Az állam eleinte rá akarta tenni a kezét a dohány-nagykereskedelemre, de aztán inkább úgy döntöttek, hogy lényegében ingyen egy körhöz folyjon az innen elérhető összes pénz, még rá is tettek a lapáttal. Lázár János szerint a többi cég egyszerűen túl hülye volt és nem kellett nekik az ingyenpénz. De az egész történetben talán a századvéges Lánczi Tamás szerepe az egyik legérdekesebb.
Biztosan mindenki emlékszik még Lázár János trafiktörvényére, amikor az egyik hódmezővásárhelyi ismerőse, Sánta János írt egy törvényt, lényegében saját magára, aztán szétnyerték magukat trafikokkal a pályázaton, majd két és félszeresére növelte a kormány a hatósági áras hasznukat, aztán a gyerekek érdekében bezáratták a túl jól menő trafikokat úgy, hogy iskolák mellett azért mégiscsak lehessen cigit árulni, aztán az NGM adóstratégái hirtelen kitaláltak egy olyan egyszerű különadót, ami csak a versenytársakat bünteti.
Nos, mindennek még közel sincs vége, mert most új szakaszba léptünk. Ennek az oka az lehet, hogy a fent körülírt érdekcsoport még nem volt ott a dohánypiac minden szegletében, és most úgy fest, hogy ezen okvetlenül változtatni kellett. A cigaretta és más dohánytermékek nagykereskedelme ugyanis még nagyon szűken véve is összesen 5-6 milliárdot hozó iparág, amit jellemzően a gyártók megcsináltak maguknak. Azaz elvitték a cigarettát a raktárukból a trafikosokhoz, és ez a szolgáltatás beleszámított a cigi árába.
Csakhogy még tavaly év végén kitalálta kormány, hogy ezt a pénzt államosítaná, a hivatalos indoklás szerint továbbra is védve a gyerekek érdekét. Pontosabban még nem tudták, hogy ezen belül mit akarnak majd, ezért három lehetőséget adtak meg:
Ha az állam nem tartja magánál a dohánynagyker-bizniszt, akkor a koncessziót csak olyan cég kaphatta volna a törvény szerint, amely „legalább 15 éve dohány-nagykereskedelemmel foglalkozik, soha nem volt félmillió forintnál nagyobb köztartozása, és 2005 óta nem büntették meg 20 millió forintnál nagyobb összegre".
Ezzel úgy tűnt, mintha egyből partvonalon kívülre akarnák a két legnagyobb magyarországi dohánycéget, hiszen a BAT-nak volt azóta egy 300 milliós büntetése, a Phillip Morrisnak pedig éppenséggel pont húszmilliós. A szereplők azért inkább vártak, hogy mi is lesz pontosan majd a pályázatban, ha végül az lesz. Azt ugyanis lehetett sejteni, hogy az államigazgatás minden szintjén jelentős humántőkehiánnyal küzdő állam nem biztos, hogy mégis maga akar új logisztikai vállalkozásba fogni drágán és kétséges színvonalon.
Ráadásul a szabályozás szerint a fentebb említett 5-6 milliárdnál is nagyobb lehet a szerencsés győztes haszna, mivel azt szabták meg, hogy a trafikoknak 15 napon belül kell fizetniük a megrendelt termékeket, a gyártók felé viszont csak 60 nap múlva kell fizetnie a dohány ellenértékét az új nagykereskedő trafikellátónak. Ez egy nagyjából 400 milliárdos forgalmú piacon azt jelenti, hogy rengeteg pénz fog parkolni folyamatosan a trafikellátónál, aminek – befektetve a közvetlen profiton túl – további jelentős összeg ütheti a markát. Ezért szórnak a becslések évi 5-15 milliárd forint között az új trafikellátó lehetséges hasznáról.
Az iparági szereplők vártak, hogy akkor hogyan dönt majd a kormány, aztán egyszerre csak kiderült, hogy már döntöttek is, egészen egyedi módon. Kihirdették pályázati győztesnek a BAT-ot és Sánta János másik cégét, a Tabán Trafikot egy közös koncesszión keresztül.
A vicc az, hogy véletlenül elfelejtették nyilvánosan is meghirdetni a pályázatot, így szintén véletlenül csak ez a két cég tudott arról, hogy – hivatalosan legalábbis – csak úgy el kell küldeniük egy ajánlatot a kormánynak, és akkor feltehetően nyernek. Ezt sejthették is, hiszen a sokmilliárdos hasznokhoz képest pofátlanul alacsony koncessziós díjat ígértek az államnak: idén tízmilliót fognak befizetni, utána évekig százmilliót, majd 2021-től szintén jelképes 600 milliót, miközben a nagykereskedelem teljes profitja az ölükbe hull.
Ezt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal magyarázta, hogy
a többi dohánycég nem látta meg a lehetőséget.
A nagy dohánygyártók közel tíz éve a kereskedelemben megszokott nagykereskedelmi rendszer helyett saját disztribúciós hálózat kialakítása mellett döntöttek. A logika az volt egy volt dohányipari középvezető szerint, hogy ha minden boltba saját maguk viszik az árut, akkor pontosabban le lehet követni az adott bolt igényét, jobban biztosítva, hogy véletlenül se alakuljon ki áruhiány. Továbbá abban bízva, hogy jobban tudják érvényesíteni a személyes kapcsolatot, mintha egy nagykereskedő száz másik termékkel együtt lerakodja az övéket is. Ez összességében nem hatékony egyensúly, hiszen egy nagyker is el tudná látni az összes hazai trafikot is, de azt is jelzi, hogy mennyire oda kellett figyelniük a trafikosra, azaz az értékesítőre.
A hoppon maradt cégek közül azonban a legnagyobbak, a Philip Morris, az Imperial és a JTI most közös közleményben állították, nem is tudhattak arról, hogy december óta pályázni lehetett.
A Tabán Trafik Sánta János cége, a Continental nevű dohánygyáruk nagykereskedője. Azonban eddig olyan jelentéktelenül kicsik voltak a piacon, hogy elképzelhető, egyedül nem is tudták volna megoldani a logisztikát, ezért kellett bevenni egy nagyobb céget.
Hogy miért pont a BAT lett a Tabán Trafikkal együtt az évi 5-15 milliárdos jövedelem boldog tulajdonosa, arra talán jel lehet, hogy Lánczi Tamás, a kormányközeli Századvéget vezető Lánczi András fia, a Századvég vezető elemzője március elején a BAT dohánycég felügyelőbizottsági tagja lett.
Lánczit nemcsak az elemzői tevékenysége tette ismertté, hanem nemzetközi tevékenysége is. Ő lett az ügyvezetője Orbán Viktor miniszterelnök stratégiai főtanácsadója, Habony Árpád és a Fidesz–KDNP politikai tanácsadója, Arthur J. Finkelstein Londonban bejegyzett közös cégének, a Danube Business Consulting Ltd.-nek. Lánczi emellett az MTVA hivatásos bloggere is havi félmillió forint körüli honoráriummal.
Az ifjabbik Lánczi a századvéges vezető elemzésein kívül emellett volt tanára, Navracsics mellett volt a minisztériumban helyettes államtitkár, illetve kültagja volt még egy kis bt.-nek is a Népszabadság szerint.
Szakmai alkalmasságát nehéz lenne megkérdőjelezni, az ELTE-n politológiát végzett Lánczi szerint ugyanis azért látott benne hirtelen fantáziát a dohánycég, mert ő például egészségesen él. Az is igaz persze, hogy magát egyébként „elismert szakember"-ként írja le, valamilyen, nem megnevezett területen.
A BAT azt mondta, hogy ők nem kommentálják a felügyelőbizottsági tagjaik kinevezésének okát, aztán kommentálták azzal, hogy Lánczinak nincs köze semmihez és nem is volt, de különösen nincs köze ahhoz, hogy utána iszonyatos bizniszt nyertek titokban. Ők is simán leírták, hogy nekik egészséges emberek kellenek a vállalati adatokra rálátó felügyelőbizottságban, akik „rálátnak a hazai társadalmi folyamatokra", de szerintük az is fontos, hogy kellő „szakértelemmel rendelkezzenek a szabályozott piacok működésében".
„Versenyellenesnek tartjuk, tőlünk elveszik az ellátás lehetőségét, ami pluszköltséget jelent úgy, hogy el is kell bocsátanunk rengeteg embert" – mondta Dezső Lóránt, az Imperial Tobacco igazgatója a többi kárvallott nevében is. Azért lesz nekik pluszköltség, mert az új ellátó sokkal drágábban fogja intézni a kiszállítást, az új, rögzített árrés 13 százalék lesz a cigarettára és 15 százalék a dohányra. „Mi lényegesen olcsóbban csináltuk ezt eddig” – magyarázta Dezső.
Önmagában az nem lenne hülyeség, ha csak egy cég végezné a kiskerek ellátását, azonban ez úgy lenne versenysemleges, ha az iparági cégek szabad akaratukból állapodhatnának meg arról, hogy mennyiért és hogyan végezzék ezt a munkát, mondta Dezső. Most viszont rákényszerítik a cégeket, hogy a versenytársaik vigyék ki a termékeket elég drágán.
Az ellátónak annyi dolga lesz, hogy minden megyében létre kell hoznia egy raktárat és egy elektronikus rendszert a rendelések miatt. A tervezet szerint a raktárak feltöltése már nem az ő feladata lesz, hanem a gyáraké, nagykereskedőké.
Megkérdeztük a BAT-ot is, hogy honnan tudtak a titkos pályázati lehetőségről, ők keresték-e meg a Continental cégét, vagy fordítva történt, illetve hogy számíthatunk-e további teljesen tapasztalatlan emberre a vezetésük környékén. Ők nem válaszoltak üzleti titok miatt, de szerintük ez egy érthető és nyilvános pályázat volt, és „viccesnek” tartják, hogy a többiek ezt nem így érezték. Lánczi Tamásnál a közleményükre hivatkoztak (lásd a feljebb a keretes írást).
Orbán Viktor a múlt hét végén „nemzetstratégiai fontosságúvá” nyilvánította a BAT–Tabán Trafik közös trafikellátójának indulását.
Ez azért kifejezetten hasznos a jól helyezkedő BAT-nak és Sánta Jánoséknak, mert így már nem kell a Gazdasági Versenyhivatal beleegyezését kérni a dologhoz, nem gond az se, ha versenytorzító. A törvényben mentesítették a trafikellátót az iparűzési adó alól is.
A koncessziót 20 évre nyerték meg, ami az elenyésző költségeket tekintve azt jelenti, hogy itt már tényleg nagyon nehéz lesz elszúrni, hogy milliárdokat kaszáljanak zéró erőfeszítéssel a szerencsés győztesek.
Igen ám, de most szerdán rájuk ígért a többi dohánycég, az Imperial Tobacco, a JTI és a Philip Morris összefogva, szintén a semmiből, már bőven a titkolt pályázat után. A 10, 100 vagy 600 millió helyett hatmilliárdot kínálnak évente az államnak.
Egészen pontosan azt írják, hogy „a három vállalat az ajánlatában évente lépcsőzetesen növekvő, 6 milliárd forintig terjedő koncessziós díjat vállal, tekintettel arra, hogy egyrészt a kijelölt ellátó – a jogszabályban meghatározott feltételek alapján – várhatóan nagyon magas nyereséget érhet el, mely ezen vállalatok becslései szerint akár az évi 16 milliárd forintot is elérheti, másrészt a kormány a koncessziót 20 évre adja meg, és ezzel hosszú távú kiszámíthatóságot helyez kilátásba.
A koncessziós díj ezen összege tükrözi az ehhez hasonló koncessziók valós piaci értékét, azon vállalatok becsült jövedelmezőségi szintje alapján, melyek hasonló kiskereskedelmi logisztikai szolgáltatásokat nyújtanak Spanyolországban, Olaszországban, vagy Franciaországban. Ha nyílt ajánlattétel lenne meghirdetve erre a tevékenységre, a piac ennek a szintnek megfelelően határozná meg a koncesszió értékét" – írják a közleményükben.
Kicsit megbolygathatja ez a leosztást, mert ha tényleg ilyen bemondásra mennek a dolgok már a dohányiparban, akkor nem kizárt, hogy még foglalkoznak is az ajánlattal. Persze ha csak a Tabán Trafiknak és a BAT-nak kellett egy brutális üzletet csinálni, akkor nyilván nem, hiszen a jól sikerült pályázat a váratlan eredményhirdetéssel pár napja már lezárult.