A kormány szerdán utasítást adott a belügyminiszternek a teljes magyar–szerb határ lezárásának előkészítésére, a terv szerint négy méter magas kerítést húznak fel a déli határ mentén 175 kilométeren. Sok konkrétumot még nem lehet tudni, de az Index megint segít, ahol tud, ezért összeszedtünk egy pár megoldási javaslatot, hogy a kormány minél hatékonyabban tudjon harcolni az ellen, amit ők "bevándorlási nyomásnak" neveznek.
Persze a gyűjtés során nem szorítkoztunk a szimpla kerítéses megoldásra, hiszen egy határ lezárásában azért sokkal több potenciál van. Magyaros, posztszocialista, NER-es, vagy a világ más országaiban már bevált falakat, kerítéseket, labirintusokat és tornyokat is elővettünk, de a művészek fejéből előpattanó ötletektől sem zárkóztunk el. A cikk végén szavazhat, hogy melyiket lenne érdemes a kormánynak megvalósítania!
Design Terminál, rozéfröccs, steetfood, romkocsma, mindez pedig posztszocialista, de velejéig letisztult és rohamosan felfutó kelet-európai stílusban: a Bulinegyed kétségtelenül az utóbbi évek Budapestjének egyik turistamágnese. És azért van itt egy csomó minden, amit szeretni lehet, de adott esetben külföldiekkel kell osztoznunk rajta: a Várkert Bazár, az V. és a XII. kerület, a Terror Háza és az épülő stadionok (Fradi, MTK, olimpiai) is egy-egy kis gyémánt ebben a kelet-európai ékszerdobozban. A fővárossal stilisztikailag azonban nem illik viccelni, ezért pont kapóra jön a déli határ lezárása a jövőben Budapestet körülvevő fal stílusának finomhangolására. A betonfalak a hidegháború éveiben már bizonyítottak, így ha kerítés helyett végül kicsit komolyabb elszigetelődés mellett dönt a kormány, ezzel a megoldással két legyet üthetnek egy csapásra.
Orbán Viktor egy hete arab befektetőknek arról beszélt, hogy Magyarország nyitott és barátságos ország, ahol barátságos emberek laknak. Azt is mondta, hogy nálunk örülnek a befektetőknek az emberek, és nem mindenhol mondható el, hogy ilyen nyitott és üdvözlő a szemlélet. Amennyiben Orbán épp ilyen kozmopolita hangulatban lenne majd a konkrétumok megtervezésénél, figyelmébe ajánljuk a 175 kilométeres kerítés felkolbászosításának a lehetőségét, ami egyben a magyar mezőgazdaságnak is komoly bevételi forrást teremtene. Ráadásul, már csak azért is, mert disznóból van, biztosan igyekeznének távol maradni tőle a zömmel muszlim országokból érkező menekültek.
A kormány retorikája keménységben mostanában amúgy is egyre inkább közelít a Trónok harca farkastörvényeken alapuló überreálpolitikus világához, szóval ha tényleg távol akarják tartani a menekülteket, nem kell szarozni holmi kerítéssel: jöhetnek a masszív sziklák, amiket a háttérből méretes hóágyúkkal és hűtőberendezéssel lehet megfelelően nehezen áthatolható állapotban tartani. Az áramellátással az új paksi blokk miatt nem lenne gond, és ha mégis sokat fogyasztana az országvédelmi hegykomplexum, a rezsicsökkentés elveit alkalmazva lehetne spórolni a számlán.
„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” – áll a kormány legújabb plakátjain. De kinek szól majd az üzenet, ha nem tudnak bejönni a menekültek? Magától értetődő a megoldás: ki kell plakátolni a 175 kilométernyi határszakaszt, így ide írhatja a kormány az üzeneteit a bevándorlóknak, sőt még a szerbekkel is teljesen újszerű módon tudjuk majd rendezni az esetleges külpoltikai konfliktusainkat. Beszóltatok szerbek? Rezsicsökkentés 20%!!!!
Melocco Miklós szobrász a Heti Válasznak június elején úgy nyilatkozott, hogy egy Makovecz-emlékművön dolgozik, ami a budavári Sikló aljához, a 0 kilométerkő helyére kerülhet. Melocco szerint ez egy 14 méter magas torony lenne, mögötte magasodna öt jegenye, és lenne benne egy kétméteres Makovecz-arc, pajzs alakú fülkében. Tarlós azt mondta az Indexnek, a tervek alapján tetszett neki a torony, a művész családja viszont nem lelkesedett annyira az ötletért, mert szerintük „egy emlékmű helyét soha nem szerencsés egy másik elmozdításával megteremteni”. A bonyolult helyzet megoldása a kormány terveinek fényében viszont pofonegyszerű. Mi a család problémája? Rossz helyre épülne a torony. Mi a kormány célja? Az elrettentés! Mit akar Melocco? Hogy megépüljön a mű!
Mi a megoldás? Makovecz fejénél valami ijesztőbb dolgot kell rakni a toronyra: Szauron szeme például hibátlan választás lenne, innentől kezdve pedig már indulhat is a sorozatgyártás.
Legyen szó horrorról, thrillerről, kalandfilmről, vagy fantasyról, a művészek régóta tudják, hogy nincs nyomasztóbb egy vaskos falakból álló, ijesztő labirintusnál. Itt sem elhanyagolható faktor a masszív falak megépítésére vonatkozó közbeszerzés gazdaságélénkítő ereje, és jó eséllyel egyszerre lehet megoldani, hogy őrizni se kelljen a határt, és még a zöldek is csendben maradjanak, hiszen a labirintust rövid idő alatt benépesítő a helyi vadállatok olyan Jumanji-hangulatot teremtenek, hogy nincs az a háború sújtotta ország, aminek a faunájában erre a kihívásra tisztességesen fel lehet készülni.
A Mali Köztársaságban élő dogonok, akik azt állítják, hogy a Szíriuszról jöttek (nem a Szíriusz A-ról, hanem a B-ről), alapjaiban rengették meg az evolúcióelméletet: erről Usztics Mátyás beszélt egyszer, majd azt is hozzátette, hogy „Charles Darwin öcsém, te a majomtól származol!”. De Usztics nemcsak a tudományos életben volt sikeres: Hunyadi főtőrzsként ugyanis kiképezte a fiktív határmenti kisváros, Végvár határőreit a kilencvenes évek legendás magyar sorozatában, a Kisvárosban. Ha a kormány egyszerre akar tekintélyt parancsoló, de mégis magyar kultúrával átitatott megoldást a szerb-magyar határ lezárására, nincs jobb megoldás a félelmetes Hunyadi főtőrzsnél.
Ha a mongolok ellen bejött a kínaiaknak, akkor miért pont nekünk ne jönne be a Szerbia felől érkező mindenféle népek ellen? Ebben a megoldásban ráadásul úgy politikailag, mint üzletileg óriási rejtett lehetőség vannak. Kezdjük az anyagiakkal: a falat kiválóan lehet térkövezni, ami beruházást jelent. És az mit jelent? Növekedést. Na és mi lesz a növekedésből? Munkahely! Kinek a munkahelye? A magyaroké. És azt el fogják tudni venni a bevándorlók? Nem, mert óriási falakat építünk a határra, hogy ne tudják elvenni a munkahelyeket. Ennyi, szóval kórházra is lesz pénz, és ha lesz EU-s pénz, még egy metrót is építhetünk a fal alá, és a tornyok alatt lesznek a megállók. Mi kell a megállóba? Térkő: gondolom innentől már nem kell tovább magyarázni.
És akkor a politikai potenciálról még nem is beszéltünk, hiszen a Jobbik-szavazókra vadászó fideszesek remekül nyilazhatnak például a tornyokból. Erre pedig akár kampányt is lehet építeni.
"A Gyurcsányok apám elmondása szerint, a mai Szlovákia területéről jöttek Magyarországra és Somogyban kötöttek ki" - írta nemrég Gyurcsány Ferenc Facebookon, de ettől még bármelyik bevándorló első látásra levágná, hogy mekkora gazemberről van szó. Gyurcsány eddig ott tett keresztbe a Fidesznek, ahol csak tudott, de most végre egyszer az életben a kormány hasznára válhatna. Javasoljuk ezért Gyurcsány 2006-os választási plakátjaival telerakni a déli határt. Bevándorló úr, Ön élne egy olyan országban, amit ez az ember vezet? Igen? Akkor gondoljon az elmúlt nyolc évre! Na, ugye, hogy ugye!
A magyar emberek nem feltétlenül imádják az alapköveket, mindenesetre sokuknak mindennapi tapasztalat az alapkövek látványa, a magyar rögvalóság elidegeníthetetlen része: Orbán annyira hangsúlyozta nemrég a magyarok kedvességét és vendégszeretét, hogy ezt elfelejtette megemlíteni. Amikor az Index nemrég Putnokon járt, pontosan ugyanezt tapasztalta. Az alapkő ráadásul sokszorosan szimbolikus tárgy: remény, nyugodt jövő, a fejlődés, a gazdagodás ígérete - pont ezekből szeretné kihagyni a kormány a bevándorlókat, így semmi sem emlékeztetne erre jobban, mint a putnoki uszoda alapkkövének felnagyított másolata a déli határon. Bónusz: ezt az alapkövet is le lehet ám rakni!
Illusztrációk: szarvas / Index
Fotó: Andrej Isakovic / AFP