Úgy bántak az emberrel, mint egy állattal.

– mesélte nyári munkájáról egy magyar diák cikkünkben, melyben a CEUR munkaerő-közvetítő angliai turnusairól számoltak be résztvevők. A legtöbben a bánásmódot, a munkakörülményeket és a kimaradó napokat rótták fel a szervezőknek, akik azzal védekeznek: közvetítőként nem tudnak felelősséget vállalni ezekért, a kinti munkáltató a felelős. 

A folytatásban további beszámolókból szemezgetünk, rengeteg levelet kaptunk első cikkünk után. Úgy tűnik, sok múlik azon, hogy ki milyen turnusban utazik ki (egy turnus azt jelenti, hogy egymás után több fesztiválra viszik a magyar csoportokat takarítani). Ahol rendben megy minden, a résztvevők jellemzően elégedettek, ahol azonban kiderül munka közben, hogy kevesebb napot lehet dolgozni (kevesebb bért összehozva), vagy változik a szállás, akadozik az ellátás, sokak zsebében kinyílik a bicska. Az Indexet résztvevők családtagjai is megkeresték, akik perre mennének a cég ellen, van, aki már meg is tette az első lépéseket.

Ezt mesélték maguk a résztvevők:

Körülmények

„A Silverstoni szálláshelytől a legközelebbi bolt 7-8 km-re volt, ezt a szabadnapjainkon gyalog/stoppal kellett megtennünk. Boltba csak akkor vittek el busszal, amikor már nagyon fel voltunk háborodva és követeltük.” „A tábor 70 fős volt, egy női és egy férfi WC volt. Senki nem tartotta ezeket tisztán, az öblítőfolyadék a harmadik nap elfogyott és nem töltötték újra, a szennyvíztározó gödörben felgyűlt vízzel öblítette magát a WC. Ez a gödör hamar megtelt, nem szippantották ki amíg ott voltunk. A ruhákat és semmi mosnivalót nem lehetett kimosni. Nem volt mosógép, egy sem. Egy szárítógép volt.” „A nagy könyörgésre meghozott 4 tusolóból az egyikbe bele volt száradva egy kakamaradvány, amit nem szedett ki senki nyilván közülünk.”

„Eleve tudtuk, hogy szemetet fogunk szedni, az interjú során külön felhívták figyelmünket arra a CEUR-osok, hogy a Download az egyik legmocskosabb fesztivál, inkább ne menjünk ha nem vagyunk felkészülve a gusztustalanságokra.” „Tényleg nem luxus körülmények közt laktunk hanem ilyen lakókonténerekben, és tényleg közös zuhany volt, de szerintem még belefért, mert volt menza és a szállás meg a kaja a fizetésből volt levonva.”

Pénz

„A teljes Forma1-es munkámra egy forintot nem kaptam. Voltak ígérgetések, mint égen a csillag, de végül odáig fajult a dolog, hogy akármit akartunk posztolni a Facebook-csoportba, ők nem engedték már, telefonon elérhetetlenek voltak mi meg persze pénz nélkül maradtunk. Néhány társam szerencsésebb volt, nekik csak 10-20 ezrekkel lógtak, nekem azonban körülbelül 60 ezer Forint a tartozásuk.”  „Kovács Péter azt nyilatkozta, mínuszba senki nem jöhetett ki. Nekem nem, hogy a költőpénzem, de az utazási előleg sem térült meg, tehát gyakorlatilag én fizettem azért, hogy dolgozhassak.”

„A londoni olimpián 2 hónapig dolgoztam és 1 millió Ft-ot kerestem, kétszer voltam a Glastonbury Fesztiválon és kétszer a F1-en velük.” „Kétszer dolgoztam nekik és az összes keresetem nettóban amit ténylegesen hazahoztam eléri az 5-600 ezer forintos összeget.”  „Eddig mindig megkaptam a pénzem rendesen. Nekem nem sok problémám volt, és sokat is tudtam keresni eléggé. Minden volt: nők, kokó és pénz folyt a csapból.”

Bánásmód

„Ha nem haverokkal vagyok kint, és nem kalandnak fogom fel, valószínűleg hazajöttem volna, a hangnem miatt.”  „Buzdítottak, fenyegettek, ordibáltak velünk azért, hogy a kinti cég feladatait zokszó nélkül végrehajtsuk.”

„A külföldi munkáltató valóban ordibált velünk, de amikor 200 ember dolgozik egy mezőn, nem hiszem, hogy másképp is meg lehet oldani, hogy mindenkihez eljusson a hang és az üzenet. Amikor pedig odamentünk hozzájuk, nagyon normálisak voltak.” „Aki aztnézte, hogy hogyan tud kilógni a munka alól, azt nem szerették. Én és több magyar társam sokat dolgoztunk, bulizni nem is volt időnk, nagyon hamar előre léptünk. Az órabérünk megemelkedett, és már irányítottunk a munka mellett. Ha valami vitás helyzet volt, mindig korrektül meghallgatták a főnökeink a résztvevőket, és az alapján döntöttek. Többnyire a mi javunkra.”

Étel

„A CEUR állta az étkeztetésünket, amiért levonta 7 fontot. Ez még okés is lett volna, de ők ahelyett, hogy ebből rendes ételt biztosítottak volna, reggelre lekváros kenyér volt, ebédre egy 1 fontos szendvics egy 0,10 fontos kis chipszel és egy ásványvíz, vacsorára pedig egy 1,5 fontot érő "meleg" étel, amit mikróban kellett megmelegíteni és finoman szólva sem volt finom.”

„Olyan is előfordult, hogy cápázásból mentünk haza este 11-kor és még fent volt az ételosztó ember, mert megvárt minket, és ugyan húzta a száját, de adott meleg vacsorát.”

Koncert

„Ígéreteik ellenére nem volt lehetőség koncertekre járni. Este 8-9-ig volt munka, utána vacsora, utána pont vége volt minden koncertnek.”  „Velem fordult elő, hogy 10 óra munka után bementem a táborba, megvacsoráztam, és éppen indultam volna átöltözni az Eminem koncertre, mire a CEUR-os supervisor körbeordítozott, hogy kell 10 ember. Meglátott, ahogy ettem, és mondta, hogy én is megyek. Megyek, persze, Eminem koncertre, hogy rohadnál meg, most dolgoztam 10 órát a sárban. Át is öltöztem, és ki is mentem a tábor jobb oldalán, ahol volt egy lyuk a kerítésen. Útközben rámkiáltott, hogy hova megyek. Mosdani, mondtam. Mosdottam is, de utána nem mentem vissza.”

„Én személy szerint minden olyan koncertre eljutottam, amelyet meg szerettem volna hallgatni. Ráadásul amikor nem mentünk be a fesztivál területére, akkor elfogyasztottuk a nap folyamán horribilis mennyiségben összeszedett bontatlan söröket, kekszeket, chipseket. Továbbá annyi cuccot guberált össze a csoportunk, hogy kb. 3/4-ig volt a busz emberekkel, de hazafelé alig fértünk be.”

Amikor mégsincs meló

• „Az első hét végén 3 nappal a megbeszélt előtt közölték,hogy nincs munka így erre az időszakra fizetés sem. Így korábban elindultunk Londonba, a buszon derült ki, hogy nem lesz munka sőt szállás sem, így 2 hetet kellett egy hostelben saját költségen töltenünk.”
• „A 10 nap alatt, amit a hostelben töltöttünk Londonban, 2 napot dolgoztunk, ami körülbelül megfelelt arra, hogy kiegyenlítse a hostel költségét, a maradék 8 napban meg valaki fetrengett az ágyában valaki várost nézett, valaki vásárolt, ki hogyan tudta beosztani a pénzét.”

Még valami ami talán kimaradt, a társaság jó volt. Egy élménynek megérte, csak a levonások, fizetés, és a sok bizonytalanság miatt volt rossz.

– zárta levelét egy olvasónk.