Bár a KDNP nem hisz abban, hogy a vasárnapi zárva tartás elbocsátásokkal járna, a nagyobb áruházak szerint nem nagyon úszható meg jelentős leépítések nélkül egy ilyen intézkedés. Nem véletlen, hogy ahogyan néhány évvel ezelőtt, úgy a Fidesz most sem állt be teljes mellszélességgel a kisebbik kormánypárt ötlete mögé. Többen abban bíznak, hogy Orbán is inkább csak alkuerejét növelné azzal, hogy nem mondott határozott nemet, nincs valódi szándék a kötelező vasárnapi pihenés bevezetésére.
Nem szükséges mélyreható érintettelemzés ahhoz, hogy belássuk: a kormánynak nem különösebben érdeke a vasárnapi zárva tartás bevezetése. Egy elégedett KDNP és egy kicsit elégedettebb CBA vagy Coop aligha ér dühös választópolgárokat és elbocsátásokat. Főleg nem akkor, ha egyébként is a munkahelyteremtés és fogyasztásbővítés jelszavakat tűzte ki a zászlóra a gazdaságpolitika. Vagy amikor a dühös választópolgárok már így is tüntetni járnak vasárnaponként.
A Fidesz ahogyan néhány évvel ezelőtt, úgy most sem állt be egyből a kisebbik kormánypárt tervei mögé, Varga Mihály elsőre határozottan elutasította a vasárnapi zárva tartás ötletét, Orbán pedig azt mondta, előbb inkább leülnének egyeztetni az áruházláncokkal. Ezután pedig a KDNP hiába próbálta meg többször is azt kommunikálni, hogy a kormány valójában támogatja az elképzelést, a miniszterelnök szóvivője rendre elzárkózott az egyértelmű állásfoglalástól. Sőt, úgy tudjuk, Orbán, ahogy néhány évvel ezelőtt, úgy egy körben már most is lesöpörte az asztalról a kereszténydemokraták javaslatát, amit egyeztetésre küldtek neki. Az, hogy most egyáltalán egyeztetne róla, ehhez képest persze elmozdulás, határozott támogatást semmiképp nem jelent.
Éppen ezért az iparágban is többen úgy értelmezik a történteket, hogy a kormány megpróbálja egy közepesen hiteles fenyegetéssel növelni az alkuerejét a hipermarketekkel szemben. Ha a vasárnapi zárva tartást furkós botként lengeti a legnagyobb áruházláncok fölött az egyeztetéseken, bízhat abban, hogy más kérdésekben könnyebb lesz közös nevezőre jutni. Például az éjszakai zárva tartásban vagy az árbevétel alapú megemelt felügyeleti díj csendes lenyelésében, amely főleg a Tescót, az Auchant és a diszkontokat érinti negatívan.
Hogy a KDNP ötlete 35 ezer, 10 ezer vagy csak 2 ezer ember kirúgásával járna, azon persze lehet vitatkozni, maga a hatás azonban viszonylag törvényszerű. Ha a vasárnapi forgalom túlnyomó része át is kerül hétköznapra, nem nehéz belátni: nem kell ugyanannyi kiszolgáló személyzet kevesebb napra még akkor sem, ha a vásárlók többen vannak, vagy többet költenek egyszerre.
Főleg, ha a forgalom egy része valóban áttevődik a kisebb üzletekbe a hipermarketekből: a feleslegessé váló tescós árufeltöltőt nem várják majd tárt karokkal a sarki kisboltban. Szakképzett eladóból kevés van, erre korábban már a CBA is panaszkodott, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a nagyoktól elbocsátott raktárosokat, kisegítő személyzetet egy az egyben fel tudnák majd szívni a kisebbek.
Ha ki is zsigerelték a pénztárost vasárnaponként az Auchanban, ha keményen is dolgoztatták a tescós árufeltöltőt, rabláncon eddig sem tartottak senkit, feltehetőleg már elmentek volna más munkahelyre, nyugodtabb, jobban fizető állásba, ha rosszul érzik magukat, és tudnak egy jobb lehetőséget. Az, hogy nem tették, legalábbis azt jelenti, hogy nem tudnak jobb lehetőséget. Amin nagyon nincs is okunk csodálkozni: az alacsonyan képzett vagy gyakorlatilag képzetlen munkavállalók munkanélkülisége az ország, sőt a régió egyik legnagyobb problémája.
Nagyjából erre utalva mondhatta azt Varga Mihály is, hogy a magyar gazdaság fejlettsége még nincs azon a szinten, hogy a vasárnapi zárva tartást bevezessük. „A minisztérium álláspontja szerint Magyarország ma még nem olyan gazdag ország, ahol a legfontosabb probléma az, hogy vasárnap nyitva van-e valami, vagy nincs. Ha a munkáltató meg tud állapodni a munkavállalóval, miért ne lehetne nyitva” – mondta a gazdasági tárca vezetője. Ilyenformán tehát a nyugati példák felemlegetése sem különösebben releváns, ha a vasárnapi zárva tartás mellett keresünk érveket. A kormány a vasárnapi tiltás helyett a munkavállalókat leginkább úgy tudja segíteni, ha ösztönzi a beruházásokat, képzéseket biztosít, fejleszti a gazdaságot, erősíti a munkavállalói jogokat és azok érvényesíthetőségét.
A CBA egyszerre támogatja a vasárnapi zárva tartást, és tagadja, hogy ehhez üzleti érdekük kötődne, az azonban mindenképpen látszik, hogy nem ők lennének az intézkedés legnagyobb vesztesei. Hanem a városok szélére települt hatalmas hipermarketek, ahol a magyar családok rendszerint nagyobb tételben és nagyon gyakran hétvégente költenek. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) szerint egyértelműen leépítés jön, ha a KDNP ötletét bevezetik, mert a munkaidőalap 12-14 százalékkal csökken, aminek következtében legalább 35 ezer munkavállaló feleslegessé válik. Az Országos Kereskedelmi Szövetség 15-20 ezres leépítéssel számolt.
Rétvári Bence, a KDNP képviselője ennek nem hisz, szerinte a vasárnapi forgalom áttevődik majd a többi napra, és a banki elszámoltatás egyébként is annyi pénzt hagy majd az emberek zsebében, hogy többet tudnak majd költeni a boltokban. Ez pedig bőven ellensúlyozza majd az esetleges negatív hatásokat is. De szerinte a vasárnapi forgalom egyébként sem olyan jelentős, néhány százaléka csak a teljes forgalomnak.
Csakhogy az mind főleg a hipermarketeknél csapódik le. A TNS Hoffmann néhány évvel ezelőtti, országos reprezentatív felmérése szerint a lakosság 48 százaléka vásárol vasárnap. Budapesten és a megyeszékhelyeken a megkérdezettek fele, de a vidéki városokban és a falvakban élők negyven százaléka is látogatja az üzleteket vasárnap.
Az életkor szerinti megoszlást nézve a legnagyobb arányban – 65 százalékuk – a 18–35 év közötti korosztály jár vásárolni vasárnap is, de a 36–55 év közöttiek 54 százaléka szintén jár az üzletekbe. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, nem támogatja az ötletet a magyar társadalom nagyobb része sem. Egy 2007-es Medián-felmérés szerint a válaszadók 58 százaléka nem tartotta jó ötletnek a kötelező bezárást, és mindössze 37 százalék támogatta.
Mint arra a Blokkk.com közleményében rámutat, a teljes munkaidősök létszáma a kereskedelemben az utóbbi években már így is 58 ezer fővel csökkent, miközben a részmunkaidősök száma 21 ezer fővel nőtt. A KSH adatai szerint több mint 40 ezer azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik korábban a kereskedelemben dolgoztak.
Elhelyezkedniük nyilván nem könnyű, ez az adat is azt mutatja, ráadásul az üres álláshelyek száma az ágazatban 2014 derekán 2375 fő volt. A létszámcsökkenés egyik oka a korábbi évek válsága, az áruházak visszaeső, növekedni nem nagyon növekvő forgalma, a másik pedig a munkaerő megdrágulása.
A kötelező minimálbér-emelések és a különböző munkaerő-piaci hatások alaposan megdobták az alkalmazottak bérköltségeit. Pontatlanok ugyan a KSH adatai arról, hány áruház tevékenykedik a kereskedelemben, de az egyértelmű, hogy az értékesítőhelyek száma összességében csökkent az elmúlt években, a KSH adatai szerint több mint tízezerrel. Néhány kivételtől eltekintve egyébként az áruházláncok eredményei sem igazán erősek, ahol lehet, már most is a költség lefaragásán dolgoznak. (A jelentős mínuszok mögött persze sokszor számviteli okok állhatnak.)
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) népszavazást kezdeményez az üzletek vasárnapi nyitva tartásáért, ha elfogadják a korlátozó jogszabályt. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára az MTI-nek elmondta, az aláírásgyűjtést akkor kezdik majd, ha a vasárnapi zárva tartásról szóló jogszabályt a parlament elfogadta.
A VOSZ közleményében úgy fogalmaz, aggodalommal és megdöbbenéssel tapasztalják, hogy a gazdasági krízisből éppen csak kilábalt országban vannak olyan parlamenti és parlamenten kívüli érdekcsoportok, amelyek a kereskedelmi munkahelyek tudatos veszélyeztetésének és megszüntetésének programját tűzték zászlajukra.
A VOSZ arra hívja fel a szigorítást kezdeményezők figyelmét, hogy a vasárnapi nyitva tartás megszüntetését kezdeményezők a kereskedelmi alkalmazottak érdekei ellen dolgoznak, semmibe véve a fogyasztók szabad választási jogát.