Magyarországra érkezett a „szabadpiaci roadshow”, az osztrák szabadpiac-párti Hayek Intézet 35 állomásos európai túrája. Elmentünk, hogy megtudjuk, mit gondolnak a libertáriusok Magyarországról, és arról, hogy hogyan lehet túllépni a szekuláris stagnáláson, hogy lehet serkenteni a növekedést és foglalkoztatást. Több egyezés volt az Orbán-kormány álláspontjával, mint gondoltuk volna.
A magyarországi Danube Institute szervezésében érkeztek Magyarországra Friedrich August von Hayek, a neoliberális gazdasági ideológia atyjának leghűségesebb követői, hogy elmondják, hogy szerintük miért jobb a szabad piac, mint a nagy állam. Ez az a társaság, amitől nagyon kevés dicséretet várhatna az állam erejében hívő és azt nagyon növelő Orbán-kormány, mégis kapott sokat pár dologért. Nézzük meg, mit csinál jól a magyar kormány a szabadpiac hívei szerint.
Az Európai Uniót nem nagyon szeretik a libertáriusok. Pieter Cleppe, a brüsszeli Open Europe nevű agytröszt képviselője szerint vannak ugyan jó dolgok az EU-ban, de azok mind ingyen jönnek és az egész uniós bürokrácia nélkül is megoldható lenne: a tőke, az áruk és az emberek szabad mozgása. Ami viszont rossz az EU-ban, az mind sok pénzbe kerül:
Az euró furcsa mód éppen a jó dolgokat ronthatja el az EU-ban, vagyis azt, hogy egyszerű kereskedni vagy tőkét átvinni, mert az eurózónában az egyre több szabályozás, a közös monetáris politika, a közös pénzpolitika, ami sokak szerint ehhez szükséges, a bankunió, mind-mind ahhoz vezethetnek, hogy az eurózóna egy nagy, szétszabályozott, protekcionista állammá válik.
Cleppe szerint nem a görögök vagy a britek kiválása fenyegeti az EU-t leginkább, hanem az, hogy az eurózóna kiválik, vagyis lerázza magáról azokat az országokat, akik nem akartak belépni és nem akarták azt a rengeteg szabályozást, amit ez magával hoz.
Másrészt a közös jegybank az eurózónában egyfajta adósság-géphez vezet, így, ha belépnénk, velünk is ugyanaz történne, mint Írországgal vagy Spanyolországgal: elárasztana minket a könnyű pénz, amit az Európai Központi Bank kinyomtat és a piacra önt.
A libertáriusok utálják a jegybanki lazítást, mert az, hogy túl mesterségesen túl nagy lesz a likviditás a piacon, eltorzítja az árakat, megváltoztatja a vállalkozók ösztönzőit, és nem tudják rendesen leolvasni a jeleket, amiket a piac nekik kínál - ezzel például fennáll a veszélye, hogy ilyen körülmények között túl nagy üzleti kockázatokat vállalnak.
Ben Powell, a texasi Free Market Institute igazgatója is óvva intette Magyarországot attól, hogy belépjünk az eurózónában, mert Magyarországon szerinte a monetáris politika igazából még jól is működik, ami lehúzza az országot, az nem a jegybank, hanem a túl nagy állam. (A magyar állam méreteiről erre tájékozódhat.)
Az adó annál jobb, minél laposabb, legalábbis így tartja Barbara Kolm, az osztrák Hayek Intézet vezetője, aki szerint éppen ezért nagyon jó, hogy a magyar kormány bevezette az egykulcsos adót.
Kolm szerint egész Európában az egykulcsos adó lenne az egyik legfontosabb dolog, ami serkentené a növekedést, az olyan dolgok mellett, mint
Hogy Kolm vagy a többi felszólaló mit gondol arról, hogy a magyar kormány ezekben az aspektusokban hogy szerepel, az udvariassági okokból nem derült ki, Kolm ugyanis azt mondta, ő most vendég ebben az országban, ezért nem szeretné szidni a kormányt. Annyit azért elmondott, hogy az, hogy a kormány külön bánásmódban részesíti a magyar és külföldi tulajdonú bankokat, az nem fair, mint ahogy az sem, hogy külföldiek nem vásárolhatnak szabadon földet Magyarországon.
A roadshow-n szintén felszólaló Bod Péter Ákos volt jegybankelnök azért lehűtötte a külföldi vendégek lelkesedését az egykulcsos adó iránt, amikor elmondta, hogy persze, az jó, hogy ezt bevezették, ezt viszont nem lehet kiragadni abból, hogy ez milyen következményekkel járt: az egykulcsos szja bevezetése miatt egy űr keletkezett a költségvetésben, amit részben az áfa emelésével tudott betömni a kormány, a magas áfa viszont csalásra és korrupcióra ösztönöz.
A másik eszköz, amivel ki lehetett váltani a jövedelemadót a különadó volt, pontosabban a különadók, a bankadó, a telekomadó, a sós ételekre kivetett adó, az édes ételekre kivetett adó, stb. Egyrészt ezek népszerű adónemek, már amelyiket a bankoknak és a cégeknek kell kifizetni, viszont sok negatív hatással járnak, amit mind ismerünk.