Felminősítette Magyarországot pénteken a Standard & Poor's. A hitelminősítő egy fokozattal "BB plusz"-ra javította a magyar államadós-besorolást. A három nagy nemzetközi hitelminősítő közül eddig az S&P-nél voltunk a legmélyebben, ezzel a lépéssel tehát mindenhol ugyanabban a kategóriában vagyunk.
Ez egyébként még mindig a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategória. A jegybank és a kormány az utóbbi hónapokban több nyilvános fórumon is elmondta (legutóbb épp ma Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter), hogy a javuló gazdasági mutatóink miatt nagyon időszerű lenne a magyar adósságot visszatenni a befektetésre ajánlott kategóriába. Többen ezért a mai döntéstől is azt várták, hogy esetleg nem csak felminősítést hozhat, hanem még többet: egyenesen a befektetési kategóriába kerülhetünk.
A hitelminősítők döntése leginkább azért fontos, mert a nagy intézményi befektetők sokszor ilyesmihez is kötik, hogy egyáltalán vehetnek-e adott államkötvényből az ügyfeleik pénzén.
A kormány egyebek mellett azért tartotta indokoltnak a feljavítást, mert tavaly 3 százalék feletti lett a növekedésünk, tartottuk a 3 százalék alatti hiányt, a folyó fizetési mérlegünk is jobb mint a bóvliországoké általában , és az államadósságról is el lehet mondani annyit, hogy nagyjából szinten maradt, nem emelkedett.
Létezik ország AAA besorolással? Hát persze, például Kanada, Hong Kong, Németország és Svájc. De Venezuela vagy Ukrajna igen kis eséllyel képes a teljes törlesztésre. Az országok listája erre van.
A mostani döntéssel a nagy ugrás mégsem történt meg, mert mindhárom hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott kategóriában vagyunk. Tavaly év végén a Fitch változatlanul hagyta Magyarország hitelminősítését, a Moody's november 7-én viszont javította a kilátást.
Az S&P tavaly szeptember 19-én erősítette meg a magyar besorolást stabil kilátás mellett a BB kategóriában. Ez akkor azt jelentette, hogy az S&P-nél maradtunk egy kategóriával lejjebb, mint amiben a másik két intézet tartotta Magyarországot.
| Moody's | S&P | Fitch | Üzenet |
| Aaa | AAA | AAA | Legjobb minősítés |
| Aa1 | AA+ | AA+ | Jó minősítés |
| Aa2 | AA | AA | |
| Aa3 | AA- | AA- | |
| A1 | A+ | A+ | Jó középminőség |
| A2 | A | A | |
| A3 | A- | A- | |
| Baa1 | BBB+ | BBB+ | Alacsony középminőség |
| Baa2 | BBB | BBB | |
| Baa3 | BBB- | BBB- | |
| Ba1 (Magyarország) | BB+ (Magyarország) | BB+ (Magyarország) | Befektetésre nem ajánlott, spekulatív (bóvli) |
| Ba2 | BB | BB | |
| Ba3 | BB- | BB- | |
| B1 | B+ | B+ | Erősen spekulatív |
| B2 | B | B | |
| B3 | B- | B- | |
| Caa1 | CCC+ | CCC | Kevés az esély a visszafizetésre |
| Caa2 | CCC | ||
| Caa3 | CCC- | ||
| Ca | C+ | ||
| C | CC | ||
| - | D | DDD | Fizetésképtelen |
| DD | |||
| D |
Az S&P iránymutatása egyébként nagyrészt egybevág a másik két hitelminősítőjével, a legfőbb különbség, hogy a hitleminősítők közül az S&P figyel a leginkább a makrogazdasági helyzeten túl az intézményi környezetre.
Annak idején a leminősítésnél például hivatkoztak az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentésére és a jegybanktörvényre is, és később is többször bírálták a különadókat és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát.