A fűtőanyagok beszerzésével van baja az Európai Bizottságnak, ez azonban messze nem a legaggályosabb a beruházásban. Hamarosan kiderülhetnek a konkrét kifogások, a kormány pedig várhatóan inkább átalakítja majd a szerződést, mint hogy az Európai Bíróságon hadakozzon. Mindenképpen az oroszok lehetnek a befutók.
Hiába keltett nagy reményeket a Financial Times cikke az atomerőmű bővítését ellenzők körében, a mostani brüsszeli aggályok önmagában az erőmű építésének nem szabnak gátat. Az eddigi hírek szerint pusztán azt ellenzik, hogy az oroszok kizárólagos partnerek legyenek a fűtőanyag-szállításában.
Mivel maguk a szerződések titkosak, pontos részleteket nem tudunk arról a konstrukcióról, amelyet a kormány szeretett volna kötni a fűtőanyagok beszállításáról. De az, hogy a bizottság vita nélkül dobta vissza a magyar kormánynak az anyagot, jelzi hogy alapvető gondjaik lehettek a megállapodással.
Annyit tudunk, amit már az eredeti, nyilvános egyezmény is rögzít.
A kormány azt állítja, hogy az Európai Bizottságnak önmagában ezekkel nem volt baja, őket már csak az egyezmény alapján, tavaly december 9-én megkötött titkos szerződések aggasztják. Illetve konkrétan "az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit" taglaló szerződés.
Amit erről a szerződésről tudunk, a magyar kormánytól tudjuk, a szöveg nem nyilvános. Állításuk szerint hosszas előkészítés után a Roszatommal arról állapodtak meg, "hogy Magyarország 20 évig Oroszországtól vásárolja az üzemanyagot, ugyanakkor a fűtőelem árának meghatározása a felek által előre rögzített árképlet segítségével történik, amelyben az orosz fél jelentős kedvezményt biztosított, tekintettel a hosszú távú megállapodásra."
A bizottság illetékes szóvivője pénteken azt mondta, hamarosan részletesebben ismertetik majd az indoklásukat, így akár a nyilvánosság is megismerheti, hogy egészen pontosan mit tartanak aggályosnak. A bizottság egységes álláspontja azonban arra utal, hogy aligha érdemes a döntést megtámadni az Európai Bíróságon, még ha erre a kormánynak egyébként lenne is lehetősége. A per sokáig elhúzódhat, a siker pedig több mint kétséges, több szólhat a szerződés újratárgyalása mellett a bizottság szempontjainak figyelembe vételével.
Az uniónak egyébként nem a magyar atomerőmű-építéssel van baja, pusztán az építkezés különböző aspektusait vizsgálja a közösségi jog szempontjából, jóvá hagyja, vagy elveti a komplex projekt egy-egy elemét, az egymásra épülő szerződéseket több szakaszban és fórumon tárgyalja.
A számos részletből egyébként nem is a fűtőanyag-beszállítás tűnik a leginkább neccesnek. Hanem például az, hogy a kormány közbeszerzési eljárás nélkül döntött arról, hogy az atomerőmű két új blokkját a Roszatom építse, vagy az, hogy bebiztosította, hogy a közbeszerzési törvény ne vonatkozzon a projektre. Illetve az, az ügylet tiltott állami támogatásnak minősülhet.
Tavaly Nagy-Britanniának kellett részletesen bizonyítania az Európai Bizottság előtt, hogy a tervezett dél-angliai atomerőművük, a Hinkley Point nem részesül aránytalanul sok állami támogatásban. Több ponton is módosítaniuk kellett a 10 ezer milliárd forintos költséggel épülő erőmű finanszírozási tervét ahhoz, hogy októberben végül zöld utat kapjon a beruházás.
Mivel a kezdetektől tudni lehet, hogy ezek mind problémaként merülnek majd fel, a kormánynak elvileg mindenre megvan a bekészített válasza, ezért ástak elő még a szerződés megkötésekor egy 1966-os atomerőmű-építésről szóló megállapodást, ezért tanulmányozták a Hinkley Point anyagait és a finn projektet. Meglepetések viszont még ezzel együtt is jöhetnek.
A kormány képviselői korábban utaltak arra, hogy van lehetőség a már megkötött orosz szerződéseket az unió elvárásainak megfelelően újratárgyalni, valószínűleg a projekt sikere is sokkal inkább múlik azon, hogy az oroszok kitartanak-e mellette. Akárcsak a Déli Áramlatnál, ahol Putyinék az uniós versenyjogi elvárások mellett már nem érezték kifizetődőnek a projektet, itt is előállhat olyan helyzet, hogy ők veszik a kabátjukat, ha a kikényszerített feltételek mellett már nem látják biztosítottnak az elvárt hozamot.
A most kritizált szerződés átalakításától ezt aligha lehet várni. Puhítani lehet ugyan a szabályokon, vagy meghagyni a lehetőséget más beszállítók előtt, összességében azonban a piac elég szűk, a kevert technológiákkal pedig inkább csak gondok voltak. 2012-ben például a dél-ukrajnai atomerőmű két blokkjában már okozott üzemzavart a Westinghouse-fűtőanyagkötegek meghibásodása, ami miatt végül orosz gyártmányúra kellett cserélni őket. Szakértők szerint ha versenyeztetik a beszállítókat, akkor is az oroszok lesznek a befutók.
A Roszatomnak az erőműépítésen kívül elég fontos üzletet jelent az üzemanyaggal való kereskedelem is: Japántól, Dél-Koreán és Dél-Afrikán át, Svédországon, Svájcon, Spanyolországon keresztül Örményországig mindenhová szállít, a nukleáris üzemanyag exportjából 230 milliárd forintnyi bevételre tesz szert évente. A cég 2011-ben 7600 tonna uránt termelt ki: a világ ötödik legnagyobb kitermelője, csak az uránbányászatban 11 ezer embert foglalkoztat.
Maga a fűtőanyag úgy készül, hogy a kibányászott uránércet speciális malmokban porrá őrlik, majd kénsavban feloldják, hogy kinyerhessék belőle az uránt. Először leszűrik a kőzet anyagát, majd az oldatból urán-oxid formájában kicsapatják az uránt, ez sárgás színű por, amit pogácsákká sajtolnak, amit a szakzsargonban csak úgy hívnak, hogy sárga pogácsa.
A dúsításhoz az uránt gázzá alakítják, ez az urániumhexafluorid, beceneve "hex", ami németül boszorkányt jelent. A legelterjedtebb atomerőművek üzemanyaga enyhén dúsított uránt tartalmaz. A feldúsított uránt tartalmazó uránhexafluoridot urán-dioxiddá alakítják, amit egy szinterezésnek hívott porkohászati eljárással pasztillákká préselnek. Ezeket a pasztillákat üzemanyagpálcákba töltik, a pálcákat pedig kazettákba szerelik.
A fűtőelem-kötegekből épül fel a reaktor aktív zónája, az a néhány köbméternyi térrész, ahol a láncreakció zajlik. A maghasadáskor felszabaduló energia nagyrészt hővé alakul. Ennek a hőnek egy részét alakítja át az atomerőmű villamos energiává.
A fűtőelem 3-4 év alatt kiég, a hasadóanyag-tartalma lecsökken, és felszaporodnak benne a különböző magreakciók során keletkező hasadási termékek és transzurán magok. Ezért meghatározott időnként át kell rakni a zónát: ilyenkor veszik ki a kiégett, és teszik be a friss üzemanyagot. Pakson az elhasznált üzemanyagkötegeket öt évig tárolják a pihentető medencében. Néhány év pihenés után az üzemanyag aktivitása olyan mértékben lecsökken, hogy a kazetták szállíthatóak és a tárolás során elegendő a léghűtés is. A hulladékot mérnöki gátak alkalmazásával helyezik el a földkéregben. A radioaktív anyagok így visszakerülnek oda, ahonnan az uránércet a folyamat elején kinyertük.