Deák Endre és Püski László alapította az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt .-t 2003. április 4-én, a cég főtevékenysége autók eredetiségvizsgálata volt. Korábban volt már egy hasonló nevű autókereskedő cégük, de ez a cégalapítás azért különösen érdekes, mert az iparág szabályozásán épp tíz nappal azelőtt változtatott az állam, hatósági árassá téve több esetben – például egy autó tulajdonosváltásánál – a kötelező szolgáltatást.
A tulajokról jó még tudni, hogy Deák Endre tulajdonostársa volt az Eclipse Asset Management nevű cégben Hevesi Tóth Ferencnek, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábbi vezetőjének. Hevesi Tóth egy másik cége pedig az Eclipse Informatikai Rendszerház címére volt bejegyezve, közeli kapcsolatban voltak tehát.
Deák Endre nem ismeretlen név Magyarországon, ő volt a vezetője az 1998-ben becsődölt LaSalle brókerháznak. A LaSalle nagyjából ugyanolyan kaliberű és üzleti modellel bíró cég lehetett, mint a most bebukó Hungária. A cég váratlan csődjekor hiába ragadt benn például a Graboplast 2 milliárdja, Deák elsőrendű vádlottként is megúszta a teljes felelősségre vonást.
Hevesi Tóth Ferenc a belügy alá tartozó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője volt a 90-es években, ez az a szervezet, ami a hírszerzés számára a szükséges technológiát biztosította. 2000-ben a Katonai Ügyészség több tízmilliós gazdasági bűncselekményekkel vádolta meg 1992–1998 közötti munkásságáért, de 2003-ben váratlanul felmentették bűncselekmény hiánya és a társadalomra való veszélyesség hiánya miatti indoklással.
Püski Lászlót állítólag Hevesi Tóthon keresztül ismerte meg Deák Endre, így lett ő is társalapító az Eclipse-nél. Püski a Kádár-rendszerben a kijevi Repülőmérnöki Egyetemen végzett, felesége is a volt Szovjetunióból származik, és éppen azzal gyanúsítják, hogy barátjával, Galambos Lajos volt NBH-igazgatóval Oroszország számára kémkedtek.
Az autók eredetiségvizsgálata alatt azt kell érteni, hogy ellenőrzik, hogy az adott kocsi jellemzői és azonosítói egyeznek-e a hivatalos nyilvántartásokban szereplő adatokkal, és hogy ezeket nem próbálták-e meg hamisítani. Ez leginkább egy adategyeztetés, kicsit sem nehéz informatikai feladat.
Az iparág Magyarországon eleve nem azért jött létre, mert bárkinek is szüksége lett volna ilyesmire, hanem egy 1999-es szabályozással. A szabályozás során kötelezővé tették az autók eredetiségvizsgálatát minden egyes tulajdonosváltás után, majd később hatósági árassá is tették a folyamatot, így nem kellett az árban versenyezniük az iparági cégeknek.
Az állam ezt hatékony eszköznek tartotta az autólopások ellen, noha máig nincs bizonyítva, hogy az egész iparágnak bármi érdemi hatása lett volna a jelenségre. A versenyhivatal szerint az iparág olyannyira átláthatatlanul, értelmetlenül és a piaci szereplők érdekei mentén drágán lett kialakítva, hogy egy körözött autó kiszűrése az eredetiségvizsgálattal átlagosan 5 millió forintba került 2008-ig - ez ugye jóval több pénz a ma az utakon futó átlagos autók áránál.
Összesen hat cég volt az iparágban a magyar piacon, akik vezetői régóta ismerték egymást személyesen. Az állam emellett úgy alakította a feltételeket, hogy a szereplők részfolyamatokra specializálódjanak. Így viszont könnyen törvénytelen kartellt tudtak szervezni, amit meg is tettek. A szabályozást megalapozó dokumentumok 2002-re egyszerűen eltűntek a Belügyminisztériumból.
Az újonnan alapított Eclipse Zrt. azonnal állami megrendeléshez jutott, rájuk bízták az eredetiségvizsgálathoz szükséges szoftver elkészítését. A közbeszerzés elég nehézkesen haladt, mert háromszor kellett kiírni, a végül győztes Eclipse első, 5,89 milliárd forintos ajánlati ára közben leapadt 3,68 milliárdra. Ugyanakkor azt nem tudjuk, hogy mi zajlott a fordulók közt, mivel az egész közbeszerzést titkosította a nemzetbiztonsági bizottság.
A Belügyminisztérium indoklása szerint azért volt a titkosítás szükséges, mert „az informatikai bevezetés során a szállítók és üzemeltetők minősített adatot képező informatikai biztonsági megoldásokra láthatnak rá” . A GVH később egyébként utánanézett az egész iparágnak, és semmilyen olyan okot nem talált, ami a titkosítást indokolhatná. Annyit még lehet tudni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság a második, sikertelen közbeszerzés után titkosított minden további közbeszerzést a témában 2005 tavaszán.
Az elvileg informatikai szolgáltatásokban utazó Eclipe honlapja egyébként meglehetősen egyszerű volt, kizárólag annyi tartalom állt rajta fehér alapon fekete betűkkel, hogy „Welcome to the real world..."
Feltűnő volt az is, hogy nemcsak otthonra tartottak luxuskocsit, hanem beszálltak az amatőr autóversenyek egyik legdrágább kategróiájába is.
Olyan híreket is lehetett hallani, hogy még a Hungaroringet is többször kibérelték a magánversenyeikhez.
Az kiderült még, hogy a szoftvert az Eclipse végül mégis 4,96 milliárd forintért csinálta meg, mivel az állam később, 2007-ben kiegészítette a cég feladatait újabb 1,28 milliárd forintot érő munkával – noha ezeket a kiegészítéseket a GVH teljesen feleslegesnek ítélte később.
Az árazás azért is tűnik erősen indokolatlannak, mert a hasonló eredetiségvizsgálatokhoz szükséges szoftverfejlesztés és integráció 345 millió forintba került 1999-ben, amit az akkor még működő Közlekedési Főfelügyelet rendelt meg. Abból a beszerzésből a szoftver-rész 80 milliót tett ki.
Az Eclipse még biztosan nyert további szoftverekre vonatkozó titkos közbeszerzéseket 5-6 milliárd forint értékben 2006-ban és 2007-ben a GVH kutatásai szerint. Emellett még szintén titkos közbeszerzéseken keresztül közreműködtek a biometrikus útlevelek kialakításánál, és szállítottak szoftvereket az akkor még állami tulajdonban lévő Budapest Airport Zrt.-nek is.
Nincs nyilvános hivatalos adat arról, hogy 2008-2009 közt milyen ügyleteket bonyolított a cég az állammal, de egy későbbi nyomozás szerint még legalább 6,82 milliárd forintnyi munkát nyertek titkos közbeszerzéseken a Belügyminisztériumtól.
Az Ecclipse-nél a közbeszerzések két projektmenedzsere közül az egyik Pintér Hajnalka volt, a korábbi és a mostani belügyminiszter, Pintér Sándor lánya. Az Eclipse emellett az irodáját is Pintér Sándor cégétől bérelte.
A cégnek nem csak a Fideszehez lehettek jó kapcsolatai, felügyelőbizottsági tagjuk volt 2005–2006 közt Béres Péter, Lamperth Mónika akkori belügyminiszter főtanácsadója is. De felügyelőbizottsági tagjuk volt Tuller András, az MSZP egyik bizalmasnak mondható ügyvédje is.
Ez időben a gépjárműeredetiség-vizsgálat egyre kevésbé jövedelmező üzletté kezdett válni. Pedig nagyjából 7200 forintba került átlagosan egy autó 5 perc alatt elvégezhető eredetiségvizsgálata, Magyarországnak pedig évente több mint 10 milliárd forintos költséget jelentett az egész rendszer.
Viszont egyszerűen nem vitték el a lopott autókat eredetiségvizsgálatra, hiába volt 6-700 vizsgálópont az országban. Ez elég könnyen belátható, hiszen ha valaki tudja, hogy lopott a kocsija, akkor teljesen felesleges macera eredetiségvizsgálatot csináltatnia, ezzel az erővel be is vihetné a rendőrségre. Valószínűleg inkább külföldre vitték az autókat vagy eladták alkatrészként. Közben a rendőrség sokkal olcsóbb és hatékonyabb eljárásokat dolgozott ki a lopott autók kiszűrésére, de a szabályozás ragaszkodott a drága és kevéssé hatékony módszerhez.
2007 májusában kötelezővé tették az eredetiségvizsgálatot az autók műszaki alkalmassági vizsgájánál is, és azoknál az autóknál is, amik nem cseréltek gazdát a megelőző 8 évben. Ez felpörgette az iparág bevételeit, de kevés eredményt hozott, az első hónapban a 15 ezer átvizsgált járműből 20-ról tudták megállapítani, hogy lopott volt. Ezeknél is már rég elévült a bűncselekmény, szóval nem is történt semmi. Egy évre rá az jött ki, hogy a 133 ezer átvizsgált járműből mindössze 110 akadt fenn ezzel a módszerrel.
2009 nyarán új néven átszervezték az egész iparágat, de a belügy alá tartozó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala lett a felelős érte. Az iparág furcsaságairól is ekkoriban, nyár végén jelent meg az első tényfeltáró cikk a Figyelőben, aminek szerzője egyébként azonnal jelezte, hogy ismeretlenek kezdték el követni.
2009 szeptemberében eltűnt az Eclipse egyik fő munkatársa, a korábbi élvonalbeli focista, Katzenbach Imre. Eltűnése előtt azért magához vett 500 millió forintot készpénzben a vállalat számlájáról. Később arra gyanakodtak, hogy ő volt a cég pénzmosási műveleteit irányító egyik legjelentősebb szereplő. A papírjait, kulcsait, autóját viszont otthon hagyta, és azóta se látták. Az eltűnése csak hat hónappal később vált nyilvánossá.
A pénzmosás és számlagyártás arra kellett, hogy még adóznia se kelljen a vállalatnak. A Céginfó adatai szerint a több milliárdos árbevétel ellenére majdhogynem nullszalldósan működött hivatalosan a cég. Egy informatikai cégnél pedig külön furcsa, ha évente többmilliárdos „anyagköltségük” van, valószínűleg ezzel a címszóval sütötték el a fiktív számláikat.
Az új felelős hivatal 2009. december 22-én azonnali hatállyal megszüntetett minden korábbi szerződést az eredetiség-vizsgálatban érintett cégekkel, noha a választási év, azaz 2010 végéig voltak érvényesek ezek a szerződések. Egy nappal később, tehát karácsony előtt egy nappal kiírtak egy hirdetmény nélküli, tárgyalásos titkos közbeszerzést, amit nyolc nap múlva az Eclipse nettó 4,95 milliárd forint értékkel, még 2009 szilveszterének napján gyorsan meg is nyert.
Ezzel ők lettek a teljes iparág fővállalkozói öt évre, emellett pedig egy új szoftvert is le kellett gyártaniuk a Belügyminisztériumnak. A kiszorított cégek – az a pár cég, amely eddig közvetlenül szerződhetett az állammal szerte az országban eredetiséget ellenőrizni – azonnal tiltakozó petíciót írtak a Miniszterelnöknek, és a vonatkozó kormányrendelet visszavonását kérték.
Az új, milliárdos rendszer négy nappal később, 2010. január 4-én már működésbe is állt. Csakhogy a rendszert használó cégek észrevették, hogy az elvileg teljesen új szoftver használati útmutatója pontosan azonos a 2007-essel, ezért januárban bejelentést tettek az ügyészségnél, hogy itt már nagyon pofátlan dolgok mennek. Meg jó eséllyel azért is, mert nem bánták volna, ha az új ötmilliárdos szerződésből ők is látnak valamit.
Az ügyészség február 11-én indított nyomozást pénzmosás és adócsalás miatt, március 10-én pedig az Eclipse hét vezetőjét letartóztatták, miközben kilenc csúcskategóriás sportautót, köztük egy Ferrarit és egy Porschét is lefoglaltak a cégnél. Külön érdekes, hogy így nem is rendőrök tartóztatták le őket, hanem a vámosok, azaz pontosabban a VPOP, adócsalás gyanújára hivatkozva.
A cégnél csak 30 millió forint készpénz és 52 millió forint számlapénz volt, az egyetlen megnevezett gyanúsítottként Deák Endre szerepelt. Találtak a helyszínen 8 milliárd forintnyi fiktív számlát is. Az ügyészség elárulta, hogy 32 bejelentés érkezett az elmúlt hónapokban az Eclipse ellen, különböző szereplőktől. De valamiért kitartottak amellett, hogy csak adócsalás és pénzmosás ügyében nyomoznak. Pintér Hajnalkát, a közbeszerzésekért felelős projektvezetőt eleve kizárták a nyomozásból, még tanúként sem hallgatták ki soha, dacára, hogy elvileg az ő lehallgatott telefonbeszélgetései bizonyítéknak számítottak a nyomozás elrendelésekor.
Ezután ismeretlen időpontban az egész nyomozást is titkosították.
Mivel az állam közben nem változtatott a szabályozáson, az iparágnak az Eclipse szoftverét kellett használnia. Ezzel csak annyi baj volt, hogy az állami szerződés miatt a cégnek nyilatkoznia kellett arról, hogy „a működésében nem vesz részt olyan személy", aki ellen büntetőeljárás van folyamatban. Csak épp minden vezető ellen olyannyira volt eljárás folyamatban, hogy az előzetesben ültek egytől egyig. Viszont minden mehetett tovább, tehát ezt a nyilatkozatot ismeretlen Eclipse-vezető tehette meg a fogdából.
A nyomozás során ismeretlen időpontban a nyomozást vezető ügyészt leváltották, és több érintett nyomozót is félreállított az állam. Eközben némely érintett nyomozók arról számoltak be név nélkül, hogy a nyilvánvalónak induló ügy bizonyítékait ismeretlen hozzáférők módszeresen meghamisítják.
2011. január 9-én felrobbant egy Eclipse-ügyben érintett számlagyáros építési vállalkozó autója, de senki nem sérült meg. Két héttel később, 22-én az Eclipse egyik korábbi programozójának az autóját robbantották fel ugyanolyan módon, ugyanolyan típusú jugoszláv kézigránáttal.
A vádiratot 2011 decemberében nyújtotta be az ügyészség a bíróságnak, ebben az Eclipse vezetőit 1,3 milliárd forintos adócsalással, pénzmosással és hűtlen kezeléssel vádolták már csak, pedig addigra legalább 15 milliárd forintnyi készpénz is eltűnt az Eclipse-ből. Csak az államtól leakasztott pénz mértékét pedig 20 milliárdra lehetett becsülni. A pénzmosáshoz az Eclipse különböző építési vállalkozók fiktív számláit használhatta fel a cég. Ismeretlen, de rövidebb időszakra letartóztatták a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi vezetőjét, a területért felelős korábbi helyettes államtitkárt, Szilvásy Györgyöt szintén letartóztatták, de őt elvileg más ügyek miatt.
Az Eclipse-től milliárdos szolgáltatásokat vásárló egyik állami hivatali vezetőt, Eiselt Györgyöt több mint egy évvel később, 2011. július 12-én hallgatták ki. Végül idén kapott két év felfüggesztettet, úgy, hogy még 14,4 millió forintot vissza kellett adnia. Ez mindössze azoknak a Mercedeseknek csak a pár éves a használati értéke, amiket ajándékba kapott az Eclipse-től, amíg állami vezető volt.
Ezzel a bíróság szerint némileg „sérült a hivatali személyek befolyástól mentes működésébe vetett bizalom”. Deák Endre vesztegetőként ugyanebben a perben szintén felfüggesztettet kapott.
Eiselt a Nemzeti Közlekedési Hatóság tanácsadójaként és később főigazgatójaként évekig az Eclipse egyik fő megrendelőjének számított. Eiselt Pintér Sándor egyik bizalmas beosztottjának számít, hiszen utóbbi országos rendőrkapitányként 1993-ban nevezte ki Eiseltet a főkapitányi titkárság vezetőjévé. Később ismét együtt dolgoztak az első Orbán-kormány idején, majd a kormányváltás után egy időre máshol dolgozott, de 2007. december 1-jén előbb a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalhoz tért vissza, két héttel később már a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalánál köztisztviselői jogviszonyban elnöki tanácsadó, majd programiroda vezető lett, 2009 augusztusától pedig stratégiai és módszertani főigazgató volt a hatóságnál.
Az ügy kirobbanásakor helyettes államtitkár volt már az új Belügyminisztériumnál, de erről lemondott, hogy a tárca „hírnevét védje”, és a „gyanú árnyéka se” vetődhessen rá. Viszont lemondása után azonnal kinevezték főosztályvezetőnek Pintér Belügyminisztériumában, ahol nyugdíjig ott is maradt.
A másik fő állami vevő Ignácz István soha nem lett gyanúsított, de még tanúként sem lett kihallgatva sem.
Ignácz is Pintér Sándor közeli beosztottja volt, 1998 és 2002 közt Pest, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendőrkapitányaként. Majd még 2007-ig Pest megyei rendőrfőkapitány maradt, majd az Eclipse másik fő megrendelőjének, a Közigazgatási és Elektronikus Szolgáltatások Központi Hivatalának lett az elnöke, már nyugdíjasként.
Külön érdekes még az a szál, hogy az Eclipse a lenyúlt pénzek szétosztását Püski László Zömök Kft.-jén keresztül végezhette. Ez talán azért sem olyan jó hír, mert ha Püski tényleg Oroszországnak dolgozik (lásd a legfelső keretes írást), akkor az oroszok mégkomolyabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Nem mellékes, hogy az Eclipse egyébként működik tovább azóta is békében, Deák Endre volt LaSalle-os főnöke, egy Sívó Gábor nevű alak és egy másik, offshore tulaj csipeget le belőle évi százmillió körüli összeget.
Az első körben Deák Endréék tagadnak és ravaszul Pintér Hajnalkára kennék a sarat, aki ugye érinthetetlen.
Az pedig önmagában is nagyon fura, hogy hiába törvényes az adócsaláson kívül szinte minden, elképesztő mennyiségű közpénzt lehet kilopni tőlünk simán, ha elég erős emberek a barátaink mindkét oldalról. És akkor azokról a milliárdokról nem is beszéltünk, amit a lakosság közvetlenül fizetett ki évek során a teljesen felesleges eredetvizsgálatért. Ezeket pedig még vizsgálni se kívánja érdemben senki.
A titkosított tárgyalások után minden gyanúsítottat felmentettek 2013. január 8-án bizonyíték hiányában. Az ügyészség fellebbezett, aminek helyt adott a Kúria, így az ügy visszakerült a Fővárosi Törvényszékre, elvileg újrakezdődött a nyomozás, itt tartunk most.