A brókerbotrány cégeire, többek közt a Quaestorra szabták azt a törvényjavaslatot, amely megakadályozná, hogy az érintettek kimentsék a vagyonukat, mire a kártalanítás jönne. A cégcsoportnál az utóbbi hetekben különös mozgások indultak. Az MNB szerint ők megtettek, amit csak megtehettek, Orbán szerint nincs vesztegetni való idő, Rogán szerint nem menekülhetnek a felelősök. Mondjuk Tarsoly Csabát még ki sem hallgatták.
Hiába menekítenék vagyonukat a csaló brókerek, fülön csípné őket az a törvényjavaslat, amelyet hétfőn délután adott be Rogán Antal és két képviselőtársa. Indoklásuk szerint a javaslat célja, hogy a brókerbotrányban érintettek ne tudják elrejteni vagyonukat, illetve felelősséget vállaljanak az általuk okozott károkért. A javaslat gyors elfogadásához a Fidesz az ellenzék támogatását kérte.
A törvényjavaslat érintené a botrányhoz kötődő:
Az előterjesztés alapján azokat a szerződéseket is felül kell vizsgálni, amelyek a csalássorozat kirobbanása és feltárása óta köttettek. Ha a bíróság úgy ítéli, hogy egy szerződés a vagyon átmentését szolgálta, a vagyont zár alá lehet venni, állami vagyonfelügyelőt rendelnek ki, a zárolt vagyont pedig a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani. A zár alá vételt az ügyész kezdeményezi a törvényjavaslatban felsorolt esetekben és bíróság rendelheti el.
Rogánék azután adták be a javaslatot, hogy az utóbbi hetekben bedőlt a Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor kötvénycége. A csalással gyanúsított Quaestor Hrurira körül ráadásul az utóbbi napokban furcsa mozgások indultak.
Bár azt mondták, hogy az öncsőd iránti kérelmüket beadták március 9-én, a cégközlönyben ennek nyoma sem volt, az Index egyik olvasójának adott belső tájékoztatóból pedig kiderült, valójában csak tíz nappal később, március 19-én adták be ténylegesen a papírokat. (Később ezt úgy magyarázták, hogy formai okokból visszadobták az első kérelmüket.)
A köztes időben viszont megváltoztattak pár dolgot a cég vezetésében és tulajdonosi szerkezetében. A cégjegyzékből kiderül, hogy a csoport anyavállalatának tulajdonosa március 16-tól már nem a lichtensteini INSULA Management Estabilishment, hanem a kötvénykibocsátásokat végző Hrurira Kft.
A vezérigazgatói pozícióba pedig egy Orgován Béla nevű férfi került. Orgovánról keveset tudni, a cégadatok szerint tagja két, idén alapított cégnek, az Onszid-Ma Kft-nek és Konimonika Kft.-nek, mindkét cég az ő címén van bejegyezve, Tápióságban. Hogy a tulajdonosi szerkezet átalakítása pontosan milyen célokat szolgál, nem tudjuk.
Tarsoly szerint mindenesetre a cégcsoport egyetlen cégéből sem történt vagyonkimentés, valamint a reorganizációs tanácsadó bevonásával folyamatban van egy terv kidolgozása, amelynek célja, hogy a Quaestor Csoport vagyonának értékét az ügyfelek érdekében meg tudják óvni. "Ezzel párhuzamosan mindent megteszünk olyan befektetők bevonására, akik további segítséget jelenthetnek" - közölte a tulajdonos.
"A brókerek visszaéltek a pénzügyi hatalmukkal, a károsultak száma pedig meglehetősen nagy, ezért nincs vesztegetni való idő, meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel meg lehet óvni a kimenekítéstől a kártalanítás alapjául szolgáló vagyontárgyakat. Ilyenkor az szokott történni (...), hogy azok, akik kicsalták az emberek pénzét, valahogy mindig megússzák - mondta hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök is a brókerbotránnyal kapcsolatban.
Szerinte a cégek rendszerint azért tudják megúszni, mert valahogy az a vagyon, amelyből kártalanítani lehetne az embereket, "kézen-közön ilyenkor el szokott tűnni: tág tere nyílik a jogászkodásnak, és mire a kormány vagy a felügyeleti szervek intézkednének, kiderül, már nincsenek is meg a vagyontárgyak" - mondta Orbán.
Az ügyben megkerestük az MNB-t is. Elmondták, ők március 10-én azonnal megtették a szükséges felügyeleti intézkedéseket, korlátozottan felfüggesztették az intézmény működését, illetve felügyeleti biztos vette át annak irányítását a brókercég igazgatóságától. A jegybank ezzel párhuzamosan büntető feljelentést is tett.
"Mivel az MNB nem felügyeli a csoport kötvénykibocsátó intézményét, a Quaestor Financial Hrurirat, így az öncsőd kezdeményezését sem ellenőrizheti, és természetesen az értékpapírcéghez kirendelt felügyeleti biztos mandátuma sem terjed ki erre a társaságra" - írták.
A pénzügyi felügyelet szerint a Quaestor-csoport vagyonának egészével felel a kötvénykibocsátó által kibocsátott kötvényekért. A Hrurira a kötvényekből nyert forrásokat továbbhitelezte a vállalatcsoport tagjainak, amelyek ebből finanszírozták fejlesztési projektjeiket. Ezek adják a kötvények fedezetét, vagyis a felelősség, kártalanítás elvi kérdése nem a kötvénykibocsátó öncsődjének időpontjától függ.
Az MNB közölte, hogy a feltételezett visszaélés-sorozat nem egyszerűen a Quaestor-csoport valamelyik tagjának helytelen gazdálkodása, esetleges egyedi üzleti lépése miatt történhetett, hanem bűncselekmény elkövetése miatt.
Mint az hétfőn kiderült, Tarsoly Csabát, a 150 milliárdos fiktív kötvénykibocsátással gyanúsított Quaestor-csoport fejét egyelőre még ki sem hallgatta a rendőrség. Reggel a Blikk arról írt, hogy az üzletember el is tűnt, a hírt azonban később Tarsoly ügyvédje cáfolta.
Az MNB egyébként továbbra is úgy gondolja, hogy a jegybanknak a jelenlegihez képest jóval erősebb jogosítványokat kell kapnia az intézmények könyvvizsgálóinak felügyelete kapcsán, ezért részletes javaslatokat készít a külső könyvvizsgálók feladatairól, felügyeletéről, függetlenségének erősítéséről. A javaslat célja a felügyelt pénzügyi szervezetek könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók tevékenységének szabályozása, követelményrendszer felállításával, illetve szankciórendszer meghatározásával és az MNB ellenőrzési jogának megteremtésével. "Az MNB-nek felhatalmazást kell kapnia arra, hogy a felügyelt pénzügyi szervezetek könyvvizsgálóinak tevékenységére vonatkozó részletes, prudenciális követelményeket rendeletben határozzon meg" - írták.