A dán kormány engedélyezné a benzinkutaknak, ruhaboltoknak és éttermeknek, hogy a jövőben ne kelljen elfogadniuk a készpénzt. Ez az intézkedés egy ötven tételes gazdaságélénkítő csomag része, és az elektronikus fizetési módokra való átállást gyorsítanák vele.

Bjarne Corydon pénzügyminiszter szerint a jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a a készpénz kezelése jelentős adminisztratív és pénzügyi terhet ró a vállalkozásokra. Többet kell biztonsági őrökre és kamerákra költeni, a pénzváltás pedig értékes időt vesz el.

A kormány várakozásai szerint nemcsak a tranzakciós költségek csökkennének az intézkedés hatására, de a bűnözés is visszaszorulna: a McKinsey nevű pénzügyi elemző cég tanulmánya szerint az elektronikus fizetési módok a bankrendszer hatékonyabbá tételével csökkentik a szürkegazdaság vonzerejét.

Dánia a többi skandináv országhoz hasonlóan élen jár az elektronikus fizetés népszerűsítésében. Szinte minden dán felnőtt rendelkezik bankkártyával, és négyből három használta is online vásárláshoz tavaly. 1990-ben még a lakossági fizetések 80 százalékát tette ki a készpénz és a csekk, ez 2014-re 25 százalék körülre szorult vissza.

Az ország elkötelezettségét jelzi, hogy tavaly a dán központi bank úgy döntött, felhagynak a készpénz kibocsátásával. Több helyi bankfiók már nem is tart készpénzt. A mostani tervek szerint az érintett vállalkozások 2016 januárjától utasíthatnák vissza a készpénzt. Az új szabályozás alól kivételt jelentenének az élelmiszerboltok, orvosok, kórházak, idősotthonok és posták.

Nemcsak az északiak szabadulnának azonban a készpénztől. Izrael már tavaly májusban azt tervezte, hogy teljesen kivezetik a fizikai fizetőeszközt a gazdaságukból. A kormány három lépcsőben, folyamatosan csökkenő készpénzlimittel vinné ezt véghez, szintén a feketegazdaság elleni harc jegyében. Az izraeli modellről itt írtunk bővebben.