Az euróövezeti pénzügyminiszterek elutasították a görögök kérését, hogy hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró görög hitelcsomag érvényét. Ezt Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a testület elnöke jelentette be a szombati, brüsszeli rendkívüli ülés után. Dijsselbloem szerint a tárgyalások késő éjszakába nyúlóan folytak pénteken, amikor a görögök meghirdették a népszavazást, és ezzel megakasztották a folyamatot, írja a BBC.
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő péntek éjjel, a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be, hogy népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Ciprasz a referendumra hivatkozva próbálta kérni a hosszabbítást.
A program kedd éjjel lejár
- mondta a szombati sajtótájékoztatón Dijsselbloem, írja az MTI. Görögországnak kedden 1,6 milliárd eurót kell fizetnie az IMF-nek.
Az Eurócsoport közleményt adott ki szombaton Görögországról. Ebben is arról van szó, hogy sajnálatos módon a görögök visszautasították a javaslatukat, 26-án késő éjjel egyoldalúan megszakították a tárgyalásokat, miközben az Eurócsoport egészen a legutolsó pillanatig nyitott volt.
Dijsselbloem szerint "sportszerűtlen" Athén eljárása a népszavazás kiírásával. "Ha egy kormány ennyire negatív módon beszél egy segélycsomagról, akkor csekély annak a hitelessége, hogy azt hajlandó lenne megvalósítani, amennyiben mégis az igenek kerülnének többségbe" - mondta.
Az MTI azt írja, hogy a holland pénzügyminiszter szavaiból kiderült: a tárgyalóasztalnál valójában egy hónapos hosszabbítási kérelem hangzott el görög részről, nem csupán néhány napról volt szó, mint a nyilatkozatokban.
Az Eurócsoport írásos közleménye azzal zárul, hogy készek megtenni mindent, ami az eurózóna stabilitásának biztosításához szükséges. Dijsselbloemet megkérdezték a sajtótájékoztatóján, hogy az Európai Központi Bank most meddig finanszírozhatja tovább a görög bankok likviditását, de ő elhárította a kérdést, mondván az EKB független intézmény. Ahogy megírtuk, Görögországban szombaton már meg is indult a lavina a bankok előtt álló sorokkal.
Szombaton késő délután megszakították az Eurócsoport Brüsszelben zajló rendkívüli ülését, hogy lehetőséget adjanak kétoldalú megbeszélésre a görög pénzügyminiszter, Jánisz Varufakisz és az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi között, írta korábban az MTI diplomáciai forrásra hivatkozva.
Dijsselbloem elmondta, hogy a görög pénzügyminiszter nem értett egyet a testület szombati ülésének közös megállapításaival. Az eurózóna Görögországon kívüli 18 országának pénzügyminiszterei ezután Varufakisz nélkül folytatták a tanácskozást.
Varufakisz ezután azt mondta: "Nincs felhatalmazásunk aláírni egy fenntarthatatlan és életképtelen javaslatot, de visszautasítani sincs felhatalmazásunk az emberek megkérdezése nélkül." Szerinte következő napokban, a népszavazás előtt még lehetett volna javítani a javaslaton, és akkor a görög kormány javasolhatná azt a választóknak, hogy támogassák.
Varufakisz szerint a hitelezőkön múlt, hogy nincs megállapodás, mert míg a görög kormány közös nevezőt keresett, ők úgy voltak vele, hogy Athén bármit javasolhat, amíg az az, amit ők szeretnének.
Az elutasítás árt az Eurócsoport hitelességének egyenlő partnerek demokratikus intézményeként, és tartok attól, hogy ez a kár tartós lesz
- jelentette ki Varufakisz. Szerinte a görögök többsége ráadásul nem hallgat majd a kormányra, és a javaslat támogatása mellett szavaz majd.
Varufakisz az MTI szerint arról is beszélt, hogy az uniós szerződés nem rendelkezik az euróövezetből való kilépésről, csak az unió egészének elhagyásáról, ezért szerinte ha Görögországot kikényszerítik a valutaunióból, az az alapszerződés megsértésével ér fel.
A Portfolio véleménye szerint nemigen volt más lehetséges kimenetel a népszavazás ötletének felvetése után, és a Sziriza célja azzal eleve nem is a megállapodás elérése lehetett, hanem a belföldi politikai támogatás megtartása. A lap szerint időhúzás is volt ez a lépés, de nem volt túl valószínű, hogy a hitelezők esetleges kisebb engedményeivel be lehet adni a görög népnek a javaslatot, ráadásul a hitelezők eddig is ragaszkodtak az álláspontjukhoz. A görögök húzása a végletekig kiélezte a helyzetet, és a tárgyalások mai kudarcba fulladása után már az a kérdés, hogy a csőd mit hoz magával, írja a Portfolio.