A kijevi vezetés és az oroszbarát szakadárok vezetői aláírták a tűzszüneti megállapodást Kelet-Ukrajnában, írja a BBC. Az EBESZ által is megerősített tűzszünet így pénteken magyar idő szerint délután öttől életbe is lép. A 14 pontból álló megegyezés részleteit ugyanakkor még nem ismerni. Nem hivatalos források szerint az EBESZ fogja felügyelni a tűzszünet betartását, és fogolycserékről is megállapodtak, a csapatok pedig mindkét oldalon a mostani helyükön maradnak.
„Az emberi élet a legnagyobb érték, ezért meg kell tennünk mindent, hogy megállítsuk a vérontást és véget vessünk a szenvedésnek" – mondta Petro Porosenko ukrán elnök az aláírás után. Porosenko a tűzszünet bejelentését követő első nyilatkozatában azt mondta, a fegyvernyugvást hatékony nemzetközi felügyeletnek kell biztosítania. Porosenko szerint fontos, hogy a tűzszünet minél tovább tartson, és közben is folytatni kell a békéhez vezető politikai párbeszédet.
A NATO-országok a walesi csúcs első napján találkoztak Porosenkóval, és teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát. Porosenko a pénteken életbe lépő tűzszünetről azt mondta, az az első lépés lehet a béke felé, majd egy „fokozatos béketerv" léphet életbe az ország keleti részén.
A szakadárok egyik vezetője viszont arról beszélt az AP szerint, hogy a tűzszüneti jegyzőkönyv aláírása nem jelenti azt, hogy az elszakadásért folyó harcuk véget ért volna.
A brit külügyminiszter, Philip Hammond arról beszélt, hogy a Nyugat fenntartja ugyan Oroszországgal szembeni szankciós politikáját az ukrajnai beavatkozás miatt, de belengette, hogy ezek a korlátozó intézkedések feloldhatók lennének, ha az Ukrajnában javasolt tűzszünet tartós lesz. Erről beszélt Angela Merkel német kancellár is.
Az orosz külügyminisztérium szerint az ukrán területen tervezett NATO-hadgyakorlatok veszélyeztetik a békefolyamatot, és csak növelik a feszültséget, írja a Reuters. A szeptember 16-án kezdődő Rapid Trident hadgyakorlatban ugyan részt vesznek majd NATO-tagországok is, de nem hivatalos NATO-gyakorlat lesz.
Reggel még tüzérségi ütegek robaja hallatszott az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városánál, néhány órával a minszki kontaktcsoport újabb tárgyalási fordulója előtt, amelyen a tűzszünethez vezető dokumentumokat aláírták.
A stratégiai fontosságú Mariupolt védő, önkéntesekből szerveződött Azov zászlóaljnál azt állították, hogy az ukrán hadsereg ágyúzza a szakadárok állásait, és a város nincs veszélyben. Az ukrán Nemzeti Gárda pedig bejelentette, hogy Mariupoltól 20 kilométerre keletre megsemmisítette a szakadárok egyik, páncélozott járművekből álló hadoszlopát, írja az MTI.
Az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökség szemtanúkra hivatkozva viszont azt jelentette, hogy a szakadárok szétverték az ukrán fegyveres erők egyik, a város határában álló őrposztját. Az Azov zászlóalj veszteségeket szenvedett és visszavonult a város belseje felé, és az elmúlt napokban már ötven emberüket elveszítették a Mariupol környéki harcokban.
Kelet-Ukrajna egy másik pontján, Donyeck városánál továbbra is feszült a helyzet. Az ukrán erők hajnalban megostromolták a települést, főleg a város déli részét érte heves ágyútűz. Súlyos harcok voltak a közeli repülőtérnél is, amelyet a fegyveres válság kezdete óta az ukrán hadsereg tart ellenőrzése alatt. A felkelők azt mondják, az a tervük, minél messzebb tolják az ukrán erőket a nagyobb városoktól, hogy sorozatvetőikkel és tüzérségükkel ne mérhessenek csapást lakott területekre.
David Cameron brit miniszterelnök a NATO-csúcs második napját megnyitó nyilatkozatában bejelentette a többnemzetiségű, gyorsreagálású NATO-alakulat létrehozásának tervét. A központja Lengyelországban lenne, és 2-5 napon belül bárhol a világban bevethető lenne.
Előretolt egységeik lennének a kelet-európai szövetségesek területén, előre elhelyezett felszereléssel és kiépített infrastruktúrával. Ha erről végleges megállapodás születik, az Egyesült Királyság 1000 főt delegálna e többnemzetiségű erőbe.
Ausztria viszont már jelezte, hogy ők nem vesznek részt ebben a gyorsreagálású erőben, azt azonban nem zárták ki, hogy közreműködjenek az esetleges kelet-ukrajnai tűzszünetet ellenőrző nemzetközi csoport munkájában.
A BBC szerint a gyorsreagálású erő felállítása nemcsak az orosz lépésekre adott válasz, hanem egyben a közel-keleti bizonytalanságra is próbál reagálni a szervezet. Most minden eddiginél gyorsabban tudnak majd lépni egy adott helyzetben. A BBC szerint a hírszerzés is felpörög majd, hogy minél több információ jusson el minél előbb a NATO-parancsnokokhoz.
Cameron azt is elmondta, hogy a szövetségnek biztosítania kell a kelet-európai tagállamokat arról, hogy a NATO mindig megvédi őket. Hozzátette, hogy reméli, sikerül megerősíttetni azt a közös kötelezettségvállalást is, hogy a tagállamok hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát védelmi kiadásokra – és ennek az összegnek a 20 százalékát felszerelésre – fordítják.
Autókon és Kamaz teherautókon szállítják el orosz katonák a kelet-ukrajnai harcokban elesett vagy megsebesült társaikat, állította Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője. Szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy Luganszk megyében, Csernopartizanszk körzetében egy tárnába dobták több tucat elesett orosz katona holttestét, amiket két Kamazon vittek oda. Liszenko arról is beszélt, hogy állítólag elszállításuk előtt szervátültetésre szakosodott orvosok vizsgálják a helyszínen.
A Reuters Liszenkóra hivatkozva azt írta, hogy a kelet-ukrajnai harcokban eddig már 2 ezer orosz katonát öltek meg, de ezt nem lehetett más forrásokból megerősíteni.