1947-tel ellentétben most tényleg az önkéntességen alapul az államosításunk Varga Mihály szerint. Ez teljesen rímel Matolcsy mondataira, amik szerint a cégek önként visszaadják a vagyonukat az államnak, „mert olyanok lesznek a feltételek”. Versenyelőny a kormány cselekvőképessége, de még nem találtunk vissza a helyes útra, mert az elmúlt nyolc év hibáit nem lehet három év alatt rendbe hozni. Érzi, hogy mintha megrendült volna az országban a befektetők bizalma, de van olyan beruházási mutató, amiben jól állunk, ez a német autóipari beruházások mértéke Kínához képest. Az egymillió munkahely helyett inkább 400 ezerre lehet számítani, ebből is kiemelte, hogy máris 230 ezer közfoglalkoztatott van. Az EU-val pedig azért borzasztó a viszonyunk, mert a nemzeti érdekeket képviseli a kormány.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közölt interjút „a nemzeti érdekek erősebb képviseletére van felhatalmazásunk” címmel a Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap.
Az MTI által szemlézett összefoglalójuk szerint szerint a miniszter a védelmébe vette, hogy a kormány beavatkozik a magángazdaság folyamataiba, és azt állította, hogy az államosítás nem visszalépés a tervgazdaságba, hanem „korrekció”.
Arra a felvetésre, hogy a folyamatosan végrehajtott államosítások visszatérést jelentenek a tervgazdaságba, Varga Mihály a hamburgi áramhálózat államosításának példáját említette, és hangsúlyozta, hogy a német nagyvárosban és máshol is hasonló folyamatok zajlanak bizonyos szolgáltatások esetében.
Az 1947-es államosításokkal ellentétben a folyamat az önkéntességen alapul – tette hozzá. Az államosítások okáról szólva elmondta, hogy például a budapesti vízellátás privatizációja után a szolgáltató adósságállománya nőtt, a szolgáltatás ára pedig gyorsan emelkedett, színvonala csökkent. Az ilyen esetek indokolják az állami közbelépést, és azt, hogy bizonyos szolgáltatásokat nem engednek át a privát haszonszerzésnek – mondta Varga Mihály. Arról pedig most nem esett szó, hogy vízművek példája mennyiben igaz a teherautó-futóműgyártásra, a földgáz-kereskedelemre, a takarékszövetkezetekre vagy mondjuk a hulladékgazdálkodásra.
„Senki nem veszítene azon, ha az állam visszaszerezné a hibásan eladott belföldi monopóliumokat: a befektetőknek már sokszor megtérült, és megelőznék későbbi veszteségeiket” – ezzel a meglepő, és a magántőkét és pláne a nyereséget ismét csak a piacgazdaság egyfajta kellemetlen melléktüneteként felfogó fordulattal érvelt a Matolcsy György még januárban.
Tavaly ősszel is már hasonlóan nyíltan fogalmazott, azt mondta: „Aki helytelenül privatizációs vagyonhoz jutott a természetes monopóliumok területén – energia, szennyvíz, víz, csatorna –, attól vissza fogjuk venni, mert önként visszaadja. Mert olyanok lesznek a feltételek.”
Varga humanitárius katasztrófának nevezte a devizahitelezésből fakadó gondokat. Szerinte a szerződések tartalmától függetlenül az azok megkötése óta keletkezett terheket egyharmad-egyharmad arányban kell viselniük az adósoknak, a bankoknak és az államnak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyenge hatékonyságú és drága növekedési hitelprogramjával kapcsolatban annyit mondott, hogy a válság újszerű válaszokat követel. Az MTI még azt a mondatát emelte ki, hogy „szükségesnek tartom, hogy az MNB intézkedései szabályozottan és ellenőrzötten menjenek végbe”.
Arra a kérdésre, hogy miért esett vissza Magyarország versenyképessége régiós összevetésben, a miniszter azt mondta, hogy nyolc évig rossz irányba haladtak a folyamatok, és meglepő lett volna, ha sikerül három év alatt visszatalálni a helyes útra. „A felgyülemlett problémákat nem lehet egy kormányzati ciklus alatt megoldani” – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy a kormány megtett mindent, amit három év alatt tenni lehetett.
Az eredmények között említette, hogy a GDP-arányos államadósság 85,3 százalékról a „80 százalék körüli szintre” csökkent, az államháztartási hiány pedig évek óta 3 százalék alatt van. Az Európai Bizottság megszüntette a túlzott mértékű hiány miatt indított eljárást, és az államadósság 2015-ig csökkenő pályán marad – mondta a miniszter. Versenyelőnyként értékelte a politikai stabilitást és a „kétharmados parlamenti többség biztosította cselekvőképességet” is.
Arra a kérdésre, hogy a kormány mit tesz a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzéséért, elmondta, hogy valóban vannak példák a bizalom megrendülésére.
De szerinte azt is látni kell, hogy van olyan beruházási mutató, amiben jól állunk: a német autóipar több beruházást hajtott végre Magyarországon, mint Kínában, és csak az utóbbi két hónapban 6-7 új beruházást és kapacitásbővítést jelentettek be nagy külföldi cégek. Azt nem fejtette ki, hogy az autóipari beruházási döntések mennyiben köthető az új kormány munkájához, és mennyiben az előzőekhez.
Arra a kérdésre, hogy korrekt eljárás-e sikerként elkönyvelni a külföldön dolgozók és a közmunkások számának emelkedését, azt kezdte el magyarázni, hogy 2010 óta 230 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, így az évi 100 ezer új munkahely megteremtése reális célkitűzés. A kivándorlással kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a külföldön dolgozók tavaly 1,7 milliárd eurót (hozzávetőleg 510 milliárd forintot) utaltak haza.
Arra a felvetésre, hogy a kormány az utóbbi években többször összeütközésbe került az Európai Bizottsággal, pedig Magyarország a legnagyobb haszonélvezője az uniós támogatásoknak, Varga Mihály annyit válaszolt, hogy a magyar kormány arra kapott mandátumot a választóktól, hogy „erőteljesebben képviselje a nemzeti érdekeket”, így a kormány „minden esetben a nemzeti szuverenitás fontossága mellett áll ki”, bármit is jelentsen ez erre a kérdésre.
Ezzel azonban a magyar kormány nincs egyedül az EU-ban, azt pedig, hogy „helyesen cselekedtünk-e, majd megmutatják a tavaszi választások” – mondta a nemzetgazdasági miniszter.