Ráfordult az utolsó szakaszra a kormány a szakképzési rendszer átalakításával, szerdán ugyanis döntöttek arról, milyen törvényeket akarnak módosítani ahhoz, hogy végleg kiszervezzék a szakiskolákat az oktatási rendszerből.

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár csütörtökön egy sajtótájékoztatón ismertette, hogy milyen változásokat akarnak, és milyen törvényeket szeretnének módosítani ehhez. Többek között

• kiszedik a szakközépiskolákat és szakiskolákat az iskolákat irányító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma alól, hogy átkerüljön a frissen létrehozott Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz (NSZFH),
• létrehozzák az új hivatal helytartóiként működő szakképzési centrumokat, vagyis kiemelnek megyénként pár iskolát, amiknek a tagintézménye lesz a többi szakiskola,
• a szakközépiskolákat szakgimnáziumokká, a szakiskolákat szakközéppé nevezik át
• kiterjesztik a hiányszakmákat tanulóknak járó ösztöndíjakat, és jobban támogatják a szakoktatásban részt vevő cégeket.

Hogy ezek megtörténhessenek, ahhoz a köznevelésről, a szakképzésről, a felnőttképzésről és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényeket kell majd módosítani, legalábbis ezt javasolja most az NGM.

Czomba Sándor azt mondta, a terv szerint az új, NGM alatt működő rendszer NSZFH-stul, szakképzési centrumostul 2015. július 1-jétől jönne majd létre, a szakgimnáziumok és új szakközépiskolák pedig 2016 szeptemberétől működnek majd. 

Az államtitkár kiemelte, hogy minden szakiskolából vezet út az érettségihez, de míg a szakgimnázium ad majd érettségit, egy extra év tanulással pedig technikusi végzettséget, addig az új szakközépiskolák (a mostani szakmunkásképzők) alapból nem adnak, de meg lesz a lehetőség, hogy a 3 éves szakmai képzés után még két év tanulással leérettségizzen „mindenki, aki tud, akar és képes”. Czomba szerint a kormány a német mintát szeretné követni, ahol a felsőoktatásban tanulók egyharmada valamilyen szakmát adó iskolába járt. 

A kormány azt szeretné, ha a mostani 50 ezer helyett 70 ezer diák lenne a szakképzésben,

Őket a kormány azzal csábítaná, hogy a diákokat alkalmazó cégeknél megkönnyítenék például a gépvásárlásokat (pályázat helyett csak kiutalnák rá az összeget a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból).

A kormány a pedagógus-életpályamodell mintájára a szakképzésben dolgozóknak is ilyen modellt akar létrehozni, hogy fiatalabb, akár mérnök végzettségű szakemberek is el akarjanak helyezkedni a szakiskoláknál.

A törvénymódosítások április 21. környékén kerülhetnek a parlament elé.