tíz év alatt valamivel több mint 30 autót vittek ki szétszórva Bissau-Guineába, Gambiába, Mauritániába, Guineába, Szenegálba, a Zöld-foki Köztársaságba és Maliba. Welsz szerint ez egy tisztán jótékonysági szervezet, ami bár névleg nem az, „valójában nonprofit”, amit jótékonykodó befektetők tartanak fenn.
Welsz szervezte a résztvevők és a bissaui vezetés kapcsolatait is, de az ügyek 2012 és 2013 januárjában sem mentek zökkenőmentesen. 2012-ben azért tört ki komoly elégedetlenkedés az autósok között, mert hivatalos kormányzati ígéretet kaptak, hogy a rali feleslegessé vált terepjáróit felvásárolja az állam. Ám elfogyott a pénz, januárban pedig katonákkal terelték egy helyre az autósokat, és sok kocsit el is koboztak.
Welsz Tamás elmondása szerint a titkos ománi befektetők helyett most titkos magyar befektetők vették meg a céget, és fél évig tudják biztosan finanszírozni a két meglévő gépet. Ez azért is hangzik kissé amatőrnek, mert a légi közlekedés nagyon szezonális, és a legsűrűbb nyári időszakra a jegyek ára már elkezd beérkezni február-márciustól.
Éppen ezért komoly butaság lenne novembertől áprilisig finanszírozni a céget, így lemondanának a júniusig tartó nagyobb pénzáramlásról, arról nem is beszélve, hogy egy esetleges április végi leállással sikerülne talán a lehető legtöbb utast a pácban hagyni. Így elég nehezen képzelhető el olyan értelmes üzleti terv, amiben a finanszírozás pont tavasz közepéig megoldott.
Welsz szerint a háttérbe húzódó reménybeli tulajdonosok a terv vége helyett az elejére figyeltek, azaz hogy még decemberben, a téli szezon elején el tudjanak indulni a gépek. A jelenlegi vezetést egyébként Vágóékkal a korábbi üzleti stratégiával együtt meghagynák.
A jövendőbeli háttérről még annyit árult el, hogy kis részben ő is a tulajdonosok közt lesz, de inkább közvetítőként tekint magára, gazdag külföldi magyarok a tulajok, néhányan dél-afrikaiak. Ők már előbb is tenni akartak valamit , mivel „nem értették, hogy hogy nincs egy európai országnak nemzeti légitársasága”, újat is alapítottak volna, most kapóra jött a Sólyom, be is szállnak ha jól sikerül a héten lezajló az átvilágítás.
„Nem az a céljuk, hogy halálra keressék magukat a Sólyommal, hanem hogy újra tudjon alakulni a cég, és ehhez tudjanak tőkét adni”. Azt is elmondta, hogy a Sólyom persze nem lesz nonprofit, de „semmi titok nem fogja övezni az ügyletet”.
Welsz egyébként a Charity Marchon kívül is üzletelt Magyarországon, főleg a kétezres évek elején volt aktív – derül ki a Céginfó adataiból. A vállalkozásai jellemzően nem voltak igazán hosszú életűek, de nagyon jól csengőek lehettek külföldön: Welsz tulajdonlása után rendre román tulajdonba kerültek a cégek, amik utána már nem nagyon törődtek a papírmunkával és fel is kellett számolni őket.
Így járt a Reklám Trend Kft., amit végül a román Daniel Mircea és Viorel Pintiile alatt számoltak fel, a Reklám Group Kft., amit végül Urda Aurel és Ioan Moldovan hanyagsága vitt a felszámolásba, a Direct Media Crew-t ukránoknak adta el, mielőtt felszámolták, de lehetne említeni K. Z. Consultingot is, amit épp offshore tulajdonnal számolják fel.
A Sólyomnak valahogy nincs szerencséje a partnereivel. Amikor bejelentették, hogy csúcsminőségű általános magyar márkanevet akarnak csinálni a Sólyomból, hamar kiderítettük, hogy elég zűrös cégbe sikerült bevásárolniuk magukat. Az „elismert dinamikus üzletemberekből álló” Sales One Kft. egyik tulaját ugyanis addigra már nagy értékű adócsalás gyanúja miatt már előzetesbe zárták. Majd felgöngyölítve a szálakat, a többiek sem bizonyultak épp makulátlannak, a másik tulajdonosukat, Lévai Istvánt a tábornokperként elhíresült HM-es vesztegetési botrány miatt mentették fel a katonaságnál. Végül az ügyvezetőről, Kenyeres Sándorról derítettük ki, hogy többszörösen elítélt csaló.
Azóta a Sólyom fizetésképtelenné vált, miután kamunak bizonyult, hogy titkos arab befektetők állnának az életképtelen üzleti terv finanszírozása mögött, és most pedig a körözött Welsz segítene befektetőtársaival mindenki számára optimálisan működtetni a céget.
Nem tudni, hogy eddig kinek érte meg beszállni a cégbe, de Lucsik Jánosnak jó eséllyel nem, hiszen pénzt eddig egyedül ő tolt a Sólyom Airwaysbe, mintegy 120 millió forintot a pár hónap alatt.
Kommentelje a cikket az Index Facebook-oldalán