Kidobják Matolcsy adósságképletét, 2017-től lesz szociális temetés, 2020-tól egykulcsos társasági adó, ugranak a reklámos bónuszok, még több dolgot eltitkolnak majd és jobb lesz pénzt mosni Magyarországon - beadták a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvényt, amelyből egy sor újdonság kiderül.
A költségvetéshez beadott törvényjavaslat több, eddig zavaros dolgot is helyre tesz. Például átírják a sokat átkozott adósságszabályt, amelyet még Matolcsy György alkotott meg minisztersége idején, és amelyet ha most megpróbálnának betartani, az 700 milliárdos megszorítást eredményezne. A törvényjavaslat indoklása szerint a szabály amúgy rendben volt, amikor kitalálták, de most indokolatlanul visszafogná a GDP-növekedést.
Régóta szó van már a reklámok közvetítésében alkalmazott bónuszok eltörléséről, ez az intézkedés a törvényjavaslatba is bekerült, és az új szabály idén életbe is lép. Lényege, hogy a kormány megtiltaná a médiumoknak, hogy bónuszokat fizessenek a reklámközvetítőknek a hozzájuk érkező hirdetések után. Ehelyett hatósági áras közvetítési díjat állapítanának meg, a reklámozóknak 15 százalékos díjat kellene fizetniük a közvetítőknek.
Nagy port vert fel korábban a dohányelosztók bevezetésének ötlete is, ez azonban a mostani javaslat szerint augusztus helyett csak októbertől jön. Szintén csúszik a szociális temetés, ezt eredetileg már idén bevezették volna, de aztán inkább a jövő évre tolták, most pedig 2017 az új ígéret. Sokszor ígérték már, de úgy tűnik, egy darabig még nem lesz egykulcsos társasági adó sem, a szerdán beadott javaslat 2020-ig halasztja a kérdést.
Még jobban megéri majd a Magyarországon pénzt tisztára mosni, változnak ugyanis a szabályok a Stabilitási Megtakarítási Számlánál. Eddig, ha valaki nyitott egy ilyet, és rátett legalább 5 millió forintot állampapírban, akkor az adóhatóság nem firtatta, hogy honnan van a pénz. A konstrukciót úgy alakítják át júliustól, hogy könnyebb legyen felhasználni a számlára tett pénzt, és még kevesebb adót kelljen utána fizetni.
A javaslat tartalmaz néhány olyan intézkedést is, amely a nyilvánosságot akadályozza. Nem kell például majd közzétenni a kormányszervek szervezeti és működési szabályzatát. Az adósságkezeléssel összefüggő adatok részletei pedig nem lesznek megismerhetőek addig, amíg azok alapján finanszírozási ügylet várható.
Titkolnák azokat az adatokat is, amelyek a költségvetési tervezés során keletkeznek, de nem a költségvetésről szóló törvény részei. A háttérszámítások nyilvánosságra hozatala Varga Mihályék szerint az ország pénzügyi és gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Az adatok csak akkor lennének megismerhetőek, ha az államháztartásért felelős miniszter arra külön engedélyt ad.
A törvényjavaslat szerint azokhoz az állami cégekhez, amelyek költségvetési pénzből létrejövő nagy beruházási projekteken dolgoznak, ki lehetne nevezni egy költségvetési felügyelőt. Erre a magyarázat szerint azért van szükség, hogy a források felhasználásáról a kormánynak megbízhatóbb információi legyenek.