Magyarország biztonságát növeli a NATO-csúcson született valamennyi döntés, mondta Orbán Viktor a közmédiának pénteken Newportban, az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozójának helyszínén.

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország, csakúgy, mint a szövetség többi állama, növelni fogja katonai kiadásait. Szerinte a csúcstalálkozó résztvevői a NATO eddigi elvont biztonsági garanciáit lefordították a konkrétumok nyelvére.

"Tehát, ha bárki ezt a térséget fenyegeti, egy nagyon világos haditerv szerint fogjuk elhárítani ezeket a fenyegetéseket" - mondta.

A megállapodás szerint egy évtizeden belül minden NATO-tag közelíti katonai kiadásai mértékét a saját nemzeti összterméke (GDP) 2 százalékának megfelelő értékhez. A csúcstalálkozó után kiadott közleményükben a NATO-tagok jelzik: azok az államok, amelyek jelenleg is teljesítik a 2 százalékos szintet - mint például az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - a továbbiakban is ezt a gyakorlatot követik.

Pénteken a harcok szüneteltetéséről szóló jegyzőkönyvet írtak alá Kijev és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői pénteken Minszkben; a fegyvernyugvás helyi idő szerint 18 órakor lép életbe. Porosenko a tűzszünet bejelentését követő első nyilatkozatában azt mondta, a fegyvernyugvást hatékony nemzetközi felügyeletnek kell biztosítania. Hangsúlyozta, hogy "minden lehetségest, sőt a lehetetlent is meg kell tenni, hogy véget érjen a vérontás" Kelet-Ukrajnában.

A Reuters forrása szerint az egyezség értelmében a két fél fegyveres erői jelenlegi állásaikon maradnak a tűzszünet alatt, amelyet az EBESZ megfigyelői fognak felügyelni. Az eheti tárgyalásokon felmerült a lerombolt területek újjáépítésének megkezdése is.

Az orosz külügyminisztérium kemény hangú közleményben reagált pénteken az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozójának döntéseire. Nem sokkal azt követően, hogy Minszkben az EBESZ és Moszkva közvetítésével a délkelet-ukrajnai szakadárok és Kijev tűzszüneti megállapodást kötöttek.  Moszkvában úgy látják, hogy a NATO-csúcson az ukrán válsággal kapcsolatosan elhangzott nyilatkozatok és a döntés a 2014 végéig tervezett közös ukrán-NATO hadgyakorlatokról elkerülhetetlenül "élezni fogják a feszültséget és veszélyeztetik az ukrajnai békefolyamatban bekövetkezett óvatos előrelépést".

Emellett hozzájárulnak "az ukrán társadalom megosztottságának mélyüléséhez". Ráadásul arról tanúskodnak, hogy a NATO feltétel nélkül támogatja a neonáci és szélsőséges kijevi erőket, közöttük a Jobboldali Szektort. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint aligha keltettek meglepetést a walesi csúcstalálkozó eredményei.

A NATO walesi csúcsértekezletén egy új gyorsreagálású alakulat létrehozásáról született megállapodás. Anders Fogh Rasmussen főtitkár azt is bejelentette, hogy a csúcsértekezleten döntést hoztak arról, hogy megerősítik a partnerségi országokkal szembeni elkötelezettséget, és elősegítik, hogy a NATO nagy létszámú harcoló alakulatok bevetése nélkül is védhesse a stabilitást.

Ezt a kezdeményezést a NATO kiterjeszti Grúziára, és Moldovára is. Rasmussen kijelentette: a szervezet ajtaja továbbra is nyitva áll az új tagok előtt, és kívülálló országoknak nincs vétójoguk a NATO-bővítési döntésekben.

A csúcs záró sajtóértekezletén a brit miniszterelnök bejelentette, a korábbi tervekkel ellentétben nemcsak az egyik, hanem mindkét készülő repülőgép-hordozót hadrendbe állítja a brit királyi haditengerészet. David Cameron szerint ezzel a döntéssel lehet biztosítani, hogy Nagy-Britannia mindig készenlétben tarthasson legalább egy bevethető repülőgép-hordozót.

Nagy-Britannia két repülőgép-hordozót épít, de egyikük, a Prince of Wales sorsa a kormány által 2010-ben elvégzett stratégiai felülvizsgálat óta bizonytalan volt. Az akkori döntés alapján ezt a hajót nem állították volna hadrendbe, hanem vagy eladták volna, vagy konzervált állapotban, szárazdokkban tartották volna későbbi döntésig.

A Viktor Janukovics ukrán elnök február végi elmozdítása után kitört konfliktusban az ENSZ becslései szerint mintegy 2600 ember vesztette életét Ukrajna két keleti megyéjében, Donyeckben és Luhanszkban. A kijevi vezetés és nyugati országok szerint Moszkva pénzeli és felfegyverzi az oroszbarát szakadár erőket, és egyes vádak szerint az orosz reguláris erők is részt vesznek a harcokban. Oroszország ezt tagadja, és saját népe legyilkolásával vádolja Kijevet.